Pénztárca

Zsebpénz: szóljunk bele, mire költheti a gyerek?

A pénz bizalmi dolog, és fontos, hogy ez a bizalom, akkor is meglegyen, amikor zsebpénzt adunk gyerekünknek. Költhesse ezt a keretet, amire csak akarja? Érvek és ellenérvek a korlátlan zsebpénzköltéssel kapcsolatban.
2022. Augusztus 28.

A zsebpénz egy olyan – fix összegű – rendszeres juttatás, amit a gyerek a szülőtől kap azért, hogy megtanuljon jól bánni a pénzzel. Vagyis a zsebpénz fontos szerepet tölt be a pénzzel kapcsolatos készségek megszerzésében – fogalmazott Himer Csilla pénzpedagógus, a Jólétre Nevelés Egyesület elnöke, aki gyermekek pénzügyi nevelésével foglalkozik.

Mi fán terem a pénzügyi nevelés?

A pénzügyi szocializáció is egy tanulási folyamat, amibe nemcsak a zsebpénz, hanem a pénzügyekről való beszélgetés, célok és elvárások megfogalmazása, a takarékosságra szoktatás vagy épp az engedékenység és az alkudozás is beletartozik. Ez az út persze számtalan buktatóval teli, de a zsebpénz épp azért lehet egy remek pénzügyi nevelési eszköz, mert nagyobb kockázatok nélkül kísérletezhet, hozhat döntéseket a gyermek egy viszonylag védett, családi környezetben, és ezáltal felnőttként komfortosabban állhat majd pénzügyeihez – hangsúlyozta a szakértő.

De vajon beleszólhatunk abba – és ha igen, akkor miként -, hogy mire költheti a gyermek ezt az összeget? – erről kérdeztem néhány olyan szülőt, aki nem szívesen szól bele gyermeke pénzügyi dolgaiba.

A zsebpénz a gyerek dolga

Vekerdy Tamás Jól szeretni – Tudod-e, hogy milyen a gyereked? című könyvében amellett érvel, hogy a zsebpénz elköltése a gyermek autonómiájához tartozik, amit tiszteletben kell tartania a szülőnek.

Azok a szülők, akik nem szeretnének korlátokat szabni ezen a téren, úgy vélik, hogy ennek a pénznek a lényege épp az, hogy a gyermek szabadon rendelkezhet vele, és akkor nyúl hozzá, amikor szüksége van rá.

„Amennyiben úgy dönt, hogy pár nap alatt elveri egy gyorsétteremben a barátaival, akkor az éppúgy rendben van, mintha hosszabb távra tervez, és számítógépre vagy egy márkás cipőre szeretne gyűjtögetni” – osztotta meg velem tapasztalatait egy háromgyermekes édesapa, Tamás, aki maga sem szól bele abba, mire költi a havi zsebpénzt két kamaszgyermeke. Azt is hozzátette, hogy természetesen a zsebpénzzel kapcsolatos döntések következményeit is vállalnia kell a fiainak, vagyis, ha villámgyorsan elszórják a pénzt, akkor nem kapnak előleget tőlük, és rendkívüli segélyre sem számíthatnak a nagyszülőktől sem. Ez esetben azonban idővel meg fogják tanulni azt is, hogy érdemes átgondoltan dönteni a pénzügyeiket illetően is – véli az édesapa.

„Ha szülő attól tart, hogy gyermeke kezéből kifolyik a pénz, akkor érdemes új kereteket szabni” – hangsúlyozta egy másik szülő, a két nagyobb gyermekét egyedül nevelő Erika, aki szerint álszentség azt elvárni egy tinédzsertől, hogy mindig átgondoltan és tudatosan döntsön a pénzügyeiről, amikor azt látja, hogy a szüleinek is akadnak impulzusvásárlásai, és hadilábon állnak a takarékossággal.

Akik szabad kezet adnak gyermeküknek a zsebpénz elkötésében, gyakran maguk is átélték azt gyermekként, hogy szüleik beleszóltak abba, mire fordíthatják a havi apanázst. Ágnes például arról mesélt, hogy felnőttként mind a mai napig szorong, amikor úgy érzi, hogy nem egy „értelmes” dolgot vásárolt, így gyermekeinél egyáltalán nem szól bele a zsebpénz elköltésébe.

Már csak azért sem ildomos túlzottan kontrollálni a zsebpénzt, mert más lesz hangsúlyos egy kisgyermek, egy kamasz vagy egy felnőtt értékrendjében – jelezte Anikó, aki nagyon találóan fogalmazott ezzel kapcsolatban:

„A kamasz gyereknek nem úgy működik a döntéshozó képessége, mint a felnőttnek, ezért szinte biztos, hogy olyan dolgokat akar venni a zsebpénzéből, ami felnőttésszel nézve hülyeség, az ő szemszögéből nézve viszont elengedhetetlen az életéhez (pl. menő ruha, cipő, Spotify Prémium előfizetés stb.). Bármit is vesz, szinte mindegyikbe bele tudnánk kötni, ha akarnánk. Egyéni mérlegelés kérdése, hogy mikor mennyire szólunk bele.”

A zsebpénz mint tudatos pénzügyi nevelési eszköz

Himer Csilla szerint a pénzről tapasztalati úton tud csak a gyermek tanulni, amire rá kell szánnia az időt a szülőnek is, és amihez nagyszerű eszköz lesz a zsebpénz bevezetése.

Zsebpénz-kisokos

1. Beszéljétek meg és fektessétek le együtt a zsebpénzzel kapcsolatos szabályokat!

2. A szabályok a gyerekre és a szülőre nézve is kötelező érvényűek!

3. A gyerek vezessen zsebpénznaplót/applikációt a kiadásairól, megtakarításairól!

4. Ne adj diktátumot, ne szólj bele abba, hogy osztja be a kapott pénzt!

5. Hibázni és a tanulságokat levonni ér!

Ezt a tanulást akár már óvodáskortól el lehet kezdeni, ahol a kisgyermek lázas gyűjtőszenvedélyére alapozva megteremthetjük a takarékoskodás jó szokását is. A zsebpénz Csilla tapasztalatai szerint ebben az időszakban inkább perselypénzként funkcionál, arra viszont nagyszerű alkalmat teremthet, hogy az óvodás és kisiskolás ismerkedjék a pénz fizikai jellemzőivel, megalapozzuk vele matematikai készségeit, és persze némileg orientálhatjuk is a pénzfelhasználással kapcsolatban (pl., hogy nem feltétlenül kell elkölteni az összes, szülinapra bezsebelt pénzt csokira).

Ahogy nő a gyerek, és nő a belátási képessége is, előbb-utóbb rá kell testálnunk a felelősségét annak, hogy elköltse a pénzt. Ez pedig azt jelenti, hogy nem szólunk bele abba, hogy mire fordítja ezt az összeget – emelte ki a szakértő, aki a zsebpénz következő evolúciós állomásának az iskoláskorban megjelenő büfépénzt tartja.

Ezen a ponton már nagyobb teret kap a gyermek pénzügyi önállósága, hiszen a szülei rábízzák a reggeli vagy a tízórai megvásárlását, amit – teszi hozzá Csilla – érdemes mindenképp átbeszélni. Így ehhez tudjuk igazítani a heti rendszerességgel adott pénzkeretet, amit aztán a gyerek maga kell, hogy beosszon. Amennyiben azonban hamarabb elköltené a pénzt, akkor vállalnia kell a következményeket (például azzal, hogy a hét hátralévő napjain az általunk vásárolt vagy elkészített elemózsiát kell elfogyasztania).

A valódi zsebpénz

A szakértő szerint az, hogy mikor lesz ebből a bizonyos büfépénzből valódi zsebpénz, amit havonta adunk, többnyire az élethelyzettől függ (pl., hogy a családi körülmények miatt mennyire korán kell önállósodnia a gyereknek).

Miért hasznos nevelő eszköz a zsebpénz?

Mert jó pénzügyi szokásokat alakítunk ki vele – nemcsak a gyermeknek, hanem magunknak is.

Mert a segítségével modellezzük, hogy a saját pénzünket és fizetésünket hogyan osztjuk be.

Mert a bevezetése előtt átbeszéljük a gyerekkel, mi fér és mi nem fér bele ebbe a keretbe.

Mert a gyerek – szükség esetén – megtanulhatja kiegészíteni (pl. diákmunkával, extra házimunkával) ezt a keretet.

Mert a szabályok megbeszélésekor a gyerek megtanulhatja az alkudozást.

A jellemzően felsőtagozatban megjelenő zsebpénzbe több dolgot is beépíthetünk:

  • az állandó kiadásokat (pl. osztálypénz, bérlet, fodrász, telefonelőfizetés)
  • a gyermek igényeinek kielégítését szolgáló keretösszeget
  • egy, a szórakozásra elkülönített pénzösszeget
  • azt a megtakarítást, amit valamilyen konkrét céllal gyűjt a gyermek

A szakértő tanácsa: „Adjunk a gyereknek döntési szabadságot!”

Kritikus kérdésként merül fel, hogy beleszólhatunk-e abba, milyen céllal gyűjti a zsebpénz egy részét a gyermek.

Himer Csilla szerint a kategorikus tiltás itt sem célravezető (ha csak nem valamilyen törvénytelen/erkölcstelen dologra szeretné elkölteni ezt a pénzt); és vegyük figyelembe azt is, hogy egy tinédzsernél a kortárs közösségnek való megfelelés is erős hajtóerő, amikor egy harmadik márkás cipőt akar megvenni. Ha a gyermek okosan zsonglőrködik a pénzzel, és betartja a megbeszélt szabályokat, akkor milyen alapon akarunk beleszólni annak elköltésébe? – mutatott rá a szakértő, aki azt is hozzátette, hogy a véleményünket természetesen elmondhatjuk gyermekünknek.

A zsebpénzköltés naplózását, pénzügyi applikációban történő vezetését sem azért javasoljuk, hogy napi szinten ellenőrizzük a gyereket és lerohanjuk, ha valami nekünk nem tetsző dolgot látunk – jelezte Himer Csilla. Fontos, hogy képben legyünk a pénzügyi dolgait illetően, és ha azt látjuk, hogy eltér a megbeszélt szabályoktól, akkor üljünk le vele, és beszéljük át a dolgot!  Hiszen az a cél, hogy visszatereljük a szabályokhoz, és pénzügyi szokásokat alapozzunk meg vele – tette hozzá a pénzpedagógus szakember.

Ne feledjük! A pénz egy bizalmi dolog. És a pénzügyi nevelés ott fog jól működni, ahol jó bizalmi kapcsolat van a szülő és a gyerek között.

Forrás: Gyerekszoba