Amikor 34 hetes terhes voltam, elfolyt a magzatvizem. Ez volt az első terhességem, fogalmam sem volt, hogy a magzatvíz folyt el, ezért néhány napig tétlenkedtem. Amikor világossá vált, hogy amit tapasztalok, az nem normális, elmentem a szülészetre, hogy megvizsgáljanak.
Négy nappal később hazajöttem egy kisbabával. A fiam alig több mint 35 hetes korában született.
Soha nem gondoltam volna, hogy koraszülött babám lesz. Tervezett volt a kisbabám, készültem a várandósságra, elolvastam minden létező könyvet, részt vettem szülésfelkészítő tanfolyamon a kórházban, ahol szülni akartam. Nem nagyon hallottam azonban semmit a koraszülésről.
Épp ellenkezőleg, a legtöbb könyv azt hangsúlyozta, hogy az első alkalommal szülő anyák jellemzően túllépik a terminust. Így aztán úgy léptem be a harmadik trimeszterbe, hogy feltételeztem, ez velem is így lesz. Ehelyett a szülésem megtanított a szülői lét első és talán legfontosabb leckéjére: számítsunk a váratlanra.
Íme, ezeket kellett volna tudnom a szülésem előtt.
1. Bárkivel megtörténhet
Egészséges 32 éves voltam, amikor világra hoztam a fiamat. Nem volt genetikai előzménye a koraszülésnek – édesanyám négy nappal a terminus után szült meg. Mozogtam, normális volt a vérnyomásom, és olyan jól ettem, amennyire a reggeli rosszullétem engedte. Semmi okom nem volt arra gyanakodni, hogy koraszülésem lesz.
A kórházban tartott szülésfelkészítő órán megkérdeztem a csoportunkat oktató nővért, hogy mikorra kell összepakolnom a kórházi táskámat. “Én a 36. héten kezdeném a csomagolást” – mondta. Eszembe sem jutott, hogy ez már túl késő lenne. Miután megszületett a fiam, megosztottam a tapasztalataimat terhes barátaimmal, és finoman figyelmeztettem őket, hogy a szülés bármikor bekövetkezhet, hogy nem szabad a szülés időpontjához ragaszkodni, és hogy még az egészséges terhességek sem mindig a tervek szerint alakulnak.
Azt szeretném, hogy a barátaim hallgassanak a testükre, ahelyett, hogy figyelmen kívül hagynák a szokatlan tüneteket, ahogy én tettem, amikor elfolyt a magzatvizem. Az egyik dolog, amit fel kellett dolgoznom, hogy a koraszülésem nem az én hibám volt. Mindent megtettem, amit tudtam, hogy egészséges terhességem legyen.
2. Ez egy sokkoló élmény
“Maga nem megy el innen baba nélkül” – mondta nekem a nővér, miután megerősítette, hogy magzatvíz szivárog belőlem. Ez irreálisnak tűnt számomra. Alig egy órával korábban még a munkahelyemen voltam. A babaköszöntő ajándékaim halomban álltak a nappalimban. Nem volt a kórházi táskám becsomagolva, és még pelenkát sem vettem.
“Ma jön a baba” – mondtam a férjemnek, amikor megérkezett, és könnyek csorogtak le az arcomon. Bár kimondtam ezeket a szavakat, még mindig tagadásban éreztem magam. Egész héten nem akartam elhinni, hogy szivárog a magzatvizem. Még a kórházba menet is azt feltételeztem, hogy megvizsgálnak és hazaküldenek. Nem álltam készen a babára.
A sokk természetes reakció a koraszülésre, különösen, az első szülésnél. Emlékszem, amikor hazaértem a fiammal, és megláttam a csizmámat, amiben az utolsó napon még terhesként viseltem a munkahelyemen, valótlannak tűnt, hogy az életem néhány nap alatt ilyen drámaian megváltozott. A nővéreim feltöltötték a hűtőnket, kimosták a babaruhákat és berendezték a gyerekszobát. Az unokatestvérem koraszülött pelenkákat küldött nekem.
Lehet, hogy a babám túl korán érkezett, de ez nem jelentette azt, hogy egyedül kellett feldolgoznom ezt a változást.
3. Nem könnyebb a koraszülés
Bár a fiam koraszülött volt, közel 3 kilóval született. A férjemmel mindketten olyan családból származunk, ahol jellemzően nagy babák születnek. Ha teljesen kihordtam volna, a babám valószínűleg szintén nagy baba lett volna. Még jó, hogy ilyen korán jött, ilyen méretben!- mondták nekem sokan, amikor meghallották a súlyát.”
Biztos vagyok benne, hogy sokkal könnyebb volt – ezt mondták sokan. Könnyebb kisebb babát szülni? Általában igen. De ez nem jelenti azt, hogy a koraszülés a jobb megoldás. A koraszülés rengeteg aggodalommal és stresszel jár. Az élmény okozta sokk mellett a baba azonnali és hosszú távú egészségi állapota, valamint a jövőbeli terhességekre gyakorolt hatások miatt is aggódni kell
Még ha egy koraszülött baba nagy is, mint az én fiam, akkor is fennáll a veszélye, hogy a tüdeje nem fejlődött ki teljesen. A terhesség és a szülés számos kihívással járhat, de egy koraszülött csecsemő megszületése gyakran az egyik legijesztőbb forgatókönyv.
4. Az egészségügyi szakemberek felkészültek
A koraszülés sokkoló és stresszes. De az orvostársadalom és az infrastruktúra felkészült, bízhatunk bennük.
5. Minden rendben lesz
Nekem szerencsém volt, hogy a babám épphogy koraszülöttként jött világra, egészségesen. Mindenkinek más a története, és vannak kemény és szomorú vagy bonyolult történetek, amelyek a koraszülöttséggel járnak. De az esetek túlnyomó többségében minden rendben lesz.
Néhány hónappal a fiam első születésnapja után már nem a korához igazított életkor szempontjából számítom a mérföldköveit. A korosztályával egy szinten van, és folyamatosan fejlődik. Most az én koraszülött babám egy féktelen kisgyermek. A születése napjának traumája már a múlté. Minden rendben van.
Bárcsak visszamehetnék ahhoz a pillanathoz, amikor a kórházi ágyban sírtam, és azt mondtam a férjemnek: “Ma jön a baba”. Bárcsak megmutathatnám magamnak azt a változatát, a szőke, göndör hajú kisgyereket a vonatos pizsamában. Bárcsak láthatná azt az édes, okos kisfiút, akivé a kisbabám vált. Ha tehetném, azt mondanám annak az anyukának, hogy vegyen egy mély lélegzetet. Ez csak a kezdet.
Kép: Getty Images
Forrás: mother.ly
Kapcsolódó cikkek
