Tudjuk, hogy a kisgyerekek számára fontos a rutin és a megszokás, hiszen ezektől érzik biztonságban magukat. De legalább ennyire fontos a „más”, az idegen megismerése is, a felfedezés örömének megtapasztalása. Ahhoz, hogy a gyermek megtanulja, hogy azért, mert valami ismeretlen, még nem biztos, hogy rossz, már egészen kis korban lényeges, hogy találkozzon számára új dolgokkal.
A legjobb, ha ezt a fajta tapasztalást, akár már születéskor elkezdjük „gyakorolni” vele. Kutatások bizonyítják, hogy a babák születésük pillanatában meg tudják különböztetni az anyanyelvüket a többi nyelvtől, és természetesen a sajátjukat preferálják. Hét hónapos korukra elkezdik előnyben részesíteni a számukra már ismerős ételeket, 15 hónaposan pedig szívesebben játszanak a saját nyelvüket beszélő gyerekekkel, mint idegenekkel.
A változatosság az élet sava borsa, főleg manapság, amikor ennyire nyitott a világ. Bárhova utazhatunk, és itthon sem meglepő már, ha a Váci utcában sétálva több külföldi nyelvet hallunk, mint magyart. Mivel sok szempontból az első éveknek van a leginkább személyiségformáló ereje, nagyon is fontos, hogy ez alatt, milyen élményeket, tapasztalatokat szerez egy kisgyerek.
A legtöbben általában 4-6 éves korukból őrzik az első emlékeiket, amiket valóban élénken képesek felidézni. Tehát akkorról, amikor már tényleg folyékonyan, hibátlanul képesek vagyunk beszélni. Ezt megelőzően egy kisgyerek nyelvtudása még igencsak kezdetleges, éppen ezért szavak helyett, érzések útján tárolja az emlékeit – képek, ízek, illatok, hangok, érintések formájában. Mivel ezek a nagyon korai emlékek a nyelv nélküli korszakunkból valóak, felnőttként is nehezen találjuk a szavakat, mikor felidézni próbáljuk őket. Mindezek ellenére ezek az alig-alig feleleveníthető emlékfoszlányok nagyon is fontos alapkövei annak a személyiségnek, akik most vagyunk, felnőttként.
Az utazás fantasztikus tapasztalás a kicsik számára is
Jóval azelőtt, hogy egy gyerek kifejleszti az igazi emlékezőképességét, rendkívül jól képes felfedezni a világot csupán az érzékeiken keresztül. Érzi a puha homokot a talpacskái alatt, a finom tengerparti szellőt, felismeri, hogy vannak emberek, akik nem az ő nyelvét beszélik és nem fehér a bőrük. Később pedig mindettől nem megijedni fog és furcsán nézni, hanem a világ legnagyobb természetességeként tudja kezelni. Minél hamarabb, minél több „újdonsággal”, mássággal találkozik egy gyerek, felnőttként annyival elfogadóbb is nyitottabb lesz.
Megtanulja, hogy az ismeretlen és a változás nem valami félelmetes rossz, hanem éppen hogy izgalmas és jó dolog, ami az élet velejárója. Éppen ezért tehát: sosem túl korai kisgyerekkel utazni, hiszen igen is emlékezni fog rá és tanulni fog belőle, mint ahogy minden egyes élményből, amit életének ebben a korai szakaszában szerez!
Kapcsolódó cikkeink:
– Hogyan készülj gyerekkel az utazásra?
– Ha külföldre utaztok, erre is érdemes gondolni
Kapcsolódó cikkek
