Ha most valaki elviszi a gyerekét a védőnői vizsgálatra, akkor az 1980-as években születettekhez képest viszonyítják a baba fejlődését. Mégpedig azért, mert utoljára akkor, tehát nagyjából 40 éve készült olyan kutatás, amely több ezer főt bevonva vizsgálta meg hogyan élnek, gondolkodnak a magyar családok, például a gyermekvállalásról. A kormány legfontosabb célkitűzéseinek egyike a népességfogyás megállítása, így tehát egyáltalán nem mellékes, hogy tudja-e egyáltalán hogyan élnek a magyar családok.
A mostani kutatást az Európai Unió fizeti, a projekt 2022-ig tart és a KSH Népességtudományi Kutatóintézet vállalta magára a felmérést -írja a hvg.hu.
A kutatásnak 10 ezer résztvevője van, ami nem csak Magyarországon egyedi, de világviszonylatban is. A kutatás ugyanazokat a családokat követi le több éven át. A minta nagysága miatt nem csupán egy területre koncentráljanak a kutatók, hanem összetett kutatásról van szó, értékelhető információk lesznek a kiskorú anyákról, a koraszülöttekről vagy az egyedülálló anyákról is. A kutatásba a védőnői hálózatot vonták be a kutatók, 600 védőnő vesz részt a vizsgálatban.
Az adatfelvétel már a várandósság alatt elindul, éppen azért, hogy a terhesség körülményei, a baba fejlődése és a születése előtti az anya fizikai és érzelmi állapota is ismert legyen. A várandós anyákat arról kérdezik, hogy mik a tervei, hogyan kötődik a magzathoz, várták-e a babát.
A kutatás vizsgálja, hogy
- a családok, szülők hogyan szerveződnek, hogyan alakul az életük,
- az ellátórendszereket,
- a hozzáférés lehetőségét,
- az anyák munkaerő-piaci részvételét, illetve a későbbi tervek alakulását,
- a gyerekek fizikai, kognitív, szocio-emocionális fejlődését.
A kutatás 2022-ig tart és a várandósságtól az első 3 évet próbálja vizsgálni. A kutatásban az apákat is be szeretnék vonni, a válások nagy száma miatt fontos, hogy legyen arról is képünk, az apák hogyan veszik ki a részüket a gyereknevelésből, hogyan tudnak a gyerekük életének részévé válni.
Összegzőbb eredményre 2019 januárjában számíthatunk, de már most vannak első eredmények. Mégpedig azt már most lehet tudni, hogy a születendő babák 57 százalékának már van egy testvére, 27 százaléknak pedig több. Az esetek jelentős részében a testvérek nem édestestvérek, hanem az anya vagy apa korábbi kapcsolatából érkeznek. Azt is tudhatjuk, hogy minél több a gyerek egy családban, annál nagyobb eséllyel vannak a családban fél- vagy mostohatestvérek. A harmadik gyerekek esetén már 37% az esélye annak, hogy a testvérek között legalább egy fél- vagy mostohatestvér van. Megnőtt tehát a mozaikcsaládok jelentősége, és úgy tűnik, főleg a nagycsaládokat érinti.
A várandós anyák 97 százaléka kapcsolatban él, tehát nagyon kevés az egyedülálló. De a partnerek 53 százaléka férj, 44 százaléka pedig élettárs. Az élettársi viszonyban is ugyanolyan tervezett módon vállalnak gyereket, mint házasságok esetében.
Az is kiderült, hogy az apák 7-8 százaléka, akár házastárs, akár élettárs (mindkét együttélési formában hasonló arányban jelenik ez meg), legalább heti három éjszakát távol tölt a családjától, például azért, mert külföldön dolgozik, de más okok is állhatnak a háttérben.
A kutatás jelenlegi állapotának eredményéből azt is megtudhatjuk, hogy a hét hónapos terhes nők 36 százaléka kizárólag tb-s nőgyógyászhoz jár, 30 százalék ment állami és magánpraxisba egyszerre, és 34 százalék kizárólag magán-nőgyógyászhoz. A labor- és ultrahangos vizsgálatok 70-80 százalékát állami ellátásban (vagy abban is) végezték a kismamák. A magzati rendellenességeket kiszűrő vérteszteken a terhes nők harmada nem vett részt, 45 százaléka viszont ezt magánrendelésen tette meg és csak 16 százalék ment el kizárólag tb-finanszírozott vizsgálatra.
Az előírt vizsgálatok tekintetében 98 százalékos a lefedettség, de fogorvoshoz csak 66 százalék ment el, holott a várandósok körében is nagyobb a rizikója a fogak romlásának, és a kezeletlen szájüregi betegségek növelhetik a koraszülés, alacsony születési súly és a preeklampszia esélyét.
A hetedik hónapban lévő várandósok 76 százaléka szedett a várandósság első három hónapja során valamennyi ideig folsavat, 12 százalékuk sem a várandósságot megelőzően, sem az alatt egyáltalán nem szedett folsavat.
A további eredményekre tehát 2019. januárjáig kell várnunk.
Kapcsolódó cikkeink:
- Nemcsak az anyáknak okoz gondot, hogy több fronton kell megfelelni
- A családnál nincs nagyobb kincs
- A férfinál előny, ha családos, a nőnél hátrány
Forrás: HVG.hu
Kapcsolódó cikkek
