Az alacsony születési súlyú gyerekek aránya Svédországban a legkisebb (2,4 százalék) és Bangladesben a legnagyobb (27,8 százalék). Világ szinten ez az arány 14,6 százalék, és a tanulmány folyamatosan csökkenő tendenciára mutat rá – 2000-ben még 17,5 százalék volt az arány.
Magyarország világviszonylatban a középmezőnyben van a maga 8,8 százalékával, de a szomszédos országokban rendre alacsonyabb ez az arány. Ausztriában 6,5 százalék, Horvátországban 5,1 százalék, Romániában 8,2 százalék vagy Szerbiában is 4,5 százalék. Az Európai Unió tagállamai között is csak Portugáliát (8,9 százalék) és Bulgáriát (9,6 százalék) előzzük a listán.
Az alacsony súlyú születések közel kétharmada két régióban adódik: Dél-Ázsiában és a szubszaharai Afrikában.
Az amerikai járványügyi hatóság tájékoztatója szerint terhesség alatt a következő kockázati tényezők járulnak hozzá leginkább ahhoz, hogy egy nő túl alacsony súlyú gyereket szüljön:
- dohányzás,
- alkoholfogyasztás,
- alacsony súlygyarapodás,
- ha fiatalabb 15, vagy idősebb 35 évnél,
- korábbi koraszülés,
- szennyezett levegőnek vagy ólmos víznek való kitettség,
- alacsony jövedelem,
- alacsony iskolázottság,
- stressz,
- családon belüli erőszak,
- házasságon kívüli terhesség.
A 2500 gramm alatti újszülötteknek számos egészségügyi kockázattal kell szembenézniük: náluk a legnagyobb a csecsemőhalandóság, nagyobb eséllyel alakulnak ki náluk a cukorbetegség vagy a szív- és érrendszeri betegségek.
“Hivatalosan minden újszülöttet meg kell mérni, ehhez képest világviszonylatban az újszülöttek közel egyharmadának születési súlyáról nincs adatunk” – idézi a qubit.hu az UNICEF statisztikusát, Julia Krasevecet. A kutatáshoz 148 ország szolgáltatott adatokat, de még így is van 47 olyan ország, amely vagy csak részleges vagy semmilyen statisztikát nem vezet az újszülöttek súlyáról.
Kapcsolódó cikkeink koraszülött témában:
- Pár hét is számít!
- Az érintés serkentő hatású a koraszülöttek agyi fejlődésére
- Lassan népbetegségnek számít a koraszülés
Forrás: Qubit.hu