Míg a tünetek árulkodnak, higrosztáttal pontosan is megmérheted a szobalevegő páratartalmát. Tíz fok alatti kinti átlaghőmérséklet mellett hagyományos (fa) nyílászáróval rendelkező fűtött helyiségekben a levegő relatív páratartalma 20-30 százalékos – igen száraz, ezt érezzük is: reggel eldugult orral ébredünk, kapar a torkunk, köhögünk, fáradtak, levertek vagyunk, fáj a fejünk, ég a szemünk, rosszabbodnak az asztmás, dermatitiszes tünetek.
Optimálisnak a 40-60 százalékos relatív páratartalmat tekintjük. Meleg, párás körülmények között (60 százalék fölötti páratartalomnál) jobban szaporodnak a gombák és atkák, ez szintén súlyos légúti tüneteket okoz. Ha a műanyag nyílászárókból elmaradnak a szellőztetőelemek – és ez sajnos általános -, a lakásban “megáll” a levegő: nemcsak túl párás lesz, hanem az elhasznált, szennyezett levegő sem tud kicserélődni, s a fertőzésveszély is nagyobb.
Párásítás vagy páramentesítés?
Mind a kettőhöz megfelelő berendezés kell, mert a kis teljesítményű, olcsó készülékek nem oldják meg egyik problémát sem. Amikor az ablakról rendszeresen csurog a víz, érdemes minél előbb, még a gombásodás megkezdődése előtt kompresszoros, nagy teljesítményű, garanciával, szervizzel rendelkező készülékkel szárítani a levegőt. Fontos, hogy gyakran szellőztessünk, kerüljük a felesleges vízgőzt (helytelen a fedő nélküli főzés, a hosszas zuhanyozás).
Amikor a túl száraz levegőjű szobában párásítót használunk, akkor a tenger felől fújó hűvös, sós, vagy a magashegységek pollenmentes, sőt a vízesések “átmosott” levegőjéhez hasonlót szeretnénk belélegezni. Nem csoda, hiszen orvosi vizsgálatok bizonyítják ennek jótékony hatását a felső légúti betegségek gyógyításában, illetve megelőzésében. Az azonban alapvető, hogy ne dohányozz a lakásban!
Gyógyklíma a lakásban
A hideg párát az asztmás, kruppos roham miatt beszűkült légutakra ajánlják megelőzésképpen az erre hajlamos gyermekeknek, vagy a gyakori fertőzések miatt. Hideg párát a víz apró cseppekre bontásával vagy természetes elpárologtatásával kapunk. Az ultrahangos készülékekben magas frekvenciájú oszcillátor porlasztja a vizet, és ventilátor szórja a levegőbe.
Légmosóval por-, illetve pollenmentes szobalevegőt biztosíthatunk. A speciális légtisztítók olyan szűrőrendszeren szívják át a szobalevegőt, amelyik tökéletesen – akár 97-99 százalékban – kiszűri a szennyeződést (por, pollen, dohányfüst, szmog, baktériumok, állatszőr, atka).
Gyógyszeres inhalációra, illetve annak kiegészítésképpen gyógyvizes inhalálásra a porlasztót javasolják. A gyógyvíz só- és ásványianyag-tartalma elősegíti a nyákoldást és a váladékürülést. Arra alkalmas párásítóval gyógyklímát is létrehozhatunk a fürdőszobában.
A melegpárásítók nagy légterek párásítására alkalmasak. A kibocsátott gőz a víz forralásával keletkezik, tehát biztosan baktériummentes, és némileg emeli a helyiség hőfokát is. Ezekbe a készülékekbe általában tehetünk illóolajat, kezelésük egyszerű, élettartamuk hosszú.
Használd helyesen a párásítót!
Mire figyelj még?
Kapcsolódó cikkeink:
Kapcsolódó cikkek
