Bármennyire is meggyőző az átlagos ciklusidő és a hónapok hosszának hasonlósága, kevés bizonyíték van az összefüggésre. Egy francia és egy egyesült államokbeli kutatócsoport most azt találta, hogy a menstruációs ciklus ritmusát valószínűleg a szervezet „belső órája” szabályozza – írja a Sciencealert.com. Gyenge, de jelentős összefüggés mutatkozik a Hold keringési periódusával is, ami az ár-apály változásokra is kihat. Érthető, hogy ez alapján sok kultúra társítja a hold- és a menstruációs ciklust; a Hold fázisai 29,5 naponta ismétlődnek, míg a menstruációs ciklus átlagos hossza 29,3 nap, igaz, egyéni eltérésekkel. A szkeptikusok azt állítják, hogy ez a szinkronicitás csupán véletlen egybeesés, és csak a mágikus gondolkodás tulajdonít a valósnál nagyobb jelentőséget neki.
Bár soha nem utalt konkrétan a menstruációra, Charles Darwin 1871-ben felvetette, hogy a holdkapcsolatok evolúciós eredetűek lehetnek: „Egyes funkcióink hetente ismétlődő periódusai láthatóan még mindig őrzik ősi származásunk nyomait, a tenger és a holdvonzás hatásait.Bizonyítékok támasztják alá, hogy ez a helyzet az olyan fajok esetében, amelyek szaporodása az ár-apálytól függ, például egyes halaknál és kagylóknál. A kutatók csaknem 27 000 menstruációs ciklus adatait vizsgálták (európai és amerikai nőkkel vegyesen). Elemzésük felfedte az úgynevezett „fázisugrásokat”, amelyekben a menstruációs fázisok változnak, hogy megfeleljenek a „test órájának”. “Ha a ciklus bármilyen okból meghosszabbodik, ez az óraalapú folyamat gyorsan lerövidül” – mondta a BBC Science Focusnak Claude Gronfier, a francia Lyoni Egyetem neurológus kutatója.
Ha a Holdnak van szerepe az emberi menstruációs ciklus hosszában, akár egyfajta evolúciós maradványként, akár folyamatos befolyásoló tényezőként, akkor vélhetően háttérszerepben marad, és a test saját belső órája az elsődleges – derül ki az új tanulmányból. Az emberi test „napja” egyébként valamivel több, mint 24 óra, függetlenül az olyan külső tényezőktől, mint például a nappali órák száma. Bár egyénenként kissé eltér, ez az úgynevezett cirkadián ritmus stabil minden emberre vonatkozóan. Napfény hiányában – ami visszaállítja a test óráját a 24 órás napra – kicsúszhat a szinkronból, ahogyan azt bárki tanúsíthatja, akinek volt már jetlag-e.
Noha a tanulmány azt sugallja, hogy ez a fő mechanizmus a menstruáció időzítésében, gyenge, de statisztikailag szignifikáns kapcsolatot találtak a menstruációs és a holdciklusok között, amely földrajzi elhelyezkedéstől függően változott. “A menstruációs ciklus gyakrabban kezdődik Európában növekvő holdkor, míg Észak-Amerikában teliholdkor” – írják a szerzők. Bár nincs egyértelmű magyarázatuk erre a különbségre, azt gondolják, hogy ennek oka lehet az ezekről a kontinensekről származó emberek életmódbeli különbsége (például az alvás-ébrenlét ciklusa).
A csapat úgy véli, hogy eredményeik segíthetnek a termékenységi kezelésekben, de ehhez még többet kellene megtudni arról, hogy a gének hogyan szabályozzák a menstruációs ciklust. “Ha a ciklust szabályozó belső óra létezését további vizsgálatok megerősítik, akkor az ovulációs rendellenességek orvosi kezelésében használni lehetne a kronobiológiai megközelítést” – írják a szerzők.
Forrás: Science Advances
Kapcsolódó cikkek
