Kivétel nélkül mindenkinek javasolt a téli D-vitamin-pótlás, mert a magyar lakosság nagy többségét érintő és mérhető egészségkockázatot jelentő D-vitamin-hiányról szóló hírek nem túloznak – hívták fel a figyelmet a D-vitamin konszenzusajánlás elkészítésében közreműködő orvosok az IBSA Pharma Kft. által szervezett sajtókonferencián.
A szakértők rámutattak: a széles körű orvosszakmai konszenzuson alapuló hazai ajánlás nem csupán azt részletezi, hogy milyen szerteágazók a D-vitamin-hiánnyal összefüggő kóros állapotok és betegségek, illetve milyen előnyei vannak a vitamin folyamatos pótlásának, de számos tévhitet is eloszlat, és a legfrissebb tudományos eredmények alapján a korosztályonként eltérő javasolt adagolást is pontosítja.
Magyarországon az egyik legtöbb embert érintő egészségkockázat a D-vitamin-hiány, amely a téli időszak végére szinte minden magyart érint, de korábbi mérések szerint még a nyári időszakban is minden második magyar D-vitamin-szintje alacsonyabb az ajánlott értéknél. Több mint tíz éve, elsők között a világon, Magyarországon született olyan D-vitamin-beviteli ajánlás, amely az összes érintett orvosi szakterület hivatalos konszenzusán alapul.
Nem tévhit: mindenkinek ajánlott a D-vitamin pótlása!
Ez az ajánlás 2022-ben a negyedik alkalommal frissült a legújabb tudományos eredmények alapján, a munkában kilenc hazai orvostársaság vett részt. Az új ajánlás egyik legfontosabb megállapítása – amellett, hogy a lakosság túlnyomó többsége D-vitamin-hiányban szenved a téli időszak végére –, hogy Magyarországon az ideális D-vitamin-ellátottság fenntartásához elegendő márciustól októberig a végtagokat, a vállat és az arcot érő direkt napsugárzás – az UV-B sugárzás erősségétől függően napi 15–30 perces időtartamban.
Az idő azért fontos tényező – miközben azt természetesen senki nem javasolja, hogy hosszabb időt töltsünk a tűző nyári napon védelem nélkül –, mert a napvédő készítmények és naptejek gátolják az UV-B sugárzás bejutását a bőrbe, és így a D-vitamin termelést is – emelték ki a sajtókonferencián az ajánlás társszerzői: Prof. Dr. Lakatos Péter, a Semmelweis Egyetem Belgyógyászati és Onkológiai Klinikájának igazgatóhelyettese, és Dr. Valkusz Zsuzsanna habilitált egyetemi docens, a Szegedi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ Belgyógyászati Klinika klinikai főorvosa.
Az októbertől márciusig tartó időszakban ugyanakkor mindenkinek ajánlott a D3-vitamin-készítmények fogyasztása.
Az ajánlásban a felnőttek számára leírt napi 2000 NE-mennyiség élelmiszerből még kiegyensúlyozott táplálkozási szokásokkal sem biztosítható, mivel a szokásos magyarországi étrend alig tartalmaz D-vitamint, az ezzel reálisan bevihető mennyiség pedig mindössze napi 80 NE.
Miért pont a D-vitamin?
A D-vitamin valójában nem tankönyvi értelemben vett vitamin, mert a többi vitamintól eltérően az emberi szervezet termeli meg. Ehhez elegendő, ha a bőrt megfelelő mennyiségű UV-B sugárzás éri. Önmagában a napsugárzással D-vitamin-túltermelés nem váltható ki, mert ahogy barnul a bőrünk, a fokozódó pigmenttartalom gátolja a D-vitamin-képzést. A D3-készítmények valójában nem a vitamint, hanem annak szteroidhormon-előanyagát (kolikalciferol) tartalmazzák, illetve létezik még a főként gombákban és növényekben termelődő D2 (ergokalciferol), amely azonban rosszabbul hasznosul, így kevésbé alkalmas a D-vitamin-pótlásra.
