Amikor két ember szerelmes és összeházasodik, természetes, hogy egyikük sem gondol arra, hogy válás is lehet a kapcsolatuk vége, nem így futnak neki az előttük álló közös életnek. Noha Magyarországon a házasságok 42 százaléka válással végződik, szinte tabunak számít a téma akkor, amikor még minden a legnagyobb rendben van. Dr. Kürti Julia ügyvéd azt mondja, mindenkinek házassági szerződést kéne kötni, maximum a dokumentum egy asztalfiókban marad évtizedekig és jó esetben soha nem lesz szükség arra, hogy elővegyük. Ám, ha mégis elválnak a felek, akkor sok kellemetlenségtől, hosszú évek pereskedésétől kímélik meg magukat. És a gyerekeiket.
(Fotó: a szerző sajátja)
Semjén Nóra válásról szóló podcastja azért született meg, mert saját blogján úgy tapasztalta, rengeteg tévhit, fals információ van a válással kapcsolatban, még az alapfogalmakat sem ismerjük. Dr. Kürti Julia ügyvédet hívta beszélgetésre, hogy tisztázzák a legfontosabb kérdéseket. A podcast első részében az alábbi témákat veszik sorra:
- szülői felügyeleti jog;
- kapcsolattartás;
- gyermektartásdíj;
- házastársi tartás;
- az utolsó közösen használt ingatlan lakáshasználati joga.
Kétféle úton válhatunk
Nem szeretünk arról beszélni, hogy mi történik akkor, ha később esetleg nem működik már a kapcsolat, ez tabunak számít. Dr. Kürti nagyon erősen javasolja, hogy legyen házassági szerződés, hogy legyen egy tisztán lefektetett szabályozás a felek között. Ha minden jól működik, akkor nem kell soha elővenni a fiókból, ha viszont gond van, akkor évekig tartó pereskedést és egymás gyötrését lehet megúszni. Bármikor lehet házassági szerződést kötni, tíz év házasság után is, de célszerű az elején.
Ha kenyértörésre kerül sor kétféle módon történhet a válás: közös megegyezéssel vagy a bíróság döntésével. A közös megegyezés azt jelenti, hogy a fentebb már felsorolt 5 pontban (tehát: szülői felügyeleti jog, kapcsolattartás, gyermektartásdíj, házastársi tartás, az utolsó közösen használt ingatlan lakáshasználati joga) állapodnak meg a felek. Ilyenkor ügyvédet érdemes felkeresni és létrehozni az egyezség szerződését, ezt fogja jóváhagyni a bíró. Bontóper ebben az esetben is van, de sokkal rövidebb, nincs tanú meghallgatás és, ahogy Dr. Kürti fogalmaz, sokkal jobb az optikája annak, ha megegyezéssel megyünk a bíróságra. Nagyon ritka, hogy ezt az egyezséget a bíró felülírja.
A másik út, amikor nem tudnak vagy nem akarnak megállapodni a felek a fentebb felsorolt 5 pontban, tehát nincs egyezségük. Ekkor is bontóperre kerül sor, ám ebben az esetben a bíróságnak fel kell tárnia a házasság felbomlásának okát, megromlásának körülményeit, ehhez tanúvallomásokra, akár szakértő meghallgatására is szükség van. Ebben az esetben a válás akár évekre is elnyúlhat, hiszen a bíróságnak minden kérdésben tisztán kell látnia.
Ez nem egy amerikai film
Felmerülhet a kérdés, hogy ha egyértelműen az egyik fél tehet arról, hogy felbomlik a házasság, akkor ez ránézve mit jelent, jelent-e valamilyen büntetést. Ez leginkább azért szokott kérdés lenni, mert amerikai filmeken nőttünk fel, ahol óriási jelentősége lehet annak például, hogy ki csalt meg kit. Dr. Kürti ezt a kérdést is tisztázza: nincs jelentősége annak, hogy ki csalt meg kit, csak nagyon extrém esetben, például akkor, ha valamilyen módon ez veszélyeztette a gyereket.
Anyapárti-e a bíróság?
Ha nincs egyezség a felek között, akkor inkább az anyának ítéli-e a bíróság a gyerekeket – teszi fel sokak kérdését Semjén Nóra. „Talán még mindig igaz, szerencsére egyre gyakoribb, hogy nem. Függ a gyerek életkorától és még több tényezőtől”- mondja az ügyvéd. Ha a felek megállapodnak például. a váltott gondoskodásban (egy hetet anyánál, egy hetet apánál), akkor azt jóvá fogja hagyni a bíróság. De ha nincs megállapodás erről és csak az egyik fél akarja, akkor Kürti még olyat nem látott, hogy ez a megoldás született volna. A legtöbb esetben a gyerek lakóhelye az anya lakóhelye – és Dr. Kürti azért fogalmaz így, mert a „ki kapja meg a gyereket” megfogalmazásban összekeveredik a kapcsolattartás a szülői felügyeleti joggal. Akkor tisztázzuk is.
