Főszabály szerint az létesíthet munkaviszonyt, aki a 16. életévét betöltötte. Az iskolai szünet alatt azonban az is vállalhat munkát, aki elmúlt 15 éves és nappali rendszerben tanul. Ha a tanuló 18 év alatti, akkor csak törvényes képviselője hozzájárulásával dolgozhat.
A munkavégzés bármely formájához szükséges az adóazonosító jel. Ha a diáknak még nincs adóazonosító jele vagy az adókártyáját elvesztette, akkor igényelhet
az Online Nyomtatványkitöltő Alkalmazás (ONYA) megfelelő menüpontjában, vagy a 22T34-es adatlapot kell kitöltenie és benyújtania a NAV-hoz. Az adatlap beszerezhető az ügyfélszolgálatokon vagy letölthető a NAV honlapjáról a ”Nyomtatványok > Nyomtatványkereső” menüpontból.
A diákok legnagyobb része iskolaszövetkezeten keresztül vállal munkát, de mint bárki, ők is dolgozhatnak más formában: munkaviszonyban, megbízási szerződéssel, egyszerűsített foglalkoztatottként és háztartási alkalmazottként is.
Iskolaszövetkezet tagjaként végzett munka
Az így végzett kereset után nem kell járulékot fizetni.
Ha a 25 év alatti fiatal az iskolaszövetkezet tagjaként nem önálló tevékenységből származó olyan jövedelmet kap, amely után igénybe veheti a fiatalok kedvezményét, akkor jogosultsági hónaponként 433 700 forintig nem kell 15 százalék személyi jövedelemadót sem fizetnie.
Egyéb esetben a személyi jövedelemadót az iskolaszövetkezetnek kell levonnia, bevallania, és megfizetnie a NAV-nak.
A diáknak pedig a jövedelmét fel kell tüntetnie az szja-bevallásában, ezt a következő év május 20-ig kell benyújtania a NAV-hoz.
Ha az iskolaszövetkezet olyan diákot alkalmaz a nyári szünetben, aki már befejezte az általános iskolai tanulmányait vagy leérettségizett, illetve végzett a főiskolán vagy az egyetemen, akkor szintén nem kell járulékot fizetni, hiszen a tanuló, hallgató diákigazolványa a tanév lejártát követő október 31-ig még érvényes.
Munkaviszony
A tanuló munkaszerződéssel munkaviszonyban is dolgozhat.
Ha a 25 év alatti fiatal igénybe veszi a fiatalok kedvezményét, akkor jogosultsági hónaponként 433 700 forintig nem kell személyi jövedelemadót fizetnie. Egyéb esetben a munkáltató az köteles levonni és megfizetni a 15 százalék személyi jövedelemadót.
A munkaviszonyos tanuló biztosított, ezért a természetbeni egészségbiztosítási ellátáson túl a társadalombiztosítás valamennyi ellátására, például táppénzre is jogosult, illetve munkaviszonyát a nyugdíjszámításnál is figyelembe veszik.
A tanuló a járulékalapot képező jövedelme után 18,5 százalék társadalombiztosítási járulékot fizet. Ezt a munkáltató állapítja meg és vonja le a tanuló munkabéréből, ahogyan a bevallást és befizetést is intézi a NAV-nál, így a tanulónak ezzel kapcsolatban nincs tennivalója.
Egyéb jogviszony
A diák egyéb jogviszonyban is végezhet munkát, például megbízási szerződéssel. A megbízási szerződés alapján kapott díjazás önálló tevékenységből származó jövedelemként adóköteles.
Az önálló tevékenységből származó bevétellel szemben költséget lehet elszámolni. Ennek kétféle módja van: a tételes, illetve a 10 százalékos, bizonylat nélküli költségelszámolás.
A munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban foglalkoztatott diákok a munkaviszonytól eltérően nem lesznek automatikusan biztosítottak. A biztosítási jogviszony feltétele ugyanis, hogy a diák havi díjazása elérje a tárgyhónap első napján érvényes minimálbér összegének 30 százalékát, vagy naptári napokra annak 30-ad részét.
2022. január 1-jétől a minimálbér összege 200 000 forint, 30 százaléka 60 000 forint. Ha nem egész hónapban dolgozik a diák, akkor az egy napra jutó díjazásnak a 2 000 forintot kell elérnie ahhoz, hogy biztosított legyen.
Ha a biztosítási jogviszony létrejön, a tanuló 18,5 százalék társadalombiztosítási járulékot fizet. A járulékot ebben az esetben is a foglalkoztató vonja le és vallja be a NAV-hoz. A tanulónak ezzel kapcsolatban nincs tennivalója. A foglalkoztató a levont járulékról minden esetben igazolást köteles adni a tanulónak.
A tanulónak mind a munkaviszonyból, mind pedig a megbízási jogviszonyból származó jövedelemről szja-bevallást kell benyújtania a tárgyévet követő év május 20-ig.
Egyszerűsített foglalkoztatás
A diák egyszerűsített foglalkoztatási jogviszonyban is dolgozhat.
Egyszerűsített módon létesíthető munkaviszony: mezőgazdasági, továbbá turisztikai idénymunka vagy alkalmi munka.
Alkalmi munkára a munkáltató és a munkavállaló összesen legfeljebb 5 egymást követő naptári napig, 1 naptári hónapon belül összesen legfeljebb 15 naptári napig, és1 naptári éven belül összesen legfeljebb 90 naptári napig létesíthet határozott időre munkaviszonyt.
Egyszerűsített foglalkoztatás esetén a munkáltató fizeti a közterhet.
A diáknak nem kell fizetnie társadalombiztosítási járulékot és szja-előleget sem. Az így végzett munka ellenértéke munkaviszonyból származó bérjövedelem. A diáknak az egyszerűsített foglalkoztatásból származó jövedelemét csak akkor kell feltüntetnie az szja- bevallásban, ha a bevétele meghaladja a mentesített keretösszeget.
Ha a diáknak az szja-bevallást be kell nyújtania, akkor a bevallásban jövedelemként a mentesített keretösszeget meghaladó részt kell szerepeltetni.
Ha a tanuló háztartási alkalmazottként dolgozik, akkor az így kapott jövedelme után nem kell személyi jövedelemadót és járulékot fizetnie. A bejelentés, valamint a regisztrációs díj megfizetése a munkáltató feladata. A diák kérésére a munkáltató köteles igazolást kiadni a kifizetett munkabérről, amivel a későbbiekben igazolni tudja a keresetét.
Kép: Getty Images
Forrás: Gyerekszoba.hu
Kapcsolódó cikkek
