Leginkább a harmadik gyerek vállalását segítik a támogatások

Közel negyven éve csökken a társadalom

Ezeket a folyamatokat például a várható élettartam emelésével, a bevándorlás és a gyerekvállalás ösztönzésével tudják mérsékelni a kormányok. Magyarországon a népességszám megtartásához szükséges 2,1 alatt van a termékenységi arányszám 1981 óta, és a gyerekvállalási korban lévő nők száma is gyorsan csökken a társadalom elöregedése miatt, nagyjából 20 ezerrel évente. Így ha csak a magyarok körében hiretelen elkezdene emelkedni a gyerekvállalási kedv, a népesség akkor is csökkenne – írja az Index.hu.

Az Európai Bizottság Magyarországi Képviselete megrendelt egy tanulmányt, hogy kiderítsék, mi az oka annak, miért nem sikerült kiugró sikert elérnie a kormánynak, annak tekintetében, hogy a világon Magyarország költi a legtöbb pénzt családpolitikára GDP-arányosan számolva. A tanulmányt a Hétfa Kutatóintézet készítette, akik a magyarországi helyzetet 2000-től 2015-ig vizsgálták, és belevették a korábbi kormányok családpolitikáját is.

A harmadik gyermek vállalását segítik a támogatások

A magyar támogatások leginkább a harmadik gyerek vállalását segítik Szabó-Morvai Ágnes vezető kutató elmondása szerint, és a kétgyerekesek között meg is ugrott az újabb gyerek vállalásának esélye, de ez messze nem elég a demográfiai fordulathoz. A kutatás szerint a magyar családpolitika az első gyerekek mielőbbi megszületését kevésbé ösztönzi: de ha az első gyermek megszületése minél későbbre tolódik egy családban, akkor annak, hogy további gyerekeket vállalnak a szülők, egyre kevesebb az esélye. A kutató szerint ezen az változtathatna, ha van biztos állása az anyának, és a korábbi státuszának megfelelő pozícióban tud visszatérni a munkaerőpiacra, ami azonban nem olyan egyszerű.

A kutatásban arra a következtetésre jutottak, hogy főként a jobb anyagi helyzetben lévő társadalmi csoportok születésszámára hatnak a családpolitikai kiadások, melyek a nyugati országrészben sikeresek leginkább. A legnagyobb hatás azoknál a családoknál figyelhető meg, ahol a nő:

foglalkoztatott,
rendelkezik legalább érettségivel,
és betöltötte a 30. életévét.

Elérhetetlen cél megállítani a népességfogyást

A kutatás ismertetésekor elhangzott az is, hogy elérhetetlen cél a népességfogyás megállítása, azonban a lassítására van esély. Ehhez viszont ösztönözni kellene az első gyermekek mielőbbi megszületését amelyhez komoly reformokra van szükség van. A kutatás szerint jelenleg a magyar családpolitikai rendszerben vannak olyan kontraproduktív támogatások, melyek az első gyermek megszületésének idejét kitolják: ilyen például, hogy a korábbi kereset alapján határozzák meg a gyed és a csed összegét. Ha az anyák jól fizető állást hagynak ott a gyermekvállalásért cserébe, ennek az összege akkor a legmagasabb, ezért a gyerekvállalást sok családban akár évekkel is elhalasztják. Ez a hatás a tanulmány alapján mind a rossz, mind a jó gazdasági környezetben megfigyelhető.

A kutatók szerint teljesen más mozgatórugókkal kell számolni az első gyerek vállalásánál, mint a második vagy a harmadik esetén. Ezeket főként a munkából származó jövedelmek és a nő foglalkoztatása befolyásolja:

A nők számára a kétkeresős családmodell általánossá válása óta a gyermekvállalás azt vonja maga után, hogy hosszabb-rövidebb időre kiesnek a munkaerőpiacról – hazánkban inkább hosszabb időre, egy korábbi kutatás alapján sok esetben akár 5 évre. Annál rosszabb helyzetbe tér vissza az anya, minél később áll újra munkába, ami az alacsonyabb fizetéssel, illetve a kapcsolati háló fellazulásával jár.
A nők a felmérési adatok alapján a biztonság, stabilitás megteremtése után hajlandóak inkább anyává válni. Ez érthető az alapján nézve, hogy Magyarországon 40 százalék eséllyel lesz szegény egy, a gyermekét egyedül nevelő szülő, míg két szülő egy gyermekkel ehhez képest jóval alacsonyabb, 16,4 százalékos eséllyel. Mivel a gyermeküket egyedül nevelő szülők a legtöbb esetben nők, a szegénységtől való félelem és bizonytalanság kitolja az első gyermek válallásának idejét, ezért ezt a problémát lenne fontos megoldania a kormánynak.

A bölcsödei lefedettség növelése jó irány

Jelenleg csupán a magyar gyerekek csupán 16 százalékának jut bölcsődei férőhely – ez az arány Belgiumban például 60 százalék -, viszont a bölcsődei lefedettség csak 1 százalékpontos növekedése is 1,28 százalékkal növelné a születési valószínűséget a Hétfa kutatása alapján. A kormány azt vállalta a családvédelmi akciótervben, hogy 45 ezerről 70 ezerre növeli a bölcsődei helyek számát: ezzel 5400-zal növelné meg évente a születendő gyerekek számát, ami annak tükrében, hogy 2018-ban összesen 90 ezer gyermek született Magyarországon, jelentős siker lenne.

A bölcsődei férőhelyek növelésére 95 milliárd forintot tervez idén elkölteni a kormány. A kutatók úgy becsülik, hogy egy újabb gyermek születésének ösztönzése a családi adókedvezménnyel 7,6 millió forintba, bölcsődék építésével 5,6 millió forintba, míg az otthonteremtési támogatások növelésével 1,2 millió forintba kerül. A tanulmány alapján ez a három kormányzati intézkedés sikeres, azonban nem mutatható ki semmilyen hatás a születésszámra a többi vizsgált családpolitikai támogatásnál. Azonban ezek egyéb fontos funkciókkal is bírnak, például a gyermekszegénység mértékét csökkentik: a családi pótlék vagy a gyes ilyenek, viszont 2008 óta változatlan ezek összege, és több mint a negyedét elvesztették reálértéküknek.

Mi segíthet még?

A foglalkoztatottság, a stabil megélhetési és lakhatási körülmények hatnak a kutatás alapján leginkább a gyermekvállalásra. Ebből az a következtetés vonható le, hogy a leghatékonyabb születésszám-növelő szakpolitikai intézkedések nagy eséllyel a foglalkoztatás és a bérek növelését, és a megfizethető lakhatás elősegítését célzó gazdaságpolitikai lépések lennének. A kutatásban leírtak szerint fontos és hatékony része lehetne a kormány családpolitikai eszköztárának egy erőteljes kormányzati bérlakásprogram, a termékenységi arányszámot ugyanis a lakásépítési támogatások 1 százalékpontos növelése 1,2 százalékkal emelné meg.

Ha az idősek gondozásában a jelenleginél nagyobb szerepet vállalna a kormány, akkor is nagyobb eséllyel vállalnának gyereket a magyarok: a gondozásra szoruló idősek számának, azaz az az öregkori függőségi rátának az 1 százalékos csökkenése a termékenységi arányszámot 1,6 százalékponttal növelné.

Kapcsolódó írásaink:

Forrás: Index.hu