Piaget tanuláselmélete egy arról szóló teória, hogyan fejlődik a gyermek kogníciója – tudása és megértése a világról – a születése és a felnőtté válása között. Piaget elméletének alapja, hogy minden gyermek “kis tudósként” születik, akik felfedezik és interakcióba lépnek a világgal, hogy ezáltal megértsék az embereket, a tárgyakat és a fogalmakat is. Erre a gyermekek önmaguktól, felnőtt segítség nélkül képesek. Piaget négy kognitív fázist különböztetett meg, amelyek segítségével támogathatjuk a gyermekek fejlődést, tanulását.
1. A szenzomotoros szakasz (a születéstől a 2. évig)
A babák ebben az időszakban az érzékszerveiket használják a világ felfedezésére, a különböző testmozgások segítségével térképezik fel a környezetüket. Ehhez először az olyan alapvető reflexmozgásokat használják, mint a kar szopogatása, integetés, hogy megismerjék a környezetet, és ehhez használják az érintést, a látást, a szaglást, az ízlelést és a hallást is. “Kis tudósként” információt gyűjtenek ezekből a tapasztalataikból, és megtanulnak különbséget tenni az emberek, tárgyak, textúrák és az egyéb látott dolgok között, és a különböző helyzeteket is fel tudják ismerni.A legfontosabb ismeret, amelyre a gyermekek ebben az időszakban szert tesznek, az objektum állandóság. Ez azt jelenti, hogy a csecsemők megtanulják, hogy a különböző objektumok még akkor is léteznek, ha azokat ők éppen nem látják, hallják, vagy más módon érzékelik. Ez azért fontos, mert a csecsemők képesek lesznek egy mentális képet kialakítani a különböző objektumokról, így nem csak arra tudnak majd reagálni, amit a közvetlen környezetükben tapasztalnak.
2. A preoperációs (műveletek előtti) szakasz (2-7 éves korig)
Ez a szakasz a gyermekek objektum állandóságára épít, és továbbra is az absztrakt gondolkodást fejleszti. Ez magában foglalja a nyelvi készségek fejlődését, és a szavak, szokások alkalmazását a tárgyak, vagy a múltban tapasztalt események ábrázolására. A gyerekek öt kulcsfontosságú viselkedésformát jelenítenek meg ebben az időszakban:Utánzás: még akkor is utánozzák a gyerekek valaki viselkedését, ha az illető már éppen nem áll előttük.
– Szimbolikus játék: a gyermekek tárgyakat kezdenek használni szimbólumként, ami azt jelenti, hogy rávetítik ezekre más tárgyak tulajdonságait – például egy botot úgy használnak, mint egy kardot.
– Rajz: ez lehet mind utánzat, mind szimbolikus játék is, ami kezdetben firkálásként indul, majd az emberek és a tárgyak absztrakt ábrázolásává fejlődik.
– Mentális képek: a gyerekek rengeteg tárgy képét raktározzák az elméjükben, és a különböző tárgyak neveit gyakran kérdezgetik, hogy össze tudják kapcsolni ezeket mentálisan a képükkel.
– Az események verbális felidézése: a gyermekek arra használják a nyelvet, hogy ezzel leírják a múltban történt eseményeket, lefessék a tárgyakat, embereket.Ebben a szakaszban a gyermekek még egocentrikusak, ami azt jelenti, hogy a világot a saját szemszögükből tudják csak megérteni, és nehézséget okoz nekik a többi ember nézőpontjával valón szembesülés.
3. A konkrét műveleti szakasz (7-11 éves korig)
Ebben az időszakban a gyerekek mentális műveletek elvégzésére lesznek képesek, ami azt jelenti, hogy össze tudnak kapcsolni különböző dolgokat, tárgyakat, cselekvéseket, ezeket logikai rendszerbe helyezik. Ez magába foglalja a dolgok logikai csoportokba és alcsoportokba való rendezésének képességét, az olyan fogalmak megértését, mint a magasság, vagy a súly.A gyerekek ebben az időszakban azt is megtanulják, hogy a tárgyak mérete, mennyisége, megjelenése változhat, de attól még a tárgyak ugyanazok maradnak – például, ha a vizet egy széles üvegből egy keskenybe öntjük, más lesz a formája, de attól az még víz marad. Ezt nevezzük a megőrzés képességének.