Ezeket az elővitaminokat a szervezetünk alakítja többféle D-vitamin-molekulává, amelyek közül a hazai ajánlás az úgynevezett 25OHD-szérum-szintjét tartja a vitaminellátottságot legjobban tükröző összetevőnek. Ez a molekula 3 hetes felezési idővel marad fenn a keringési rendszerben, ami azt jelenti, hogy a szervezetünkbe bevitt D3-vitamin-készítmények legfeljebb ennyi ideig segítenek fenntartani a D-vitamin-szintet a téli időszakban.
A testben kimutatható 25OHD-szérum-szint úgynevezett normál értéke 75 és 125 nmol/liter közötti. Ez alatt D-vitamin-hiányról beszélhetünk, míg a felső érték felett a többletbevitelnek tudományosan már nincs kimutatható előnye a csontokra, a daganatkockázatok csökkentésére és a szénhidrát-anyagcserére sem6. A frissített ajánlás ezért a téli D-vitamin-pótlás elsődleges céljaként az alsó 75 nmol/literes szérumszinthatár elérését jelöli meg.
A D-vitaminnal kapcsolatban számos tévhit él a közvéleményben. Ezek közül az egyik leggyakoribb a vitamin túladagolásával kapcsolatos. A tény azonban az, hogy az ajánlásnál nagyobb mennyiség bevitele csak nagyon hosszú távon okozhat mérhető problémákat a szervezet szabad kalciumszintjében (hiperkalcémia), másrészt az úgynevezett D-vitamin-intoxikáció rendkívül ritka, mert a testünkben működnek azok a mechanizmusok, amelyek a túl sok D-vitamin hatásai ellen alakultak ki.
Mit okoz a D-vitamin-hiány?
A D-vitamin rendkívül sokoldalú. Ahogy Dr. Lakatos Péter professzor fogalmazott, „a D-vitamin minden sejtünkre hatással van, és bár a D-vitamin nem gyógyít meg, a hiánya számos betegségben szerepet játszik”.
Régóta bizonyítottak a D-vitamin-hiány és az osteomalacia (csontlágyulás), gyermekkorban a rachitis (angolkór) összefüggései. A csípőtáji törést szenvedő betegek 90 százalékánál mutatható ki jelentős D-vitamin-hiány. Ráadásul ezek meglepően gyakran előforduló következmények, mert a magyarországihoz hasonló D-vitamin-ellátottságú területeken a csontlágyulás gyakorisága 25-30 százalékos. És bár tévhitnek minősíthető, hogy a D-vitamin az időskori csontritkulás gyógyszere, az igazolt, hogy a klinikai csontritkulás elleni kezelések leginkább D-vitamin-pótlás mellett hatékonyak.
A D-vitamin-hiány igazoltan szerepet játszik az immunológiai betegségekben, a fertőzések leküzdésének képességében, endokrinológiai zavarokban, termékenységi problémákban és egyes daganatos betegségek kockázatainak növekedésében is.
Az immunrendszerünk sem működhet megfelelően D-vitamin nélkül. Hiányában csökken a fertőzések elleni védekezési képesség. Bizonyított a D-vitamin gyulladáscsökkentő hatása, és a Covid–19-járvány idején kialakított klinikai eljárások során igazolódott az is, hogy a vírusfertőzéshez társuló, veszélyt jelentő citokinvihar kivédésében milyen fontos szerep jut a D-vitaminnak9. Az alacsony 25OHD-szint emellett összefüggésben áll az autoimmun betegségek kialakulásának kockázataival, mint az 1-es típusú diabétesz, a sclerosis multiplex és a rheumatoid arthritis.
Dr. Valkusz Zsuzsanna arra is rámutatott, hogy az anyagcserében és a hormonháztartásban a D-vitamin szerepet játszik a glükóz feldolgozásában, az inzulinkiválasztásban, és hiánya összefügg az immuneredetű pajzsmirigybetegségekkel.
A konszenzusajánlás ugyancsak megerősíti: tudományos tény, hogy a D-vitamin képes lassítani a daganatok fejlődését, immunmodulánsként működik, és bizonyos ráktípusok esetén gátolja az áttétképződést. Végbélrák esetén több vizsgálat mutatta ki nemcsak a D-vitamin kockázatcsökkentő hatását, de azt is, hogy annak szerepe van a betegségekhez kapcsolódó halálozások csökkentésében.
Ma már felszívódási zavarok, a gyomor-bél rendszer gyulladásos betegségei, illetve nyelési nehézségek esetén is biztosítható az adekvát vitaminpótlás.
Szintén fontos területe a D-vitaminnal kapcsolatos kutatásoknak a női termékenység. Számos nőgyógyászati kórképben és a meddőséggel összefüggésben is kimutatható az alacsony D-vitamin-szint káros hatása. De szerepe van a fogantatás sikerességében is kortól, etnikumtól, testtömegtől függetlenül. A D-vitamin pótlás a terhesség idején eleve kiemelt szempont, mert a várandós anyák és a fejlődő gyermek egészsége érdekében is elengedhetetlen a megfelelő D-vitamin-mennyiség.
Az úgynevezett kismamavitaminok általában nem tartalmaznak megfelelő mennyiségű D3-vitamint, ezért a terhesség és a szoptatási időszak során is ajánlott a napi adagolás szerinti vitaminpótlás, az orvos ajánlása alapján.
Miből és mennyit?
Míg néhány évtizeddel ezelőtt a csukamájolaj fogyasztására ösztönöztek az orvosok, ma a gyógyszertárakban, drogériákban megvásárolható D3-vitamin-készítmények sokféle változatban, többféle hatóanyag-mennyiséggel készülnek. A tabletták, lágyzselatin kapszulák, cseppek, folyadékok mellett már olyan innovatív készítmény is elérhető Magyarországon, mint a nyelven olvadó, ízesített lapka vitamin, amely nemcsak a kényelmet szolgálja a vitaminpótlásban, de azok számára is lehetővé teszi az adekvát D-vitamin-bevitelt és pontos adagolást, akik nyelési nehézségek, felszívódási problémák, laktózintolerancia vagy az orális gyógyszerszedést megnehezítő betegségek miatt a hagyományos termékek bevételére nem képesek.
A szakértők figyelmeztetnek, hogy a D-vitamin előírásszerű pótlására mindenképpen javasolt megbízható forrásból származó, termékeket választani. Mérések bizonyítják ugyanis, hogy az internetről rendelhető, ellenőrizhetetlen külföldi gyártótól származó készítmények gyakran nem a feltüntetett vitaminmennyiséget tartalmazzák.
Egészséges felnőtteknél a napi 2000 NE* -mennyiségű D3-vitamin elegendő a normális tartomány fenntartásához!
A szakértők hozzátették: formátumtól függetlenül fontos, hogy a D-vitaminból az életkornak és egészségi állapotnak megfelelő dózisokat fogyasszunk. Az idén frissített magyar konszenzusajánlás szerint az októbertől márciusig tartó időszakban az ajánlott napi mennyiség Nemzetközi Egységben kifejezve:
- Gyermekeknek 6 éves korig: 400-500 NE, a biztonságosan bevehető mennyiség 1000 NE
- Gyermekeknek 6 éves kor felett: 1000 NE, a biztonságosan bevehető mennyiség 2000 NE
- Felnőtteknek: 2000 NE, a biztonságosan bevehető napi mennyiség 4000 NE
- Terhesség és szoptatás idején a kismamák számára mindenképpen a napi adagolás ajánlott legfeljebb 4000 NE mennyiségben.
Kapcsolódó cikkek
