A Telex járt utána annak, hogy közel másfél évvel a hálapénz kivezetése után mi történt a szülészeti ellátásban. A cikk legfontosabb állításait szemlézzük.
2021. január 1-jétől vezette be a kormány, de március 1-jén lépett hatályba a hálapénzt ellehetetlenítő törvény az egészségügyi szolgálati jogviszony átalakításával. Innentől büntethető az, aki hálapénzt ad, és az is, aki elfogadja. Ez a szülészeti ellátásban különösen erősen jelentkezett, itt ugyanis a hálapénz összefonódott az orvosválasztással. Akkor a hálapénzt élesen elítélő Magyar Orvosi Kamara (MOK) azt mondta: az ő céljuk határozottan az, hogy belátható időn belül mindenki az ügyeletes orvosnál szüljön – úgy, ahogyan az Nyugat-Európában régóta megszokott.
Ugyancsak tavaly Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszter így fogalmazott: “Keressük azt a megoldást, ami nem feszíti szét az új szabályozás egyébként helyes kereteit, amely a hálapénzt megtiltja, de lehetőséget ad arra, hogy ellentételezni lehessen, ha egy szülész-nőgyógyász éjjel-nappal készenlétben áll.”
A megoldást azonban lassan másfél év elteltével sem találták meg. A törvény szerint aki terhesgondozásra magánellátásba jár, nem szülhet állami kórházban a fogadott orvosánál. Tehát két választása van: vagy kifizeti a magánkórházban a szülést is, vagy elmegy a területileg illetékes állami kórházba, és az éppen ügyeletes orvosnál szül.
Az Ígyszültem.hu oldalon 2020 júliusa óta gyűjtik országosan az adatokat a szülészeteken a hálapénzről és a nők szülésélményeiről. Eddig több mint 17 ezren töltötték ki az ott található kérdőívet. A statisztikák szerint a törvény hatálybalépése óta csökkent ugyan a hálapénz átlagos összege, de teljesen nem szűnt meg.
Somlai Anna, a Másállapotot a Szülészetben! mozgalom aktivistája a Telexnek is megerősítette: nem tűnt el teljesen a hálapénz a szülészeti ellátásból. Van, ahol állami ellátásban fizetnek magánszülésért, van, ahol orvost nem, de szülésznőt lehet fogadni.
A szülészeti ellátásban az a nézet alakult ki, hogy a nő nagyobb biztonságban érzik magukat, ha fogadott orvosuk, szülésznőjük van, akik akár a szabadnapjukon, a műszakuk lejárta után is indulnak, ha beindul a szülés. Azaz a hálapénz alapvetően a rendelkezésre állásról és a biztonságról szól.
- Kapcsolódó: Így talált kerülőutat a szülészeti hálapénz
A szülészeti ellátás két részre tagolódik. Az egyik a várandósgondozás, ami előre tervezhető, vagyis nem sürgősségi ellátás. Itt van lehetőség szabad orvosválasztásra. Mindössze annyi a megkötés, hogy választani kell a magánpraxis vagy az állami intézmény között.
Az ellátás másik része maga a szülés, ami sürgősségi ellátásnak számít. A sürgősségi ellátásban eddig sem volt lehetőség az orvosválasztásra, a gyakorlatban persze a legtöbben ezt meg tudták oldani – ezt Zeller Judit, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) magánszféra-projektjének vezetője magyarázta a Telexnek.
Eddig ugyanis a magán- vagy állami ellátásban várandósgondozást végző orvos bement az állami kórházba a szülésnél akkor is, ha egyébként nem dolgozott. A mostani szabályozás szerint állami intézményben akkor szülhet valaki a választott orvosánál, ha az éppen ügyeletben van.
“A felvetés is érthetetlen számomra, hogy a kismamák miért gondolják, hogy egy otthonából riasztott, messzebbről jövő orvos jobban fogja őket ellátni, mint az, aki fizikálisan, mentálisan készen áll a kórházban a segítségnyújtásra. Sehol a világon nincs ilyen!” – mondta a Telexnek Lénárd Rita, a Magyar Orvosi Kamara alelnöke.
Legális úton most is van lehetőség állami intézményben orvost fogadni. Ehhez szerződést kell kötni az állami kórház, az orvos és a páciens között. Például a Semmelweis Egyetem klinikáján magánkórházi áron lehet szülni állami orvosnál. Ez egy olyan plusz szolgáltatás, mint például az egyágyas kórterem. Így 660 ezer forintba kerül egy hüvelyi szülés választott orvossal, kiemelt körülmények között.
Zeller Judit szerint a legnagyobb probléma ma az, hogy az intézménytől és az orvostól függ, egy nő milyen élményeket szerez a szülésnél. Például nem mindenhol támogatják a császármetszés utáni hüvelyi szülést vagy a hüvelyi ikerszülést. Itt tehát nagyon sokat számít, hogy kihez kerül a kismama. Nagyon sok kismama bizonytalanságban érzi magát attól, hogy megszűnt az orvosfogadás, különösen a nehezebb helyzetben lévők, a faros szülésnél vagy ikerszülésnél, illetve a VBAC esetében, éppen azért, mert nincs egységes protokoll.
Ugyanakkor Lénárd Rita azt mondta: a szülészorvos kiválasztása nem az orvos felkészültségétől függött korábban, hanem attól, mit mondtak a kismama ismerősei. Szerinte az anyukák nem hiteles minőségi mutatók alapján tájékozódtak. Akkor lehetne érdemi választásról beszélni, ha az objektív minőségi mutatókat mérnék a kórházakban, mint például azt, hogy történt-e valamilyen szövődmény, fertőzés a szülés után, de mérhető a betegelégedettség is.
Somlai Anna azt is problémának tartja, hogy a mostani szabályozás nem a természetes szülést támogatja. “Az lenne az ideális, ha a babák akkor születnének meg, amikor meg akarnak, nem akkor, amikor ügyeletben van a választott orvos.”
Szerinte az a gond, hogy nincsen olyan szerv, amely előírná és betartatná a legjobb gyakorlatokat, és amelyhez jogorvoslattal fordulhatnak a nők. Például hiába mondta ki Müller Cecília a járvány alatt számtalanszor, hogy a nőnek joga van a választott kísérő jelenlétéhez a szülés alatt, mégis sok kórházba nem engedték be az apákat.
A hálapénz kivezetése óta többen szülnek magánkórházakban és valamelyest az otthon szülések száma is nőtt, bár utóbbi valószínűleg nemcsak a hálapénz, hanem a koronavírus-járvány miatt is alakulhatott így.
Zeller Judit szerint akkor válik tárgytalanná a hálapénz kérdése, ha mindenhol egyformán jó és nőközpontú lesz a szülészeti ellátás. A tapasztalatok szerint a szülészet rendszerszintű problémái nem a hálapénz kivezetésével kezdődtek, de a nők mozgásterét súlyosan szűkítette a törvény.
Somlai Anna kiemelte: eddig sem volt érdekérvényesítő joguk a nőknek, és most sincsen. Az aktivista szerint két sürgető átalakításra lenne szükség a szülészetben: a nők bevonására a döntéshozatalba, és a szokásjog helyett a tudományos álláspont érvényesülésére. Például még mindig nagyon magas a gátmetszések aránya az először szülő nőknél, holott a tudományos bizonyítékok azt mutatják, erre a legtöbb esetben nincs szükség.
“A cél az lenne, hogy minden szülészeten ugyanolyan jó körülmények legyenek. Ma még ez nem valósul meg” – fogalmazott a Telexnek Lénárd Rita.
Forrás: Telex.hu
Kapcsolódó cikkek
