A biológus professzor véleménye
Dr. Falus András professzor az Unipresszónak adott nyilatkozatában a következő álláspontot fogalmazta meg a klónozásról, őssejt-kutatásról: “Az egész világon, a pápával az élen, egy rendkívül erős ellenállás bontakozott ki, hogy embert nem lehet előállítani úgy, mint ahogy egy tornacipőt vagy egy pizzát, mert ennek nagyon komoly etikai, világnézeti vonatkozásai vannak. Én teljesen egyetértek ezzel az ellenvetéssel. Az őssejt-kutatásnak ugyanakkor nagy jelentőségű gyakorlati következményei várhatóak a gyógyítás területén a jövőben. A szervpótlás, a szervátültetés jelenlegi problémáinak a többségére megoldást fognak nyújtani a kutatások. Ezek a pragmatikus előnyök az etikai megfontolásokkal szembeállítják a megengedő érveléseket, ahogy a tudományetikai viták esetében már megszokhattuk.
Az én személyes véleményem szerint, – és tisztában vagyok vele, hogy vannak az enyémekétől eltérő vélemények -, ha képesek is volnánk rá, embert létrehozni nem szabad. Egy osztódásnak indult petesejtet embernek kell tekintenünk. A teremtés célja az emberrel és az egész csodálatos világgal az, hogy ember legyen, nem pedig egy máj vagy vese esetleg egy tüdő alapanyaga. Én általában a tudományos kutatás szabadságát tekintve liberális vagyok, a tudománynak nincs ideológiája, de ez egy olyan pont, amit úgy gondolom, hogy nem szabad átlépni. És igazából az a fantasztikus, hogy nem is kell, mert a köldökzsinór, a felnőtt őssejt és az egyéb munkák kipróbálása olyan lehetőségeket nyújt, amely kikerüli ezt – a szerintem -piros lámpás utat.”
Tudnunk kell: a köldökzsinórvérben található őssejt vérképző őssejt, de valójában nem embrionális őssejt. Tulajdonképpen a felnőtt szöveti őssejtekhez tartozik, fiatalabb voltánál fogva azonban jobban alkalmazható, mint a csontvelőből nyert szöveti őssejtek.
Európai Parlament állásfoglalása
Az Európai Parlament Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottsága törvénymódosításban emelte ki a környezeti technológiák fejlesztésének, alkalmazásának szerepét. A parlament annak szükségességét is hangsúlyozta, hogy harcolni kell a nők kizsákmányolása ellen, és megengedhetetlennek tartja az emberi szaporodást célzó klónozás valamely közösségi programból való támogatását és finanszírozását.
Az önkéntes és térítésmentes adományozást a nemzetközi regiszterhez csatlakozó donorok számát növelve, közös alapelvként és megfelelő minőségi előírások, garanciák mellett kiemelten támogatni kívánja, csontvelő- vagy akár köldökzsinórvér őssejtek esetében is (2004/23 EK EU irányelve, 2004.03.29 EU “Ethical aspects…”)
Vatikáni felfogás
Az ember biológiai léte a test-lélek egységeként élő ember alapvető megnyilvánulása, így ápolása és gyógyítása nem csak a testet, hanem az egész embert érinti, testestől-lelkestől.
A katolikus egyház nézete szerint a lélek fogantatáskor lép be a testbe, ezért már a megtermékenyített petesejt elpusztítása is bűnös cselekedet. Az ember nem veheti át a folyamat irányítását, mert – akárcsak a mesterséges megtermékenyítési kísérletek során – rengeteg lélek veszne oda.
Muzulmán kritikák
Az iszlámban nincsen olyan központi hatóság, mint például a katolicizmusban a Vatikán, amely állást foglal az őssejt-transzplantációval kapcsolatos kérdésekben. A legtöbb mohamedán vallású országban, de még Egyiptomban sincs törvényi szabályozása az embrionális őssejt transzplantációnak. Nem csak a modern, neológ, hanem a mélyen konzervatív iszlám felfogást képviselő tudósok, szakemberek szerint is az őssejt-kutatás, embrionális szövettel való gyógyítás erkölcsileg teljesen megengedhető, mivel vallási nézeteik szerint a korai embrionális fázisban a lélek még nincs jelen. A Sharia (iszlám törvény) szerint a lélek a magzati élet 120. napján költözik be.
A lakosság kis hányada viszont egyetért azzal az ortodox kopt és katolikus felfogással, mely szerint erkölcsileg elitélendő cselekedetről van szó. A klónozás – még ha gyógyítási célból történik is – az Egyiptomi Orvosi Tanács törvényei szerint tiltott, elitélendő cselekedet, csakúgy, mint az embrió szövet felhasználása. “Embrió esetében emberi életről van szó. Így egyedül a köldökzsinórvérből nyert őssejt felhasználása engedhető meg.” – nyilatkozza Hamdy El-Sayed, a Szindikátus elnöke.
Mit hozhat a jövő?
Az embrionális őssejt kutatás elfogadhatóságát illetően szinte lehetetlenség a különféle világnézetű, érdekeltségű köröket konszenzusra juttatni. Egy dologban azonban a vélemények teljesen megegyeznek: a köldökzsinórvérből nyert őssejtek felhasználása kutatás vagy gyógyítás céljából teljesen elfogadott, sőt javasolt. Az így nyert őssejtek levétele azonban hosszútávon számos egyéb etikai kérdést sejtet. Vajon hogyan értékelhető majd egy halálos betegségben szenvedő gyermek szüleinek cselekedete, ha csak azért vállalnak még egy babát, vagy segítik elő másodszor is a gyermekáldást lombikbébi program segítségével, hogy beteg gyermeküket a gyógyulás egyetlen vélt lehetőségéhez, a köldökzsinórvérből nyerhető őssejthez juttassák?
Forrás: HáziPatika.com
Kapcsolódó cikkek
