Sok szülő tapasztalja azt is a bölcsődei vagy óvodai beszoktatáskor, hogy a gyermeke nagyjából egy hétig jár be, majd egy hetet otthon van a betegség miatt.
A kisgyerekek és az óvodások évente nagyjából 7-8 alkalommal (de akár 8-10 alkalommal) is lehetnek náthásak, míg az iskolások jellemzően 5-6 alkalommal fáznak meg évente. Általában tinédzserkorúak a gyerekek, amikor elérik a felnőttkori jellemző szintet, ami átlagosan 4 megfázást jelent évente – írja a Health Univerity of Utah.
A verywellfamily.com szerint a bölcsődés és óvodás gyerekeknél gyakoriak a felső légúti fertőzések, beleértve a megfázást és a másodlagos fülfertőzéseket. De gyakori a hányással és/vagy hasmenéssel járó gasztroenteritisz, és más, vírusos betegségek is.
A közösségbe járó kisgyerekek sebezhetőbbek bizonyos vírusokkal és fertőzésekkel szemben, mert általában több embernek és több kórokozónak vannak kitéve. Azonban minél hosszabb ideje járnak közösségbe a gyerekek, általában egyre kevesebb betegséget kapnak el.
A babáknak és a kisgyerekeknek még nem volt lehetőségük arra, hogy kiépítsék az immunitást a különféle vírusokkal szemben, ezért minden új kórokozóval való érintkezés betegséghez vezethet. A fő oka annak, hogy úgy tűnik, mintha a kisgyermek állandóan beteg lenne tehát az, hogy folyamatosan új vírusoknak van kitéve.
Az ismétlődő, orrfolyásos-náthás és más kisebb betegségek tehát nem feltétlenül rosszak. A gyerekek szervezete védelmet, immunitást alakít ki ezekkel a fertőzésekkel szemben, de ez időbe telik. A fiatal immunrendszer még nagyon feledékeny és fejletlen, de ahogy a gyermek egyre idősebb lesz, folyamatosan tanul és erősödik – nagyjából 12-14 éves korra lesz hasonlóan ellenálló, mint a felnőtteké.
- Kapcsolódó: Az immunrendszer fejlődése
Mit érdemes tudni az immunrendszer fejlődéséről?
Az immunrendszer sejtek és fehérjék hálózata, amely védi szervezetünket a fertőzésekkel szemben. Ha valamilyen baktérium, vírus, vagy más idegen anyag kerül a szervezetbe, a fehérvérsejtek azonosítják azt, és antitesteket termelnek, vagy más módon reagálnak a fertőzésre. A sejtek a “támadásra” is emlékeznek, így a következő alkalommal már könnyebben tudnak vele megküzdeni.Háromféle immunitással rendelkezünk: ezek a veleszületett, az adaptív és a passzív immunitás.Mindenki veleszületett, vagy más néven természetes immunitással születik, ami egyfajta általános védelmet jelent. Például a bőr is egyfajta gátként működik, hogy megakadályozza a baktériumok bejutását. Az immunrendszer pedig felismeri, ha bizonyos betolakodók idegenek és veszélyesek lehetnek.Az adaptív, vagy más néven aktív immunitásunk egész életünk során alakul. Ez akkor fejlődik, amikor kórokozóknak, különféle fertőzéseknek vagyunk kitéve, illetve amikor valamilyen védőoltással immunizálnak bennünket bizonyos betegségekkel szemben.A passzív immunitás egy “más forrásból kölcsönzött” immunitást jelent, ami rövidebb ideig tart. Az anyatejben lévő antitestek például átmeneti immunitást adhatnak a babának olyan betegségekkel szemben, amelyeknek az édesanya is ki van téve.Az immunrendszer fejlődésére számos környezeti tényező is hatással van: ilyen többek között például, hogy vannak-e idősebb testvérei a gyermeknek, milyen higiéniás környezetben él (sem a túl nagy tisztaság, sem a túlzott kosz nem feltétlenül jó), vannak-e a családnak háziállatai, hány évesen kerül közösségbe, az adott közösségben milyen kórokozóknak, fertőzéseknek lesz kitéve, vagy éppen az, hogy milyen gyakran kap antibiotikumos kezelést.Forrás:
Kapcsolódó cikkek
