Vashiány esetén elkezdenek kiürülni testünk vasraktárai, amelyek elsősorban a májban és a lépben találhatók. Kezdetben az enyhe vashiány tünetmentes, mert a szervezet okosan a vasraktárakból átcsoportosít a szükséges helyekre. Ám ha ez az állapot tartósan fennáll, és kimerülnek a raktárkészletek, akkor már nem tud elegendő vörösvértest képződni, és kialakul a vashiányos vérszegénység, vagyis anémia. Ez a tünetegyüttes nőknél jóval gyakoribb, mint a férfiaknál, terhesség alatt pedig még nagyobb arányban fordul elő. A WHO adatai szerint világszerte a kismamák 40 százaléka küzd vashiányos vérszegénységgel. Ennek oka, hogy várandósság alatt megnő a testben keringő vér mennyisége, a fokozott vérképzés mellett ráadásul a második trimesztertől a magzat is elkezdi feltölteni saját vasraktárait. A vasat pedig szervezetünk nem képes önmaga előállítani, ezért, ha nem viszel be belőle eleget külső forrásból — táplálékkal és étrend-kiegészítővel, szükség esetén vaspótló gyógyszerrel —, az a fokozott szükséglet miatt könnyen hiányállapothoz vezet.
A vashiány pedig nemcsak a kismamának okozhat panaszokat (fáradékonyság, koncentrálóképesség csökkenése, hajhullás, szapora szívverés, ájulás), hanem a magzatra is negatív hatással van. Mivel a kisbabák egészséges fejlődéséhez elengedhetetlen a vas, a kezeletlen terhességi vashiánynál gyakoribb az alacsony születési súly, a koraszülés, az idegrendszeri zavarok és betegségek előfordulása, sőt a későbbiekben a pszichés és mozgásfejlődésben is elmaradást okozhat.
A vashiány fokozatai és vizsgálati lehetőségei
Éppen ezért a várandósgondozás részeként rendszeresen ellenőrzik a kismamák szervezetének vasszintjét. Az általános protokoll szerint a laborvizsgálattal a hemoglobin, valamint a hematokrit szintjét és a vörösvérsejtek számát, illetve azok átlagos hemoglobintartalmát (MCH) és térfogatát (MCV) nézik. A hemoglobin a vér festékanyaga, amely az oxigénszállításért felel, és egyik fő alkotója a vas, ennek megfelelően a mennyiségéből következtetni lehet a szervezet vaskészletére. Ám a hemoglobin és a vörösvérsejtek paraméterei csak akkor csökkennek, ha a szervezet vasraktárai már annyira kiürültek, hogy a vashiány a szöveteket, illetve a vörösvértest-képződést is érinti. Vagyis tulajdonképpen a hagyományos vizsgálati módszerekkel már csak súlyosabb állapotban derül fény a vashiányra.
A ferritin jelentősége a vashiány megállapításában
A ferritinszint meghatározásával ezzel szemben már a kezdeti fázisban megállapítható a vashiány, amikor még csak a vasraktárak kezdenek kiürülni, de tünetek nem tapasztalhatók.
De mi az a ferritin? Ez a májban termelődő fehérje, amely vasat köt meg, és ilyen formában tárolja azt a vasraktárakban, ahonnan igény esetén a vas felszabadul és eljut oda, ahol a szervezetünknek szüksége van rá, például a vérképzéshez. A ferritin ugyan a vérplazmában csak csekély mennyiségben van jelen, de abból következtetni lehet a raktározott vaskészlet mértékére. Éppen ezért remek biomarkerként szolgál már az enyhe vashiány felismerésére is. Ezt támasztja alá egy amerikai tanulmány is, amelynek során 5 év alatt több mint 44 ezer várandós nő első trimeszteri laboreredményeit dolgozták fel, és kétharmaduknál a ferritinszintet is meghatározták. 53 százalékuknál enyhe vashiányt diagnosztizáltak, amelyet a szokásos hemoglobin- és szérumvasméréssel még nem tudtak volna felismerni.
Mindezek tükrében az új nemzetközi ajánlások szerint érdemes már a legelső terhességi laborvizsgálaton kérni a ferritinszint meghatározását. Ha pedig annak értéke 30 mikrogramm/liter alatt van, orvosoddal egyeztetve kezdj el vaspótló készítményt szedni, hogy megelőzd a vashiány súlyosbodását, és a kisbabád biztonságosan fejlődhessen a pocakodban.
Kapcsolódó cikkek
