Az április (az International Cesarean Awareness Network, ICAN kezdeményezésére) a császármetszéssel kapcsolatos informálódás, közbeszéd hónapja, mely nem csak arról szól, hogy felhívjuk a figyelmet a magas császárarányokra, hanem arról is, hogy rávilágítsunk többek között arra, miért érdemel kiemelt figyelmet minden császárral szült anya. A kérdés még aktuálisabb a koronavírus-világjárvány idején.
Több fronton is nagy szükség lenne a császáros édesanyák testi-lelki támogatására: az anyákat sokszor még mindig nem informálják kellőképpen arról, mi történik velük és babájukkal a műtét során, nem kapnak lehetőséget arra, hogy kísérőjük velük legyen, az újszülöttel nem tud megvalósulni a megszakítás nélküli együttlét, nem jutnak naprakész információkhoz a szoptatással kapcsolatban, ritkán elérhető a műtét utáni felépüléshez a szaksegítség, s sokan megválaszolatlan kérdésekkel térnek haza a kórházból – többek között ez derül ki a Császárvonal projekt 2018-ban, illetve 2020 tavaszán is megismételt kérdőívéből, melyet több ezer édesanya töltött ki.
Adatok a nem reprezentatív Császárvonal-kérdőívből (2018, 2020)
- 2018-ban a megkérdezett anyák 60%-a nyilatkozott úgy, hogy megfelelő tájékoztatást kapott orvosától, szülésznőjétől a császármetszés folyamatáról, előnyeiről és hátrányairól. 30% semmilyen információt nem kapott. A 2018-2020-as időszakban 57,6% számolt be megfelelő tájékoztatásról, 33,2% maradt viszont információ nélkül.
- A 2018-ban megkérdezettek 87,2%-a, 2018-2020 között pedig 87,4% nem találkozott gyógytornásszal a kórházban, császára után. – A sebkímélő mozgásokat (hogyan kell felállni, ágyban fordulni stb. hasi sebbel) a 2018-as megkérdezettek 66,1%-ának nem mutatta meg senki, a friss felmérés során ugyanez a szám már 72,4%-ra emelkedett.
- A hazabocsátás utáni helyes seb-, illetve hegkezelésről, a császár utáni tornákról az anyák mindössze 37,3%-a kapott teljes körű tájékoztatást a korábbi adatfelvétel során, a 2018-2020-as időszakban pedig csak 19,7%-uk.
A pandémia alatt még fontosabb a támogatás, informálás
“A császármetszés akár tervezett, akár sürgősségi, a szervezetnek sokkal nagyobb kihívás, mint a hüvelyi szülés, hiszen nemcsak a fizikai részünk sérül – nagyjából tíz rétegben szűnik meg a testünk folytonossága -, hanem sérülhet a lelkünk is, melyet tudatosíthatunk ott, vagy egy későbbi pillanatban. Ez a pszichés kihívás tarthat rövid ideig, vagy elkísérhet bennünket évtizedekre. Minél inkább ‘külsősként’ kezelnek egy anyát a saját szülése alatt, minél inkább érzi, hogy a feje felett döntenek és cselekszenek, annál valószínűbb, hogy a folyamatnak lesznek negatív lenyomatai” – magyarázza Veisenberger Eleonóra dúla, perinatális szaktanácsadó jelölt.
Egy császáros édesanyának több segítségre van szüksége. Nehéz számára a helyzetváltás az ágyban, a kényelmes szoptatási pozíció megtalálása, s kiszolgáltatott helyzetben van. “A műtét utáni fájdalomérzet és a műtét megélése összetett, s nagyban függ attól, mit tapasztalunk a kórházban, milyen támogatást kapunk, kompetensnek tudjuk-e érezni magunkat. Például azzal, hogy segítenek ellátni a babát még fekve, hogy meg tudjuk szoptatni. Hogy megmutatja-e valaki, miképp tornázzunk a kórházi ágyon, hogy megdagadt bokánk kisebb legyen, és hamarabb lábra tudjunk állni. Az információ meglepő módon sokat csökkent a fájdalmon, illetve a vérveszteség utáni, a beavatkozás miatt stabilitását vesztett testünkön” – árnyalja tovább a képet Rákosi Dóra, gyógytornász, laktációs szaktanácsadó.
Mivel hazánkban közel minden harmadik anya császárral hozza világra gyermekét, nagy szükség van a korrekt tájékoztatásra a műtéttel és annak rövid- és hosszú távú hatásaival kapcsolatban, melyben a várandósgondozási rendszer minden tagja segíthet. Most azonban, a pandémia időszakában az anyák és segítőik is újabb kihívások elé néznek. “Az eddig veszélyesnek mondott VBAC (császár utáni hüvelyi szülés) válik támogatottabbá császár helyett, vagy indítást javasolnak terminus előtt. Az eddig kötelezőnek mondott vizsgálatok nem tűnnek olyan fontosnak. A változás hirtelen és ettől félelmetes is. Az apák jelenléte a műtőben ott is bizonytalan, ahol eddig lehetséges volt. A dúlák jelenléte kizárt, s sok helyen már a fogadott orvos és szülésznő helyett is az ügyeletesek segítsége elérhető csak” – foglalja össze Veisenberger Eleonóra, miért is nehéz a várandósoknak a jelenlegi helyzetben. A szakember azonban biztat: egy (hasi) szülésből, VBAC-ből a koronavírus idején is ki lehet hozni a maximumot, önmagunkra, belső erőforrásainkra, a magunk köré kreatívan összehívott, virtuális segítőkre támaszkova.
Segítség várandósoknak a koronavírus idején
- Ingyenes mobilapplikáció császárral szült/szülő anyáknak
- A legfontosabb facebookos csoportok anyáknak, várandósoknak
- Relaxációs hanganyagok várandósoknak, illetve VBAC-re készülő anyáknak
- Telefonos segélyvonal édesanyáknak a szülés körül
- Szoptatási tanácsadók, akik online hívhatók a pandémia időszakában
- Információ a (sokszor császáros) korababák szüleinek a pandémia idején
- Online is segít a perinatális szaktanácsadó, a pszichológus, a gyógytornász és a dúla
A Császárvonalról
A “Nekem Szól!” Egészségértés Díjas projekt célja a császármetszéssel kapcsolatos hiteles információk közvetítése. Hiánypótló, ingyenes mobilalkalmazásuk (Android, iOS) a kórházi és a gyermekágyi időszakról részletesen tájékoztat. Szakértői Facebook-csoportjuk, weboldaluk működtetése mellett aktívak a közösségi médiában (Facebook, Instagram, YouTube), s nagy hangsúlyt fektetnek a császár utáni regenerációval kapcsolatos továbbképzésekre.
Forrás: Császárvonal
Kapcsolódó cikkek
