Kúszik, alszik, szaporodik
A herpesz szó már az ókorban ismert volt, “kúszó” kiütést jelentett. Ma már tudjuk, hogy vírus okozza. Érdekes, “túlélő” és “ragaszkodó” vírusról van szó, mely, ha egyszer bekerült szervezetünkbe, életünk végéig velünk marad. A fertőzést követően rendszerint kialakulnak az ismert bőrtünetek. Amint szervezetünk immunválasza miatt a vírus számára “kedvezőtlen” körülmények alakulnak ki, a vírus az idegszálak mentén az idegdúcokba menekül.
Ott már nyugodtan “alhat”, hiszen ebben az állapotában már láthatatlan a szervezet védelmi sejtjei számára. Bizonyos esetekben azonban ismét aktiválódik, gyors szaporodásnak indul, majd a megfelelő idegpálya mentén ismét a bőrfelszín felé vándorol, ahol létrehozza a vírusokkal telített hólyagos kiütéseket, de előfordul, hogy teljesen tünetmentesen ürül úgy, hogy a fertőzött személy nem is sejti, hogy szórja a vírust.
Több olyan tényező van, mely aktiválja a vírust: UV-sugárzás, fizikai- és pszichés stressz, menstruáció, terhesség, egyéb fertőzés, és általában minden szóba jöhet, ami a szervezet általános védekező képességeit csökkenti. A reaktiválódás pontos mechanizmusa azonban még nem tisztázott.
Egyesek kiújulnak, mások – a kettesek – még inkább
A herpesz vírusok családjába több vírus tartozik, de a herpesz kialakulásában kettő játszik jelentős: a HSV (herpes simplex vírus) 1-es és 2-es típusa.
A HSV-1 elsősorban az ajkakat és a száj területeit érinti, a lakosság majdnem egésze már gyerekkorban találkozik vele, akár okozott tüneteket, akár nem. A HSV-2 főképp a nemi szerveken megjelenő herpeszért felelős. Amerikai adatok szerint minden ötödik felnőtt fertőzött ezzel a vírussal. Az általa okozott betegség lefolyásában, következményeiben azonban sokkal jelentősebb az előzőnél. Hólyagok, fájdalom a vezető tünetek, de kísérheti hüvelyi folyás, rossz általános közérzet, hőemelkedés is.
A tünetek kezelés nélkül is 7-10 napon belül enyhülnek, de az első fertőzést követő első évben igen gyakran (felmérések szerint 94%-ban) visszatérnek, és a 8-10 vagy ennél is több kiújulás/év sem ritka. A HSV-2 sokkal gyakrabban újul ki, mint a HSV-1. Természetesen, a kezelés lényegesen lerövidíti a lefolyást, enyhíti a tüneteket, és megelőzheti a fellángolásokat.
Babavárók figyelmébe!
A legsúlyosabb következménye a HSV-2 fertőzésnek az, ha a születendő baba kapja meg a vírust a terhesség alatt, vagy születés közben, hiszen korai vetélés, esetleg súlyos idegrendszeri tünetekkel és magas halálozással járó újszülöttkori fertőzés lehet a következmény.
Ha a várandós kismama már korábban fertőződött, az esetleges fellángolások és a tünetmentes vírusürítés miatt fennáll a fertőzés átadásának a veszélye. Ennek a rizikója szerencsére aránylag alacsony (2-3 %). A terhesség alatt bekövetkező HSV-2 fertőzésnek az átadási rizikója azonban 50-60 %, és ha ez megtörténik, a következményes fertőzés 50%-os újszülötti halálozással jár!
Gondoltak már a herpeszre?
Kevésbé ismert terület a HSV-fertőzés és a meddőség kapcsolata. Magyarországon a párok 15-20 %-a meddő. Több kórokozót hoztak már összefüggésbe a meddőséggel, de úgy tűnik, hogy a HSV úgy a női oldalról, mint – talán még jelentősebben – a férfi oldalról is igen kedvezőtlenül befolyásolja a termékenységet. 2003-ban ismertetett adatok szerint a HSV-fertőzés jelentősen csökkenti a spermiumok számát, de a még meglévők mozgékonyságát is jelentősen károsítja – tünetes- és tünetmenteseknél egyaránt! -, így újabb meddőséget okozó tényezőként a HSV-fertőzést is számításba kell venni.
Ártatlan csók? – avagy herpeszmegelőzés
Mit lehet tenni? Elsősorban megelőzni a fertőzést. Az intim kontaktussal – akár csókkal is! – terjedő vírus átadását megakadályozni nem könnyű dolog, hiszen nem tudjuk, ki ürítheti a vírust. Fontos tudni, hogy a fertőzés fellángolása idején mindenképp, de a teljesen tünetmentes időszakban is ürülhet vírus. Logikus kérdés az, hogy honnan tudhatjuk, hogy átestünk-e a fertőzésen vagy sem? Csakis vérből történő (szerológiai) vizsgálattal, de ez ma már biztonsággal kideríthető.
Szerencsére, rendelkezésünkre áll olyan szer, akár tabletta formában is, mely képes gátolni a vírusok szaporodását, a fertőzés átadását, mégpedig úgy, hogy a vírus kizárólag a már fertőzött sejtekben aktiválódik, ott fejti ki hatását. A szer felfedezéséért 1988-ban Nobel-díjat adtak.
Ha már tüneteket észlelünk, mindenképp forduljunk orvoshoz, akár ajakherpeszről, akár nemi szervi herpeszről van szó. Ajakherpesz esetén az orvos írhatja fel a helyi kezelésnél jóval hatékonyabb tablettás kezelést, a nemi szervi herpesz vonatkozásában pedig egyértelmű a tablettás kezelés szükségessége. Ráadásul, a változatos megjelenési forma miatt néha egyáltalán nem könnyű feladat a helyes diagnózis felállítása és az elváltozások elkülönítése például egy gombás fertőzéstől (egyidejűleg mindkettő jelen lehet!).
Ezek is érdekelhetnek:
Forrás: HáziPatika.com
Kapcsolódó cikkek
