„A fejlődési mérföldköveket valamennyire eltérő időpontokban érik el a gyerekek, de általában 4 hónapos korától hallhatod annak a hangját, hogy nyelvét kiöltve fúj vagy buborékot fúj“ – mondta el Dr. Alison Mitzner gyermekorvos a Romper.com-nak.
A babák 4-7 hónapos koruk körül kezdik felfedezni, mit tudnak tenni a szájukkal, és a nyálbuborékok fújása is ehhez a tanulási folyamathoz tartozik. Ahogy a Kidshealth.org írja, a baba egyre többet gügyög, és megtanul hangokat utánozni. Ezek a baba korai próbálkozásai a beszédre, és amennyire csak lehet, ebben ösztönözni kell.
Sokkal többre jó, mint hinnéd!
Ebben a korban kezdenek el mintázatokat felismerni a beszédben, később megtanulják a nevüket, és az egyes szavakat hozzákapcsolni tárgyakhoz.
A babák gyakran abban a fejlődési fázisban kezdenek buborékokat fújni és nyáladzani, amikor a fogak elkezdenek megjelenni, amikor a száj a figyelmük középpontjába kerül, megalapozva a későbbi beszédet és a szilárd ételek fogyasztását. A kutatások alapján a legtöbb gyermek első foga 6 hónapos kora körül bújik ki, így a nyálbuborékok fújására fél éves kor körül lehet számítani.
Amikor a babák látják, hogy szüleik pozitívan reagálnak, tetszésüket fejezik ki az új, buborékfújó képességük miatt, akkor még gyakrabban szeretnék bemutatni tudományukat. A szakértők szerint először véletlenül, nem szándékosan fújhatják a buborékokat, majd megtetszik nekik, és egyre többet gyakorolják. Érdemes ezt velük együtt tenni, utánozni amit csinálnak, mert ezzel is a hangokat gyakorolják, és tanulják a szájmozgásokat és a finommotoros mozdulatokat.
Hozzátette, hogy ez nemcsak a fizikai fejlődésük szempontjából fontos, hanem a szociális készségek építéséhez is hozzájárul. Ha a buborékfújáskor visszamosolyognak a szülőre, azzal kommunikálnak vele. Kutatások pedig összefüggést találtak a baba és a szülő szociális interakciója és a nyelv fejlődése között. Általánosságban elmondható tehát, hogy a nyálbuborékok fújása jó jel!
Fotó: Getty Images