Kerüld el a nehéz szülést!
A BJOG című, nemzetközi szülészeti és nőgyógyászati szakfolyóiratban tavaly megjelent egy cikk a nehéz szülés és a gyermekkori magatartás-zavarok kialakulása közötti összefüggésről. A kutatók szerint a mellékvese által termelt, kortizol nevezetű stressz-hormon emelkedett mennyisége kapcsolatban áll az efféle problémák jelentkezésével, s úgy találták, hogy a “zökkenőmentesen” kibújó babák szervezetében lényegesen alacsonyabb a kortizol-szint, mint a nehezebben világra segített társaikban.
Nehéz születés – nehéz élet?
Sajnos, a szülés körüli komplikációk mozgásszervi és értelmi akadályozottságot is maguk után vonhatnak. A koraszülés, az elhúzódó kitolási szak, a túlhordás, a köldökzsinór összetekeredése, csomója, a vákuum használata, stb. oxigénhiányt idézhet elő, ami sok esetben idegrendszeri károsodásban ölt testet. Gyakori következmény, hogy nem fejlődik megfelelően a mozgás, súlyos esetben akár meg is bénulhatnak a baba végtagjai. Oxigénhiányt jelezhet, ha a csöppség nehezen szopik, kezét vagy lábát görcs húzza össze, vagy épp ellenkezőleg; tagjai ernyedten lógnak, illetve, ha a végtagok mozgatása nehéz és fájdalmas.
Hathetes korában a legtöbb egészséges baba felemeli, forgatja a fejét, néhány héttel később a hasára fordul, fél éves kora körül kúsznak, felülnek, majd mászni kezdenek – gyanús lehet, ha késnek, vagy kimaradnak a mozgásfejlődés egyes szakaszai.
Az oxigénhiányon kívül jelentős kockázatot rejtenek magukban az elhúzódó szülés során elszenvedett mechanikai sérülések, vagy a baba vérnyomásának csökkenése- ezek a tényezők ugyanis agyvérzést okozhatnak, ami a pici értelmi és mozgásfejlődését nagymértékben hátráltathatja.
Neves autizmus-kutatók- köztük David Amaral és Irva Hertz-Picciotto– vizsgálatai nyomán az is kiderült, hogy azoknál a babáknál, akiknek világrajövetelét sürgősségi- tehát komplikációk miatt szükségessé váló – császármetszés, elhúzódó, nehéz szülés, idő előtti burokrepedés, esetleg méhűri fertőzés nehezítette, gyakrabban alakul ki autizmus, sőt! Ha mindez még nem volna elég, egy túlságosan hosszú, bonyodalmas szülés során a hüvely és a gát sérülései nyomán inkontinencia (a vizelet vagy a széklet visszatartás képtelensége) alakulhat ki.
Jobb a császár?
Ha mindezek után a császármetszésen töröd a fejed, tévúton jársz! A császármetszés rendkívül komoly műtét, amelyre csak akkor kerülhet sor, ha a mama vagy a baba élete veszélyben van, illetve, ha a pici más módon nem születhet meg – például azért, mert édesanyjának túl szűk a medencéje. A beavatkozásnak számos szövődménye lehet; a helyi gyulladásoktól kezdve az egész szervezetre kiterjedő fertőzésen (szepszis) át a következő terhességek és szülések veszélyeztetéséig.
A valódi megoldás a komplikációk nélküli szülés, amely nem csupán genetikai adottságaidon és a jó szakembereken múlik; te magad is sokat tehetsz annak érdekében, hogy a babádnak és neked is minél könnyebb dolgotok legyen.
Mit tehetsz?
Egyrészt, légy tudatos és felelősségteljes a terhességed alatt például úgy, hogy határt szabsz falánkságodnak. Ha ugyanis a kelleténél többet eszel, hajlamosabbá válsz a terhességi cukorbetegségre, vagy preeclampsiára (terhességi magasvérnyomás), amely a baba fejlődését akadályozhatja. Ráadásul, a terhességi diabéteszben szenvedő kismamák babái általában jó nagyra nőnek, ami megnehezíti a szülést, ezért császármetszésre, vagy külső segítségre (pl. vákuum) lehet szükség.
Fontos, hogy olyan intézményt találj, ahol támogatják, hogy te magad választhasd meg a számodra megfelelő vajúdási, szülési testhelyzetet. Ez jelentősen csökkenti a kitolás hosszát, és a sérülések lehetőségét. Sokat segít, ha gyakorlott bába, dúla kíséri a szülést, aki türelmesen, bizalommal tud átsegíteni a nehéz pillanatokon. Különféle, a szülést könnyítő eszközöket, módszereket, technikákat vehetsz igénybe.
Kapcsolódó cikkeink: