Bár az ország több szülészetén is elérhetők laktációs szaktanácsadók önkéntes segítőként bizonyos időszakokban, valamint egyes szülészetek szülésznői, védőnői, szülészei, gyermekgyógyászai között is találunk olyanokat, akik megszerezték ezt a különleges végzettséget, az Uzsoki az első kórház, ahol teljes munkaidőben alkalmaznak laktációs szaktanácsadót.
Az IBCLC Laktációs Szaktanácsadók (International Board Certified Lactation Consultants; nemzetközi vizsgabizottság által minősített laktációs szaktanácsadók) speciális szaktudással, felkészültséggel és klinikai ismeretekkel rendelkeznek a szoptatás és a humán laktáció terén, melyet az IBLCE vizsgabizottság (International Board of Lactation Consultant Examiners; Nemzetközi Laktációs Szaktanácsadói Vizsgabizottság) minősítése igazol. (További részletek a www.ibclc.hu oldalon találhatók.)
Kell ez nekünk?
Vajon miért van szükség szoptatási szaktanácsadóra? Hiszen szoptatni természetes… Valóban. A tapasztalatok mégis azt mutatják, hogy az anyák túlnyomó része problémákkal küzd a szoptatás időszakában. A fájdalmas, sebes mellbimbó, a kevés tej, a mellgyulladás, a baba aluszékonysága és még számtalan tényező komolyan gátolhatja a szoptatást. Emellett sajnos sokféle lelki, szociális, párkapcsolati nehézség állhat az optimális anya-gyermek kapcsolat útjában, ez szintén alááshatja a szoptatást.
-Van olyan édesanya, aki mosolyogva mondja, hogy nagyon köszöni, nem kér segítséget, a többi gyerekét is remekül szoptatta – mesél Judit a tapasztalatairól. – De van, aki még soha nem látott kisbabát, és nem tud mit kezdeni a helyzettel. Látom, hogy a csecsemősnővérek mindent megtesznek a saját időkereteiken belül, de arra nincs lehetőségük, hogy akár fél-egy órát is üljenek egy-egy kismama ágya mellett. Hogy mire kell ennyi idő? Például arra, hogy finoman elérjük, hogy a baba ne aludjon, de ne is sírjon, hanem abba az állapotba kerüljön, amikor élénk, és kapható egy kis „gyakorlásra”. És persze az édesanyára is időt kell szánnunk. Lehet, hogy fáj a gátseb vagy éppen a császármetszés sebe, nem tud kényelmesen ülni vagy feküdni. Meg kell találnunk a legjobb pozíciót a szoptatáshoz, amiben ő és a baba is el tud lazulni. Sokszor csak úgy lehet jól segíteni, ha föltérképezzük a terhesség és a szülés lelki hátterét, az anya befogadóképességét, megértjük motivációit, és megtaláljuk vele a közös nyelvet. A szülés utáni második-harmadik nap a legnehezebb általában. Hiszen ekkor esik le a tantusz: visszavonhatatlanul egy másik ember életéért vagyok felelős. És ez az a nap, amikor a baba már kipihente a születés fáradalmait, élénkebb, már szívesen szopna többet, mint azelőtt, de az érett tej termelése még nem indult be. Ilyenkor nagyon fontos, hogy az anya mellett álljunk, hogy ne veszítse el az önbizalmát, és elmondjuk részletesen, számára érthetően, hogy mi is történik, és hogy mindez természetes. A speciális helyzetben lévő szülőknek is segítséget kell nyújtanunk: ha a beteg vagy koraszülött babát másik intézménybe szállítják, vagy ha az anya valamilyen oknál fogva nem szoptathat, illetve akkor is, ha nem akar szoptatni.
Szülés előtt, szülés után
Természetesen az a legjobb, ha a szülők már szülés előtt is készülnek arra, milyen lesz az élet a kisbabával. A kórház szülésre felkészítő tanfolyama eddig is remek muníciót adott ehhez, ám az az optimális, ha személyesebb, kiscsoportos felkészülést is biztosítanak a családoknak. A szülészet egyik célja ennek megvalósítása.
Az is fontos, hogy a kórházból való hazatérés után se érezzék magukat támasz nélkül a szülők, ezért a szülészeti osztály szoptatási ambulanciát is létrehoz, ahol telefonos és személyes tanácsadásra is lehetőséget biztosítanak. Így a család folyamatos támaszt kaphat ugyanattól a szakembergárdától.
Kapcsolódó cikkek
