A családi adókedvezmény nem anyai kiváltság – igénylésére mindkét szülő jogosult, ha egy háztartásban él vérszerinti gyermekével, házastársi vagy – bizonyíthatóan legalább 1 éve fennálló – élettársi viszonyban.
Mikortól kérhető a családi adókedvezmény és meddig jár?
Sokan nem tudják, hogy már a terhesség alatt is kérheti apa és anya a családi adókedvezményt. (Apa csak akkor, ha egy háztartásban él a kismamával és házastársak. Ha élettársak, akkor csak utólag, az adóbevallásban igényelheti vissza.) A magzat 91 napos terhességi korától érvényesítheted, amit orvosi igazolással kell alátámasztanod.
A 91 napos terhességtől egészen addig igénybe veheted, amíg családi pótlék is jár, azaz 16 éves korig. Amennyiben még ezen túl is közoktatásban tanul a gyerek, akkor 20 éves korig. (Sajátos nevelési igénynél ez a határ 23 évig tolódik ki.)
A családi adókedvezmény összege
Hogy mennyivel csökkentheted a befizetendő adódat, járulékodat, azt a gyerekek száma határozza meg. A legfontosabb kérdés, ami felmerülhet benned, hogy ez nettóban mennyit jelent?
Forintosítva a családi adókedvezmény:
- 1 gyerek esetén 10 000 Ft-tal,
- 2 gyerek esetén gyermekenként 20 000 Ft-tal, azaz összesen 40 000 Ft-tal,
- 3 vagy több gyerek esetén gyermekenként 33 000 Ft-tal kapsz többet, tehát 3 gyereknél összesen 99 000 Ft-tal marad több a családi kasszában, 4 gyereknél pedig 132 000 Ft-tal.
Hogy működik a családi kedvezmény?
“Technikailag” az adóalapot csökkenti: egy gyereknél ez a kedvezménykeret 66 670 Ft-ot tesz ki, kettőnél 266 660 Ft-ot, három gyereknél 660 000 Ft-ot. (Négy vagy több gyereknél ez 220 000 Ft mínuszt jelent gyermekenként.)
A NAV oldalán létezik egy rendkívül hasznos családikedvezmény-kalkulátor, amellyel megtudhatod, mennyi adót spórolhatsz meg a fizetésed alapján, illetve arra is figyelmeztet, ha az adód, járulékod együttesen nem elég arra, hogy kimaxold a kapható kedvezményt. Továbbá azt is feltünteti, mekkora keretet érdemes közös érvényesítésre vagy megosztásra átadnod házastársadnak vagy élettársadnak, hogy maximálisan ki tudjátok használni a kedvezményt.
Hol és hogy intézhető a családi adó- és járulékkedvezmény?
A 2021-es évre vonatkozó adóelőleg-nyilatkozatot (a nyilatkozat pdf-ben itt letölthető) a munkáltatónál kell leadni. A nyilatkozatban szükség van a két szülő, illetve a gyerek(ek) adóazonosítójának megadására is. Fontos tehát, hogy a kicsi születése után az ügyintézésnél ne felejtkezzünk el az adókártya igényléséről sem. (A gyerek adószámát nem csak az adóelőleg-nyilatkozaton, hanem az adóbevallásban is fel kell tüntetni majd!)
Ha a baba még úton van, akkor orvosi igazolással kell alátámasztani a 3 hónapos (legalább 91 napos) terhesség tényét, ám a nyilatkozathoz nem kell csatolni. Értelemszerűen a magzatnál adószámot nem kell feltüntetni. Ha megszületik a kicsi, nincs szükség újabb adóelőleg-nyilatkozat leadására csak azért, mert a jogosultság jogcíme “várandósról” “gyermek után járó” jogcímre változik. Elég a következő adóév legelején esedékes nyilatkozatban feltüntetni az új jogcímet.
Nincs veszve semmi, ha nem igényéltél adókedvezményt valamelyik hónapra, amikor járt volna, ugyanis a következő adóbevallásnál visszamenőleg érvényesíthető, tehát egyben is megkaphatod.
Megosztva és közös érvényesítéssel is kérhető a családi kedvezmény
Először is lássuk, mi a különbség a kettő között. Nagyon fontos, hogy a megosztás csak utólag, az adóbevallásnál érvényesíthető. Megosztásról akkor beszélünk, ha csak az egyik fél jogosult a kedvezményre, ám ő nem tudja egyedül igénybe venni a maximális keretet alacsony adó- és járulékköteles jövedelme miatt. Ekkor megoszthatja a gyerekkel egy háztartásban élő, családi pótlékra, s így családi adókedvezményre sem jogosult élettársával, házastársával.
Mikor állhat elő az a helyzet, hogy nem jogosult az élettárs? Például várandósság alatt, a 91. naptól, hisz a szabályok szerint ebben az időszakban csak házastárs vonható be év közben a családi adókedvezménybe, élettárs csak utólag, az adóbevallás benyújtásakor igényelheti az adóalapcsökkentést. Másik tipikus eset, ha az élettárs a szülővel nem a saját gyermekét neveli. Ilyenkor év közben nem kérheti közösen a szülő a nem jogosult élettársával az adókedvezményt, ám az adóbevalláskor már igen. A közös háztartáson kívül ebben az esetben a megosztás másik fontos kritériuma, hogy a jogosult szülő ne igényeljen egyedülálló családi pótlékot.
A megosztással ellentétben a közös érvényesítés év közben is kérhető, és két jogosult között történik, például házastárs szülők között, vagy élettársi kapcsolatban, közös gyermek nevelése kapcsán.
A megosztás vagy közös érvényesítés praktikus lehet, ha az egyik szülő adó- és járulékalapja nem éri el azt a keretet, amire maximálisan kihasználható a kedvezmény. Például egy kétgyerekes családnál az édesanyának 80 500 Ft a bruttója, s ennek az adó- és járulékalapja nem tesz ki 266 660 Ft-ot. Ekkor a kedvezménykerete csak 179 783 Ft, és így 26 970 Ft-ot kaphat meg a lehetséges 40 000 Ft-ból. Ahhoz, hogy a maradék 13 030 Ft-hoz is hozzájusson havi szinten, a maradék 86 877 Ft-os kedvezménykeretet a férjének, élettársának kell “hozzátennie”. Tehát ahhoz, hogy a maximális 40 000 Ft-ot megkapják, mindkét félnek le kell adnia munkahelyén a családi adókedvezmény igénylését.
Mi a helyzet váláskor?
Az addigi “leosztást” módosítani kell mindkét fél munkahelyén egy új nyilatkozat által. Közös felügyeletnél, kizárólagos felügyeletnél az elvált felek között nem érvényesíthető közösen a családi adókedvezmény. Az a jogosult, akinél hivatalosan elhelyezték a gyereket, aki a családi pótlékot is kaphatja.
A váltott elhelyezésnél (ahol hivatalosan is 50-50 százalékban veszik ki részüket a szülők a gyerek gondozásából) azonban lehetséges közös érvényesítés, ahogy ebben az esetben a családi pótlék is eloszlik 50-50 százalékban.
Kapcsolódó cikkek
