Kép: Getty Images
Ez lehet a koraszülések oka
Évente világszerte milliószám születnek koraszülött babák, vagyis akik a várandósság 37. hete előtt jönnek világra. Ez a jelenség a kisgyermekek egyik vezető halálozási oka globálisan. Egy friss, nagyszabású elemzés most arra hívja fel a figyelmet, hogy a háttérben egy kevéssé ismert tényező is állhat: a mindennapi műanyag termékekben található vegyi anyagok.
A New York University kutatói szerint 2018-ban közel 2 millió koraszülés köthető lehetett egy DEHP nevű vegyülethez, amelyet széles körben használnak a műanyagok lágyítására, írja a Studyfinds.com. Ez azt jelenti, hogy körülbelül minden 11. koraszülés kapcsolatba hozható ezzel az anyaggal – legalábbis a modell becslései szerint.
A kutatás szerint a következmények súlyosak: több mint 74 ezer újszülött halálát és milliónyi elveszett életévet társítanak a hatásaihoz.
A történet azonban nem itt fordul meg. A DEHP-t több országban – köztük az Egyesült Államokban és az Európai Unióban – betiltották vagy korlátozták, miután összefüggésbe hozták szaporodási problémákkal. A gyártók viszont egy hasonló vegyületre, a DiNP-re váltottak.
A probléma az, hogy az új anyag sem tűnik biztonságosabbnak. A modell szerint a DiNP is közel ugyanannyi koraszüléshez és újszülött-halálozáshoz köthető, mint elődje. A kutatók szerint ez rámutat arra, hogy az egyes vegyi anyagok külön-külön történő szabályozása nem biztos, hogy valódi megoldást jelent. Ezek a vegyületek a ftalátok családjába tartoznak, amelyeket a műanyagok rugalmassá tételére használnak. Mivel nem kötődnek szorosan az anyaghoz, idővel kijuthatnak belőle, így megtalálhatók élelmiszer-csomagolásokban, orvosi eszközökben, padlóburkolatokban és kozmetikumokban is. Az emberi szervezetbe táplálékon, levegőn és bőrön keresztül is bekerülhetnek.
A kutatások szerint ezek az anyagok hormonrendszert zavaró hatásúak lehetnek, befolyásolhatják a magzat fejlődését, a méhlepény működését és a szaporodási rendszert is. A tanulmány globális adatokat vizsgált, és arra jutott, hogy a koraszülések aránya különösen magas a fejlődő régiókban. A Közel-Kelet, Dél-Ázsia és Afrika viseli a legnagyobb terhet, ahol a szabályozás is gyengébb lehet.
A kutatók arra is figyelmeztetnek, hogy a probléma gazdasági hatása is hatalmas lehet, mivel a koraszülések hosszú távú egészségügyi és társadalmi költségeket is jelentenek. Fontos azonban kiemelni: a kutatás statisztikai összefüggéseken alapul, nem bizonyított közvetlen ok-okozati kapcsolaton. A koraszülések hátterében több tényező is állhat.
Kapcsolódó cikkek
