Tudnivalók a CTG vizsgálatról
Hányadik héttől válik szükségessé a CTG vizsgálat?
Normál terhességnél általában a nyolcadik hónaptól, jellemzően az utolsó 4-5 hétben kéri a kezelőorvos, hogy jelenjen meg a kismama CTG vizsgálaton. Erről mindig a páciens kezelőorvosa dönt, attól függően, hogy milyen az adott terhesség. Vannak olyan indokolt esetek, magas kockázatú terhességek, amikor ennél gyakrabban kell. Ilyen például a cukorbetegség, magas vérnyomás, ikerterhesség, hüvelyi vérzés, ha korábban már volt vetélés, esetleg a magzatvíz mennyisége nem megfelelő, vagy koraszülés várható. A szülőszobán állandó jelleggel nézik az oxigénellátottságot, vagyis folyamatosan ellenőrzik a méhen belüli állapotot.
“Jelenleg a terhesség 38. hetétől kell hetente NST-t csinálni, ez kb. 30 percnyi regisztrátumot jelent. Terminustúllépés esetén ezt gyakrabban kell ismételni, itt megoszlanak a vélemények 1,2,3 naponta. Ez sincs azonban mindenütt így, mert például a skandináv államokban vagy az Egyesült Királyságban nem végeznek rutinszerűen ilyen vizsgálatokat. Ott csak szülés közben monitorizálják a magzatot ezzel az eljárással.
Patológiás terhesség, terhességi diabetes, hypertonia, kevés magzatvíz esetén a vizsgálatokat hamarabb kezdjük, valamint sűrűbben ismételjük. Vajúdás és szülés alatt minél többet szeretjük a magzatot monitorizálni, bár sajnos ez a vajúdót sokszor az ágyhoz köti, így kényelmetlen. Ha valakit vajúdás közben visznek a műtőbe, ott természetesen nincs már megfigyelés. Kiírt császármetszés előtt csak a rutin 30 perces NST vizsgálat történik előző napon.”-mondja Dr. Nyirády Tamás szülész, nőgyógyász adjunktus.
Mit néz az orvos a vizsgálat során?
CTG vizsgálattal az orvos a magzat méhen belüli állapotát tudja nézni egy orvostechnikai eszközzel.” A CTG eljárás maga cardiotocographia, szívműködés és fájás megjelenítés, a CTG regisztrátum pedig cardiotocogram, szívműködés és fájás görbe. A vizsgálat egy doppler ultrahang vizsgálat, ami detektálja a szívműködést, valamint egy nyomásérzékelő a hason keresztül közvetve a méhaktivitást.” -tudjuk meg a szakorvostól.
Hogy zajlik egy CTG vizsgálat?
Már az elején érdemes leszögezni, hogy ez az eljárás nem jár sem fájdalommal, sem veszélyt nem jelent babára és mamára sem. Az adott kórháztól és a készülékek számától függ, hogy egy időben hány kismama tud jelen lenni CTG vizsgálaton. Legtöbb esetben telefonon előre be kell jelentkezni és időpontot kell kérni. A vizsgálat egy vizsgáló székben történik, ahol a terhes kismama kényelmesen, általában ülve, szükség esetén oldalra fordulva, vagy fekve helyezkedik el.
A szülésznő vagy a vizsgálatot végző asszisztens a has azon részére helyezi el a vizsgálófejet, ahol a leginkább megfigyelhető a magzat mozgása. A vizsgálófejet zselével keni be, ez egy pillanatra hűvös érzést kelthet, amikor érintkezik a bőrrel. Magát az érzékelőt a pocak és derékrészen gumiszalaggal rögzíti. Közben lehet kicsit pihenni, olvasni és beszélgetni is a többi kismamával. Ez általában egy 20-30 perces procedúra, de a kiértékeléssel együtt számolni kell rá legalább egy órát. A papíron megjelenő ábrákat minden esetben orvos értékeli ki, és az eredmény alapján hívja vissza a kismamát egy következő CTG vizsgálatra. Ez lehet akár másnap, de az is lehet, hogy egy hét múlva elegendő lesz.
A gépek állapotától függ, hogy milyen hangokat ad, sokszor előfordul, hogy megijednek kismamák egy erősebb zajtól, vagy sípolástól, de ez jelezhet akár csuklást, egy erőteljesebb rúgást a babától, vagy még akár azt is, hogy kifogyott a gépből a papír. Érdemes rétegesen felöltözni, hogy a kórteremben megfelelő hőmérséklet szerint lehessen aztán levetkőzni vagy éppen felöltözni, annak érdekében, hogy kényelmes legyen a vizsgálóban eltöltött idő. Akkor jó, ha a baba a CTG alatt nem alszik, hanem mozgolódik és ébren van. Így nem árt előtte picit simogatni a hasat, beszélni hozzá. Nem igényel a vizsgálat éhgyomorra való érkezést, sőt ajánlott előtte enni, inni valami finomat, hátha aktívabb lesz a pici.
Hogyan kell értelmezni az eredményt?
“A regisztrátumon két görbe van, a felső (a fontos) a magzatnak a pillanatnyi szívfrekvenciáját mutatja, a pillanatokat köti össze a görbe. A kimutatás azon alapul, hogy a magzat minden pillanatban más mennyiségű vért igényel, amit csak változó gyorsaságú szívveréssel tud biztosítani. Szóval, az oszcillációt ( a finom “remegés, fogazottság”), az alap szívfrekvenciát, és az alap szívfrekvenciától való nagyobb eltéréseket kell figyelni. Az akceleráció nagyobb pozitív irányú kiemelkedést jelent, a deceleráció nagyobb csökkent gyorsaságú szívverésszámot.
Az akceleració normál, jó jel, a deceleráció általában nem jó jel. Az alsó görbe a méhaktivitást jelzi, ha ez hullámzik az kontrakciókat jelez. Ez azonban sok mindentől függ, például az anya hasfalvastagságától. Tehát, ha a gép “fájásokat jelez” az még egyáltalán nem biztos, hogy szülés is lesz. A görbe kiértékelése a fenti szempontok alapján történik, de sajnos eléggé szubjektív – mondja Nyirády doktor.
Van e különbség a CTG és NST között?
Az NST is CTG eljárás, a három betű azt jelenti non stressz teszt. “Olyan CTG, ahol az anya és a magzat nyugalomban van, és úgy vizsgáljuk. De ezeken kívül még tudjuk nézni a méhen belüli folyamatokat más módszerrel is.
Az EST egy emlő stimulációs teszt, vagyis az emlőbimbó ingerlésével endogén oxytocin szabadul fel, amely kontrakciókat hoz létre ez egy stresszhatás a magzatra, így ha ilyen esetben minden rendben van, az még többet mutat, mint a nyugalmi görbe (gondoljunk csak arra az esetre, ha lázasak vagyunk, az ágyból relatív kényelmesen nézzük a TV-t, de ha erős fizikai munkát kellene végeznünk, az nem menne). Az OPT, oxytocin provokációs teszt során pedig infúzión keresztül adunk oxytocint a kismamának, ettől lesznek fájások és így tudjuk tovább vizsgálni.”
Kapcsolódó cikkeink:
- Terhesgondozás: szabályok és lehetőségek
- A terhesgondozás útvesztőiben
- A terhesség alatti rutin laborvizsgálatokról
Kapcsolódó cikkek
