A szülés szakaszai
Mielőtt rátérnénk a szülés szakaszaira, érdemes hangsúlyozni, hogy nagy általánosságban ezek a szakaszok különíthetőek el, de ettől elérő vajúdási menet is teljesen rendben lehet – hogy az-e, azt a szülést kísérők hivatottak eldönteni.
A szülést négy szakaszra osztjuk.
Első szakasz
Az első szakasz általában a szülés leghosszabb és legkeményebb része. Ebben a szakaszban kezdődnek meg a rendszeres kontrakciók és elkezd nyílni a méhszáj. Első szülésnél ez 8-12 óráig is eltarthat.
Az első szakasz korai fázisára jellemző, hogy a vajúdó nő megpróbálja kitalálni, vajon megkezdődött-e a vajúdása. A méhösszehúzódások ekkor ugyanis még gyengék, hosszú idő telik el két kontrakció között, akár 20 perc is, majd idővel (teljesen egyéni, hogy mennyi idő múlva), a kontrakciók gyakoribbá válnak.
Ebben a korai szakaszban, ha kérdéses, hogy valódi vagy jóslófájásokról van-e szó, akkor érdemes egy meleg fürdőt venni: ha nem múlik el a fájás a fürdőtől, akkor elindult valami.
Ebben a szakaszban még nincs sok dolgunk, csináljuk azt, amit egyébként is csináltunk: ha éjszaka van, feküdjünk vissza és próbáljunk meg aludni. Egyébként pedig tegyük azt, ami jólesik: sétáljunk, pihenjünk, együnk, nézzük meg a kedvenc filmünket.
Akik kórházban szülnek ilyenkor még nem szoktak elindulni, akik az otthonszülést választják, ők sem szokták még ebben a szakaszban értesíteni a bábát.
Az első szakasz aktív fázisában már nem kérdéses a vajúdó nő számára, hogy megkezdődött-e a szülés: a kontrakciók 4-5 percesek és akár 1 percig is kitarthatnak. Kórházi szüléseknél ilyenkor szokták azt javasolni, hogy a kismama induljon el a kórházba. Dúlával szülők ilyenkor szokták felhívni a segítőjüket. Ebben a fázisban a kontrakciók között lazítsunk, relaxáljunk, még van erre módunk.
Az első szakasznál tartunk még mindig, és talán a legnehezebb fázishoz érkeztünk. Lelkileg mindenképpen a legdrámaibb és legnehezebb feladatunk van: hamarosan el kell engednünk a kisbabánkat.
A kontrakciók 2-3 percenként követik egymást és másfél percig is tarthatnak. Sokan hánynak, remegnek ebben a fázisban, ez teljesen rendben van. Ez a fázis, bár nagyon kemény munka mind fizikailag, mind lelkileg, de időben viszonylag rövid, nagyjából 2 óra hosszúságú. Nagyon fontos ebben a fázisban a támogató környezet: a biztatás, a szelíd kísérés, a segítség a megfelelő póz kiválasztására nagyon fontos a szülés egészére nézve. Ennek a szakasznak a végén a méhszáj teljesen kitágul. Sokaknál ezt követi egy kisebb-nagyobb szünet, akár kontrakciók nélküli időszak, ez is teljesen rendben van.
A második szakasz
A legtöbben egyfajta megkönnyebbülést éreznek, amikor nyomni kezdhetnek. A kitolás időszaka lehet nagyon rövid és eltarthat viszonylag hosszú ideig, akár két óráig is. Sok mindentől függ, de leginkább a felvett kitolási póztól és a baba tartásától.
Ahogy a magzat előre halad, a feje nyomja az anya végbelét, így reflexszerűen működésbe lép a hasprés, mely nyomásra késztet.
A kitolási szakasz végén megszületik a baba, általános esetben előbb a fej, majd a vállak csúsznak ki, végül az egész test.
A harmadik szakasz
Más néven a lepényi szak: nem olyan kitolásra kell gondolni, mint az előző szakaszban, pláne, ha a kisbabánk közben a mellkasunkon pihen. A korai bőrkontaktus és az azonnali mellre tétel elősegíti a méhösszehúzódást és a méhlepény könnyebb távozását.
A negyedik szakasz
A gyermekágyas időszakot nyugodtan tekinthetjük a szülés negyedik szakaszának, annyi fizikális és lelki változás zajlik le ebben a periódusban. Kontrakciók már nincsenek, illetve szoptatás közben vannak, de a vajúdáshoz képest nagyon enyhék. Gyakorlatilag minden megváltozik körülöttünk és bennünk. Nagyon fontos, hogy merjünk segítséget kérni, és hogy bízzunk magunkban, abban, hogy ösztönösen tudjuk, mit hogyan kell csinálni.
Kapcsolódó cikkeink:
- A szülés csalhatatlan jelei
- Hogyan lehet felkészülni a szülési fájdalomra?
- Autogén tréninggel a könnyebb szülésért
- 4 tipp a könnyebb vajúdásért
Kapcsolódó cikkek