A konkrét műveleti szakaszban a gyerekek már kevésbé egocentrikusak, egyre inkább racionálissá válik a gondolkodásuk.
4. A formális műveleti szakasz (11 éves kortól a felnőtté válásig)
Ebben az időszakban tanulják meg használni a gyerekek a logikát és a különböző elméleteket. A kognitív fejlődés utolsó szakaszában már képesek a kifinomultabb logikai műveletek alkalmazására, a logikai szabályok használatára az absztrakt fogalmak megértésében, a problémamegoldásban. Ez magában foglalja az elméletek megalkotását is, az addigi ismereteik, tudásuk alapján. Így új elméleteket tudnak létrehozni a világról, és előre látni, mi történik majd a jövőben.
A séma elképzelés
Piaget volt az első, aki a séma fogalmát használta a kognitív fejlődés elméletében. A séma a tudás, vagy a mentális sablon egy kategóriája, amit a gyermekek összeállítanak a világ megértéséhez. Ez a gyerekek tapasztalatainak eredménye, amely az objektumokat, eseményeket, fogalmakat képviselheti.Például ha kifejlesztik a kutya sémát, a kutya kezdetben csak az első kutyát jelenti, akivel találkoznak, de idővel az összes kutyák képviseli. Amikor összeállítják a sémát, minden szőrös, négylábú állatot kutyának neveznek, még azokat is, amelyek nem kutyák, amíg nem sajátítják el teljesen a kategória jelentését. Az új sémák elsajátítása mellett ugyanis új tapasztalatok alapján adaptálhatják meglévő sémáikat.Gyermekkorban több sémát alkotnak, és a meglévő sémákat adaptálják a világ jobb megértéséhez. Ebben az értelemben a sémák a megszerzett tudás strukturálásának egyik módját jelentik. A sémákhoz két kulcsfogalom is társul:
– Asszimiláció: a gyermekek ilyenkor egy már meglévő sémát használnak fel az új objektum vagy helyzet megértéséhez.
– Alkalmazkodás: egy új élmény vagy tárgy adaptálása egy már létező sémához. Ez mentálisan nagyobb kihívást jelent az asszimilációnál.
Piaget elméletének problémái
Piaget elmélete jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy megértsük, hogyan gondolkodnak a gyermekek a világról. Azonban van néhány vitatható pontja.- A négy stádiumot illetően ellentmondásos bizonyítékok állnak rendelkezésre a különböző gyermekeket illetően, melyek arra engednek következtetni, hogy bizonyos kognitív folyamatokat korábban végezhetnek, mint Piaget szerint.
– Piaget nem veszi figyelembe a kognitív fejlődésre gyakorolt egyéb hatásokat, mint a társadalmi és kulturális hatások.
– Piaget nem határozza meg, mely pszichológiai folyamatok hajtják végre ezeket a változásokat.
Hogy használjuk Piaget elméletét?
A többi gyerekkel való interakció elősegíti a gyerekek fejlődését. A szülők és a pedagógusok úgy alkalmazhatják a gyakorlatban Piaget elméletét, hogy rengeteg lehetőséget biztosítanak a gyerekeknek a környezetük felfedezésére.A korai stádiumban új és érdekes játékokkal segíthetjük a tanulást, és azzal, ha válaszolunk a gyermek minden kérdésére, amit feltesz a világ dolgaival kapcsolatban. A kihívást jelentő tárgyak, játékok, feladatok is a tanulásra ösztönzik a kicsiket, a későbbiekben pedig szórejtvények, problémamegoldó feladatok és logikai rejtvények segítik a kognitív fejlődésüket. A hasonló, vagy egy kicsivel magasabb fejlődési stádiumban lévő gyerekekkel való közös játék is segítheti a tanulást, fejlődést.(forrás: medicalnewstoday)Kapcsolódó cikkeink:
- Így hat az apa hangulata a gyerek fejlődésére
- Így segíthetnek a fejlődésben az interaktív játékok
- Vörös zászlók a gyerek fejlődésében
Kapcsolódó cikkek
