Kisgyerek

Túl könnyen barátkozik

Gyakori, hogy a kisgyerek idegenek vagy ritkán látott ismerősök előtt megnémul, és a mama szoknyája mögé bújik. Ám előfordul az ellenkezője is: közvetlenül viselkedik az utcán, közlekedési eszközön az őt megszólító bácsikkal, nénikkel.
2008. Január 28.

A túlzott közvetlenség sem jó

A kicsi elsősorban azt fogadja bizalmába, akihez kötődik. Tőle fogadja majd el az őt védő tiltásokat is, őt utánozza. Ez a kizárólagos bizalom egyben kirekesztő is mások felé. Kialakulhat az első években ez a kötődés, de az is előfordulhat, hogy a túl gyakori személycsere, az anya elfoglaltsága nem tette ezt lehetővé. Sokszor nem deríthető fel ilyesmi a háttérben, mindenképpen indokolt azonban, hogy kissé távolságtartóbb magatartásra ösztönözzük a kisgyereket.

Fontos, hogy tudatosuljon benne: elsősorban a szülei példáját kell követnie, észre kell vennie a különbséget a szüleitől és az idegentől hallottak között. Kisgyereknek felesleges cukros bácsikról beszélnünk, hiszen úgysem hagyjuk felügyeletünk nélkül sehol. Inkább viselkedésünkkel mutassunk példát. Válaszoljunk helyette: köszönjük, nem kérünk édességet, köszönjük, nem vagyunk fáradtak, nem ülünk a bácsi ölébe, nem megyünk el vele és így tovább. Ha úgy érezzük, kisgyerekünk túlment a szokásos határon, fogjuk meg a kezét, és menjünk vele odébb, tereljük másra a beszélgetést.

A túlzott barátkozásnak az is lehet kiváltó oka, hogy a felnőtt bizalmaskodik a gyerekkel: ilyenkor avatkozzunk közbe, kérjük meg az idegen felnőttet, hogy nekünk címezze a kérdéseit. Nyugodtan rászólhatunk másokra, ha ezzel a gyermekünket védjük. Nagyon fontos, hogy tartsuk és tartassuk tiszteletben a gyermek határait, legyenek azok testi, érzelmi vagy mentális természetűek. Annál is inkább, hiszen a gyermek még nem tudja verbalizálni az érzéseit.

Kapcsolódó cikkeink:

Forrás: Kismama magazin