Szülői felügyeleti jog, láthatás
Amíg a szülők együtt élnek (mindegy, hogy milyen konstrukcióban, házasságban vagy nem), addig a szülői felügyeleti jog közös. ez a gyerek életének fontos kérdéseiről való közös döntést jelenti. Ami nagyon fontos, hogy a gyereknek mind a két szülőjére szüksége van, a gyerek nem válik el a másik szülőjétől. Dr. Kürti úgy fogalmaz, hogy amíg az egyik ellenségnek látja a másikat, addig elveszi a lehetőséget a gyerekétől.
A szülői felügyeleti jog egyébként teljes egészében nem tud elveszni egyik fél számára sem. Ha csak az egyik szülő fogja gyakorolni a felügyeleti jogot, akkor sem veszíti el a másik bizonyos esetekben, pl. a gyerek nevének megválasztása, iskolájának, életpályájának megválasztása, külföldi tartózkodása. Ezekben a kérdésekben (és még egy sor másikban is) muszáj közösen dönteniük. Ha képtelenek megállapodni, akkor a gyámhatóság fog dönteni. Az ügyvéd hozzáteszi, hogy tapasztalatai alapján a szülők sokszor szülői felügyeleti jogot fegyverként használják, erőt fitogtatnak vele és nem a gyerek érdekeit nézik. És még egy fontos fogalmi tisztázás: nincs olyan ma már, hogy gyermekelhelyezés, hanem szülői felügyeleti jog van.
A köznyelvben láthatásként használjuk, valójában kapcsolattartás a neve annak a másik fontos pontnak, amiben szintén jó, ha megállapodnak a felek, még akkor is, ha a szülői jogot közösen gyakorolják.
Dr. Kürti hangsúlyozza, hogy a gyerekkel való kapcsolattartás nem jutalom vagy büntetés kérdése, hanem a különélő szülő joga és egyben kötelessége is – nincs olyan, hogy nincs kedvem a gyerekhez -, valamint ugyanennyire fontos, hogy a gyerek joga is. Attól, hogy két ember elválik, még nem válnak el a gyereküktől és neki joga van mindkét szülőjéhez. Nagyon egyszerűen fogalmazva, attól, hogy az egyik fél rossz társ volt a párkapcsolatban, nem lehet azzal büntetni, hogy nem láthatja a gyerekét, nincs ilyen opció. De ami legalább ilyen fontos: a gyereknek joga van az édesanyjához és az édesapjához is, függetlenül attól, hogy ők nem folytatják tovább együtt az életüket és függetlenül attól, mennyire mérgesedett el a kapcsolatuk.
Ha nincs megállapodás a felek között, akkor a bírói gyakorlat minimuma általában a következő: 2 hetente péntek iskola végétől vasárnapig, szünetek fele, nyári szünet összefüggően egy vagy két hét. Ez tehát a minimum, de van bíróság, ami sokkal több időt ítél meg.
Kérdés, hogy ebbe beleszólhat-e a gyerek, érdekli-e a véleménye a bíróságot? Dr. Kürti elmondja, hogy ez éppen most változik. Van olyan bíró, aki meghallgatja a gyerekeket, akár egész kicsiket is, de nem ez a jellemző. Ha egyezség van ebben a kérdésben a szülők között, akkor szinte soha nem hallgatják meg a gyereket, ha nincs egyezség, akkor szakértő bevonását mindenképp kéri a bíróság. 14 éves kor fölött a bíróság is meg szokta hallgatni a gyereket, 16 fölött pedig maga dönthet a lakóhelyéről.
Gyermektartásdíj – mennyi az annyi?
Aki a gyerekkel él természetben, aki nem él vele anyagilag járul hozzá a neveléséhez. Mennyivel? Ez nagyon sok mindenen múlik: a gyerek szükségletein, milyen körülményekhez szokott, jövedelmi-vagyoni viszonyokon, vannak-e hiteleik a szülőknek, ki veszi igénybe a családi pótlékot, stb. Tévhit, hogy annál marad a gyerek aki módosabb és nincs automatizmus sem a döntésben, sok körülményt mérlegel a bíróság, ha a szülők előzetesen nem tudtak megegyezni. A gyermektartásdíj a gyermek szükségleteinek fedezésére van kitalálva, nem a másik fél megsegítésére.
Az Anyapercek podcastban Dr. Kürti Julia sorra veszi még a házastársi tartás, valamint az utolsó közösen használt ingatlan lakáshasználati jogára vonatkozó tudnivalókat, a következő részben pedig a közös vagyon fogalmát, a vagyon- és ingatlanmegosztást járják körül Semjén Nórával.
Az első rész itt hallgatható meg:
Kapcsolódó cikkek
