A zsebpénz nemcsak arra jó, hogy a gyereknek legyen miből megvennie a kiszemelt játékot vagy az iskolai büfében egy finomságot: a pénzügyi tudatosság kialakításának is fontos eszköze lehet.
Mikor kapja az első zsebpénzét a gyerek?
A rendszeres zsebpénz bevezetésével általában az iskolakezdés környékén, hat-hét éves korban érdemes próbálkozni. Ekkor a legtöbb gyerek már képes egyszerűen számolni, kezdi megérteni, hogy a pénzért cserébe termékeket és szolgáltatásokat kapunk, és azt is megtapasztalhatja, hogy ha elköltötte az összegét, nem marad belőle több.
Kisebb korban még nem feltétlenül van szükség rendszeres pénzjuttatásra. A vásárlások közös megbeszélése, a pénzérmék megismerése és az apróbb összegek kezelése játékos formában is segíthet az alapok elsajátításában.
A zsebpénz összegének meghatározása előtt azonban érdemes tisztázni, mire szolgál majd. A gyerek ebből vásárolhat magának apróságokat, gyűjthet egy nagyobb játékra, vagy fedezheti a baráti születésnapokra szánt kisebb ajándékokat. A ruházat, az alapvető iskolai felszerelések, az étkezés és az egészségügyi kiadások továbbra is a szülő felelősségébe tartoznak.
A zsebpénz mértékének meghatározása előtt érdemes tisztázni, mire szolgál majd (Forrás: Getty Images)
Mennyi zsebpénzt adjunk életkor szerint?
Nincs hivatalos, minden gyerekre érvényes zsebpénz-ajánlás. Az összeget a család anyagi lehetőségeihez, a gyerek életkorához és a pénzből fedezendő kiadásokhoz kell igazítani. Az alábbi összegek kiindulópontként szolgálhatnak, nem kötelező érvényű tarifák.
6–7 éves korban: heti 200–500 forint
Ebben az életkorban a cél még az alapok megismerése. A gyerek megtanulhatja, hogy a pénz véges, és ha valamit megvásárol, kevesebb marad a következő alkalomra. Hetente egyszer adjunk neki egy kisebb, előre meghatározott összeget. Egy persely vagy két feliratozott boríték – az egyik a költésre, a másik a megtakarításra – segíthet abban, hogy kézzelfoghatóvá váljon a pénz kezelése.
8–10 éves korban: heti 500–1000 forint
Az alsó tagozatos gyerekek már egyre önállóbban tudnak dönteni a kisebb vásárlásokról. Érdemes lehetőséget adni nekik arra, hogy saját pénzükből válasszanak egy apró játékot, édességet vagy hobbijukhoz kapcsolódó kiegészítőt. Ha nagyobb dologra vágynak, tervezzük meg együtt, mennyi idő alatt gyűlhet össze rá a pénz.
11–13 éves korban: heti 1000–2000 forint
A felső tagozat elején a gyerekeknek már több önálló programjuk lehet, és a kortársak hatása is erősebben érvényesülhet. A zsebpénz egy része szolgálhat büfézésre, kisebb szabadidős kiadásokra vagy ajándékokra. Ebben a korban már érdemes beszélgetni a szükségletek és a vágyak közötti különbségről, valamint arról, hogyan lehet egy adott keretből gazdálkodni.
14–15 éves korban: heti 2000–4000 forint
A kamaszok egyre több időt töltenek a barátaikkal, és a közös programoknak is lehetnek költségei. A zsebpénz összegét ahhoz igazítsuk, hogy pontosan milyen kiadásokat kell fedeznie. Ha például a mozijegyet vagy bizonyos közlekedési költségeket is ebből fizeti, a keretnek ezt is tükröznie kell.
16–18 éves korban: havi 15 000–30 000 forint
A középiskolás években már a havi zsebpénz is jó megoldás lehet, mert megtanít hosszabb időszakra előre tervezni. A megadott összeg akkor lehet reális kiindulópont, ha elsősorban kisebb személyes kiadásokra, szórakozásra és baráti programokra szolgál, miközben a nagyobb költségeket a szülők továbbra is fizetik. Ha a kamasznak rendszeresen utazásra vagy más jelentősebb kiadásokra is költenie kell belőle, ennél magasabb összegre lehet szükség.
Heti vagy havi zsebpénz a jobb?
A kisebbeknek általában könnyebb a heti kerettel gazdálkodniuk, mert rövidebb időszakra kell előre tervezniük. Tíz-tizenegy éves kortól fokozatosan át lehet térni a havi zsebpénzre, de nem szükséges egyik napról a másikra váltani. Kezdhetjük például kétheti összeggel, majd később áttérhetünk a teljes hónapra.
Fontos, hogy a zsebpénz rendszeres és kiszámítható legyen. Ha minden héten más összeget kap a gyerek, nehezebben tanulja meg megtervezni a kiadásait. Az emelést érdemes előre meghatározott időponthoz, például a születésnapjához vagy új, megbeszélt kiadások megjelenéséhez kötni, nem pedig ahhoz, hogy az osztálytársai mennyi pénzt kapnak.
Kell-e pénzt adni a házimunkáért?
A mindennapi családi feladatokat és a pénzkeresést érdemes különválasztani. Az életkornak megfelelő otthoni teendők – például a saját szoba rendben tartása vagy a terítés – a családi együttélés természetes részei lehetnek, nem feltétlenül jár értük külön fizetség.
Ugyanakkor a szokásos feladatokon felüli munkákért, például egy nagyobb rendrakásért vagy egy külön vállalt segítségért kaphat a gyerek plusz pénzt, ha erről előre megállapodtatok. Így azt is megtanulhatja, hogy a rendszeresen kapott zsebpénz és az extra munkával megszerezhető jövedelem nem ugyanaz.
A zsebpénzt büntetésként sem érdemes rendszeresen megvonni. Ha a gyerek rosszul döntött, és túl hamar elköltötte a pénzét, hagyjuk, hogy megtapasztalja ennek következményét. Ne pótoljuk automatikusan az összeget, de ne is szégyenítsük meg a hibája miatt. A cél éppen az, hogy biztonságos környezetben tanulhasson a döntéseiből.
A zsebpénz nem csak arra való, hogy a gyerek megvegye magának, amire vágyik! (Forrás: Getty Images)
A legfontosabb szabály: a zsebpénz ne legyen teher a családnak
Bármilyen összeget is választunk, annak hosszú távon vállalhatónak kell lennie. Nem érdemes a családi költségvetést megterhelni azért, hogy a gyerek ugyanannyit kapjon, mint a barátai. A fenti összegek tájékoztató jellegűek, a tényleges keretet mindig a család lehetőségeihez és a gyerek szükségleteihez kell igazítani.
A rendszeres zsebpénz akkor tölti be igazán a szerepét, ha a gyerek szabadon dönthet a saját keretéről, miközben a szülő segít neki átgondolni a lehetőségeit. Nem az a cél, hogy soha ne költsön feleslegesen, hanem hogy idővel felismerje: minden vásárlás egy döntés, a nagyobb célokért pedig néha le kell mondani az azonnali örömről.
Kapcsolódó cikkek
