És én haptákba állva vártam ezeket a rémeket két babával a pocakomban, fel voltam készülve mindenre: kiolvastam a létező összes kismamás szakirodalmat, a netet bújtam, és persze igyekeztem nem kettő (három) helyett enni, jártam jógára, kenegettem a hasam, rengeteg idénygyümölcsöt ettem, megvolt a napi két liter folyadék, még intim tornára is beiratkoztam.
Egészen a hatodik hónapig minden simán is ment, akkor azonban napocskásra repedt a bőr a hasamon, mert a lányaim hirtelen meglódultak odabent, és nem bírta már a hasam a strapát.
Aztán elindult a láncreakció: egyre többet kellett feküdnöm, nem tudtam olyan hatékonyan kontrollálni a súlyomat (hát elkezdtem nassolni, bevallom töredelmesen), nagyon fáradt voltam, dagadt a lábam (folyamatosan kánikula volt azokban a hetekben), és végül az aranyerem is kijött.
Először lesápadtam a vécén ülve, azt hittem, a babák miatt lett véres a vécépapír, valami baj van velük, aztán rájöttem, engem is utolért a családi aranyeres végzet. Nem is mertem elmesélni a nővéremnek, semmi kedvem nem volt a szentbeszédekhez, és mivel nem tudtam, hogy mit használhatnék, van-e olyan készítmény, amelynek az alkalmazása várandósság esetén is biztonságos, és nem ártok vele a piciknek, elmentem az orvoshoz, aki – ismerve a kórtörténetemet és mérlegelve az állapotomat – ajánlott nekem egy készítményt, amelynek hatására néhány napon belül enyhült is a problémám.
A császár után két hétig küzdöttem még székrekedéssel, és a fránya aranyér is kiújult, de a kórházból hazaérvén kikezeltem a bajt – közel sem volt olyan drámai a helyzet, ahogy a nőrokonok lefestették.
És hogy mi a helyzet a hasammal? Hát kit érdekel, hogy lepényes a bőr rajta? Van két csodaszép lányom, és azok a csíkocskák azóta is csak arra emlékeztetnek, hogy én vagyok a világ legszerencsésebb anyukája. A pluszkilóktól fél éven belül megszabadultam, így emiatt szintúgy kár volt aggódnom, és megfogadtam, a következő terhességem idején nem fogok hallgatni már a „huhogó kórusra”. Mert ez egy cseppet sem drámai élethelyzet, egyébként is mindenre van megoldás, babát várni pedig minden tünet és panasz ellenére is a világ legcsodálatosabb dolga!
Kapcsolódó cikkek
