Bár létezik hivatalos szakmai ajánlás a járványhelyzetre vonatkozó szülészeti eljárásokkal kapcsolatban, az intézmények gyakorlata sok esetben egymástól eltérő.
Több, szüléssel, terhesgondozással kapcsolatos fórumon is arról számolnak be az édesanyák, hogy váratlan helyzetekkel szembesülnek a várandósgondozás, szülés kapcsán. A babaszoba.hu olvasóinak kommentjei is erről árulkodnak, ahogy a Jön a baba Hadas Krisztával Facebook oldala nemrégiben elindított karantény anya videói is. A Másállapotot a szülészetben mozgalom Facebook-oldalán is hasonló tapasztalatokról olvashatunk.
Van olyan kismama, akinek partnere nélkül kellett szülnie, másutt semmilyen akadálya nem volt annak, hogy egy kísérő is jelen lehessen a szülésnél. Olyan beszámolót is hallhatunk, ahol az édesanyának maszkban kellett lennie a császármetszése alatt, más anyának pedig a vajúdás és a szülés alatt mindvégig maszkot kellett hordania. Többen is beszámolnak arról, hogy nem szülhetnek a fogadott orvosuknál, akik veszélyeztetett koruk miatt kikerültek az ellátórendszerből. Megpróbáltunk utánajárni, hogy mi a hivatalos ajánlás.
Müller Cecília országos tisztifőorvos az operatív törzs április 4-ei sajtótájékoztatóján elmondta, hogy kijelölték azokat a szülészeti ellátó intézményeket, amelyekben igazoltan koronavírusos kismamák szülhetnek majd (egyelőre nincs információ arról, hogy lenne koronavírusos kismama). Mindenki más számára minden ugyanúgy működik, mintha nem lenne járvány, ugyanúgy zajlik majd a szülés, mint korábban, erre felkészült az egészségügy a tisztifőorvos szerint. Ehhez képest már április 4-én sem teljesen ugyanúgy működött a szülészeti-és várandósgondozási gyakorlat az anyák tapasztalatai szerint.
Várandósgondozás: ezek a változások
A koronavírus-járvány helyzet miatt jelentős változások történtek a terhesgondozási rendben – adta hírül a hirado.hu április 8-án.
A kismamákat a védőnők értesítik, hogy lehetőleg kísérő nélkül érkezzenek a kötelező vérvételre és ellenőrzésekre. A vizsgálatokra egyesével szólítják be a kismamákat, a várókban pedig egymástól is megfelelő távolságot kell tartaniuk. Arra kérik a kismamákat, hogy maszkban és kesztyűben érkezzenek a vizsgálatokra. Erről számol be Brigitta is:
Annak érdekében, hogy csökkentsék a személyes kontaktusokat, a védőnők távkonzultációk formájában látják el a várandós kismamákat. Telefonon, interneten, attól függ, hogy kinek milyen lehetősége van, keresik meg a védőnők a várandósokat, és folytatják a gondozást – ezt Csordás Ágnes Katalin, a Magyar Védőnők Egyesületének elnöke mondta a Kossuth Rádió Napközben című műsorában.
Terhesség megállapítása, találkozás a védőnővel
Miután a szülész-nőgyógyász megállapítja a terhességet (ez természetesen megkerülhetetlen személyes találkozást jelent), fel kell keresni a védőnőt. A járvány miatt ez most átalakult: az interneten mindenki számára elérhetők a védőnők. Ha a védőnő szót beírják bármelyik internetkeresőbe, akkor utca, házszám szerint meg tudják nézni a leendő édesanyák, hogy a lakóhelyükön melyik védőnőhöz tartoznak – mondta Csordás Ágnes a Kossuth Rádiónak adott interjújában. Fel van tüntetve a védőnőjük elérhetősége, telefonszáma. A telefonos kapcsolatfelvétellel minden lényeges teendőt meg tudnak beszélni. A várandósgondozási kiskönyvet azonban meg kell kapnia az édesanyának. Amikor a várandós könyvet át kell vennie az édesanyának, akkor kell személyesen találkoznia a védőnővel – mondta el Csordás Ágnes.
A rendelőkben a fertőtlenítésre kiemelten figyelnek: két várandós között fertőtlenítik a bútorokat, kilincseket. Hasonlóképpen kellett átalakítani a nőgyógyászatokon is a gondozást. Ács Nándor szülész-nőgyógyász a hirado.hu-nak elmondta, vannak olyan alapvizsgálatok, amelyeket mindenképpen el kell végezni, ilyenek például a meghatározott időnként történő laborvizsgálatokat, az ultrahangvizsgálatok illetve a várandósság végén a szívhangvizsgálatok és a szülés előtti újabb laborvizsgálat. Hozzátette, a vizsgálatokat igyekeznek úgy szervezni, hogy a lehető legkevesebb kontaktus legyen a kismamák között.
Az állami rendelőkben és a magánrendelőkben az ellátás során nem lehet jelen az édesapa.
Szülés: ez a szakmai ajánlás
Több olyan történettel is találkoztunk az elmúlt hetekben, amikor az apákat nem engedték be a szülésekre, talán ez az egyik legnagyobb félelme azoknak a családoknak, akik apás szülést terveznek. Természetesen a rendkívüli járványügyi helyzet megkívánja az óvatosságot, mind a kismamák, mind a babák és az egészségügyi dolgozók védelmében is, sőt járványügyi helyzetben több alapjogunk is módosulhat, gondoljunk csak egy “sima” influenzajárvány esetében a kapcsolattartás jogának korlátozására, azaz a látogatási tilalom bevezetésére, de jó lenne tisztán látni, hogy mire számíthatnak az éppen szülés előtt álló családok.
A Másállapotot a szülészetben mozgalom is találkozott nehéz történetekkel az elmúlt hetekben – meséli Keszler Viktória, a mozgalom egyik alapítója. Volt olyan kismama, aki 2VBAC-re készült (császármetszés utáni második hüvelyi szülés) az orvosa támogatásával, de közeledve a terminushoz, az orvosa a programcsászár irányába igyekezett rábeszélni a kismamát.
A fogadott orvos-szülésznő kapcsán Keszler Viktória elmondta, hogy a kontaktus minimalizálása érdekében több kórházban is ügyeleti rendszerben, fix párokban dolgoznak az orvosok-szülésznők. Tehát nem lehet fogadott kísérő, és éppen ilyenkor értékelődik fel az apa (vagy más személy) szerepe a vajúdó számára.
Két dokumentum segít kiigazodni abban, hogy tisztábban lássunk. Az egyik az Emmi Egészségügyi Szakmai Kollégium Szülészeti- Nőgyógyászat és Asszisztált Reprodukciós Tagozatának ajánlása és az Emmi Egészségügyi Szakmai Kollégium Neonatológiai Tagozatának szakmai ajánlása. Mindkét dokumentum elérhető az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) honlapján. Mindkét eljárásrend ideiglenes, visszavonásig érvényes, és kifejezetten a koronavírus-járványra reflektál.
A szakmai eljárásrend – többek között – kimondja, hogy
- A látogatási tilalmat a legszigorúbban be kell tartani. Nem mehetnek be hozzátartozók az ellátóhely épületébe, még rövid időre sem.
- A látogatási tilalom alól egyetlen kivétel a szüléseknél 1 fő, aki a vajúdás és a szülés során maradhat a klinika épületében. Dúlával tervezett szülések esetén ki kell választani, hogy a hozzátartozó vagy a dúla marad a várandóssal. A szülőszoba előterében sem tartózkodhat látogató.
- Csak a mindenképpen indokolt, várhatóan sürgős beavatkozást igénylő betegek kerülhetnek osztályos felvételre. Fenyegető koraszülés esetén is csak a klinikailag igazolt esetek felvétele indokolt.
- A felesleges vizsgálatokat kerülni kell.
- A fertőzésre nem gyanús esetekben törekedni kell a szülőnő és újszülöttje korai hazabocsátására.
- Az eddigi vizsgálatok alapján a COVID-19 vírus az anya tejében nem választódik ki, ugyanakkor a vírus elleni antitest megjelenik az anyatejben. A szoptatás illetve az anyatejes táplálás kifejezetten ajánlott akkor is, ha az édesanya koronavírus-fertőzött.
- Amennyiben a szülés után mind az anya, mind a baba jól van, akkor az újszülött rooming-in az anyával kerüljön együttes izolálásra. Az újszülött és a koronavírusos anya elkülönítésére csak abban az esetben kerüljön sor, ha azt bármelyikük súlyos betegsége megköveteli.
- Az eljárásrend az egészséges újszülött-anya párosok mielőbb hagyják el a kórházat: a szülést követő 48 óra múlva (különböző feltételek mellett, mint pl. a BCG-oltás megléte, megfelelő mennyiségű napi széklet és vizelet, kötelező szűrővizsgálatok, stb.), sőt, ha minden feltétel adott és összehangolt működés van a felnőtt-, a gyermekorvos és védőnői hálózat között, akkor 24 óra múlva is hazamehet az édesanya és az újszülött.
Az eljárásrend tehát feketén-fehéren kimondja, hogy továbbra is engedélyezett, hogy a vajúdó nővel egy fő együtt lehessen (nem feltétlenül az apa). Ugyanezt erősíti meg az Emmi államtitkárának március 30-ai válasza a Másállapotot a szülészetben kérdésére. Az államtitkár válaszában az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 11. §-ra hivatkozva írja: “A szülő nőnek joga van arra, hogy az általa megjelölt nagykorú személy a vajúdás és a szülés alatt folyamatosan vele lehessen, a szülést követően pedig arra, hogy – amennyiben ezt az ő vagy újszülöttje egészségi állapota nem zárja ki – újszülöttjével egy helyiségben helyezzék el.
A fentiek értelmében a szülő nő mellett lehet egy általa választott személy, így az “apás” szülésnél az apa nem látogató, hanem a szülés részese, a szülő nő segítője. Ezekben az esetekben is indokolt a járványveszélyre való tekintettel a fertőzés elleni fokozott védelem biztosítása. Az érintett személyeknek kötelességük a fertőzés terjedésének megakadályozása érdekében hozott intézkedésekben együttműködni, mint amilyen például a kézfertőtlenítés, a védőruha viselése. Igény esetén az apa a szülő nő mellett lehet a szülés teljes ideje alatt.
Császármetszés esetében a jelenlegi általános szabályok, az intézményi eljárásrend szabályai továbbra is irányadóak azzal a feltétellel, hogy a császármetszés ideje alatt a műtő légterében hozzátartozó nem tartózkodhat.”
Ettől még sajnos a kérdés marad: ha a szakmai eljárásrenddel nem egyező kórházi gyakorlattal találkozik a kismama, akkor mi a teendő, hogyan érvényesítheti a jogait. Keszler Viktória azt tanácsolja, hogy az egyértelműen fogalmazó szakmai eljárásrendre és a minisztériumi válaszra hivatkozva, az adott kórház szülészeti osztályvezetőjének érdemes írásban kérvényt benyújtani.
Kapcsolódó cikkek
