Terhesség

Epidurális érzéstelenítés: tények és tévhitek

Fájdalmas? Sok a mellékhatása? Árt a babának? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekben oszlatjuk el a félreértéseket.
2016. Október 07.

Epidurális érzéstelenítés: tények és tévhitek

Habár sokan választják a szülési fájdalmak enyhítésére az epidurális érzéstelenítést, meglepő, hogy mennyire sok a tévhit vele kapcsolatban. Ahhoz azonban, hogy mellette vagy ellene döntsünk, fontos hogy jóval szülés előtt tájékozódjunk, és ne a szülőágyon két fájás között bombázzuk a kérdéseinkkel az orvost. De nézzük is, mik a legtipikusabb hiedelmek a gerinc közeli érzéstelenítéssel kapcsolatban.

A tű óriási, és nagyon fáj, mikor beadják

A valóság: Az érzéstelenítés egy speciális, hosszú (ún. Tuohy) tűvel történik, a mérete pedig egy vastagabb hajszáléhoz közelít, tehát egyáltalán nem gigantikus. Beadás előtt ráadásul helyi érzéstelenítést alkalmaznak, így gyakorlatilag maximum egy apró (10 másodperces) csípéshez hasonlító érzést tapaszthatunk. Ezután helyezik be a körülbelül ceruzahegynyi vastagságú katétert, amin keresztül később is adagolni tudják a fájdalomcsillapítót. Az egész folyamat fájdalommentes, inkább egy kisebb nyomás-szerű érzéshez hasonlítható.

És különben is, mi ez a szülés fájdalmához képest?

Megnehezíti a szülés folyamatát, hiszen teljesen érzéketlenek vagyunk

A valóság: Az epidurális és spinális érzéstelenítés együttes alkalmazása pont azért ideális, mert a kettő kombinációjával nincs várakozási idő, a fájdalom azonnal megszűnik. Viszont kevesebb hatóanyag befecskendezése is elegendő. Ilyen módon teljes érzéketlenség sem következik be, ellenben mivel nincs fájdalom, az anyának több energiája marad a kitolásra. Ráadásul az esetleges kockázatok (mint pl. a vákuumos szülés) is minimálisra csökkenthetőek.

Sokszor nem is hat

A valóság: 5% alatti azoknak a nőknek a száma, akiknek valamilyen oknál fogva nem hatott az érzéstelenítő. Ezt okozhatja a baba elhelyezkedése, de gyakran csak több érzéstelenítőre van szükség. Előfordulhat az is, hogy az anya csak a testének egyik oldalában érzi a hatást, ez lehet amiatt, hogy a katéter elmozdult, esetleg túl sok időt töltött ugyanabban a pozícióban. Egyre népszerűbb az a módszer, hogy a szülő nő maga szabályozhatja az érzéstelenítő mennyiségét, azonban a túladagolást így nehezebb elkerülni.

Átmegy a babába

A valóság: Sajnos bármilyen gyógyszerhez folyamodunk, az valamilyen mértékben eljut a babához is. Megnyugtató azonban, hogy az epidurális érzéstelenítés során minimális hatóanyag kerül csak a véráramba, spinális fájdalomcsillapítás esetén pedig még ennél is kevesebb. Az eddigi kutatások alapján pedig semmilyen káros hatással nincs a csecsemőre.

Rengeteg mellékhatása van

A valóság: Az epidurális érzéstelenítés teljes biztonsággal alkalmazható a nők többségénél. Komplikációk persze előfordulhatnak, melyeknek lehetnek rövid és hosszú távú mellékhatásai. A leggyakoribb a vérnyomáscsökkenés, ez azonban többnyire akkor fordul elő, ha a szokásosnál több hatóanyagot alkalmaznak.

Az alacsony vérnyomás pedig könnyen orvosolható, így semmilyen kárt nem tesz sem a babában, sem az anyában. A statisztikai adatok szerint a nők 20-30%-ánál hányinger, 20% esetében láz jelentkezhet, a gyakran emlegetett fejfájást azonban mindössze a szülő nők 1%-a tapasztalja. Ennél is ritkább, amikor az epidurális kanül véletlenül egy vénába kerül, és bár ezt legtöbbször időben észreveszik és korrigálják, amennyiben mégis megtörténik, a gyógyszer egy bizonyos adagon túl mérgezéses tüneteket okozhat. Ugyanígy a korábban nem ismert gyógyszerallergia is vezethet különböző kellemetlen tünetekhez.

A legritkábbak (1:10 000 és 1:100 000) a neurológiai tünetek (zsibbadás, érzéketlenség, mozgás zavara), a végleges idegkárosodás valószínűsége pedig pont annyi, mint a villámcsapás okozta halálozás esélye (1:1000000).

Még több cikk az epidurális érzéstelenítésről: