A játék egy önként és mindenféle kényszer nélkül választott tevékenység, amely örömforrás a gyermek számára.
“A játék köt és old. Leköt. Elbűvöl, vagyis elvarázsol” – írja Huizinga Homo Ludens című könyvében. Joggal merül fel tehát a kérdés bennünk, szülőkben, hogy nekünk vajon mennyire és miként kell ehhez a tevékenységhez hozzájárulnunk?
Mi a szülő feladata a gyermek játéktevékenységében?
Vörösné Miklós Mariann gyógypedagógus szerint, ha kisgyermekünk van, annyi a dolgunk, hogy vegyük észre, ha érdeklődve fordul egy-egy tevékenység felé, és amennyiben igényli, segítsük ezekben.Nagyobbacska gyermekek esetében fontos, hogy hagyjunk időt a szabad játékra, az abban való elmélyülésre. Ha ugyanis pici gyermekkortól kialakul és természetessé válik annak lehetősége, hogy egy kisgyermek önállóan, elmélyülten játszhasson, az nagyban hozzájárul a gondolkodás és kreativitás fejlődéséhez – tette hozzá Vörösné Miklós Mariann.A jó játékhoz elengedhetetlen a békés, nyugodt környezet, valamint a játékidő, amiből talán sosem elég. Ennek biztosítása mindenképpen fontos szülői feladat. Természetesen szükséges a játékkínálat megteremtése is, vagyis legyen otthon zsírkréta, festék, rajzlap, gyurma, homok, kavicsok, termések, labda, építőkocka, kornak megfelelő játék stb. Nagyobb gyermekeknél pedig érdemes bővíteni a kínálatot például kártyákkal, társasjátékokkal is.Ugyanakkor nem feltétlenül szükséges, hogy mindig újabb és újabb játékkal halmozzuk el a gyermeket. Ezek rövid időn belül unalmasakká válnak, arról nem beszélve, hogy többségük nem alkalmas a gyermekek fantáziájának, gondolkodásának fejlesztésére, konstruktív tevékenységre.
Mi a helyzet a fejlesztő játékokkal?
Vannak olyan fejlesztő játékok, amelyek jól használhatóak a gyerekszobában, jól beépíthetők játéktevékenységekbe, és szívesen játszanak velük a gyermekek – hangsúlyozta a szakember. Fontos azonban, hogy jól használjuk ezeket, és ügyeljünk arra, hogy a játék ne tanulás legyen, hanem valóban játék, amihez élmény és öröm társul.
Nem akar kirakózni. Erőltessem?
Vajon kell-e bizonyos – az adott életkorra jellemző – játéktípusokat erőltetnie egy szülőnek, ha a gyermek nem szívesen foglalkozik egyébként az adott játékkal?Mariann szerint nem szabad erőltetni ezeket a játékokat, hiszen ezzel elveszítené az örömteliségét a tevékenység. A játék azáltal tud személyiségfejlesztő lenni, hogy motivációja belülről fakad. Ezért az nem célravezető, ha a szülő akkor is erőlteti, ha gyermeknek nincs kedve hozzá.Mit tehetünk ilyenkor?Bizonyos időnként újra és újra fel lehet kínálni, vagy akár szem előtt hagyhatjuk az adott játékot, hogy a lehetőség adott legyen a gyermek számára. Könnyen lehet, hogy rövid időn belül magától fog érdeklődni olyan tevékenység, játék iránt is, amiről korábban hallani sem akart.
Figyelembe kell azonban venni, hogy minden gyermek más-más ütemben fejlődik, és ezért eltérő késztetések vezérlik. Amíg egy gyermek nem érett egy tevékenységre, nem szabad erőltetnünk az adott játékot.
- Kapcsolódó: A nyelvi fejlődést is segítik az építőkockák
Valami nincs rendben
Amennyiben azt tapasztaljuk, hogy gyermekünk játéktevékenysége eltér a megszokottól, esetleg elmaradást vagy furcsaságot tapasztalunk benne, akkor forduljunk szakemberhez (pl. védőnő, gyermekorvos, gyógypedagógus, pszichológus). Bízzuk az ő kompetenciájára, hogy valóban van-e lemaradás, vagy probléma, amivel indokolt foglalkozni.Ha beigazolódik, hogy segítségre van szükség, ebben az esetben is bízzuk szakemberre a feladatot. Az édesanya maradjon meg a szerető, gondoskodó, támogató, segítő szerepben, aki a gyermek fejlődéséhez egy türelmes, kiegyensúlyozott lelki hátteret biztosít.