A tizenévesek gyermekvállalási kedvének növekedése új jelenségnek számít Magyarországon, ezt állítják Demográfiai Portré gyermekvállalásról szóló tanulmányának szerzői, Kapitány Balázs és Spéder Zsolt demográfusok.
A gyermekvállalási kedv 2011 és 2016 között a 15-19 évesek és a 35 évnél idősebbek körében nőtt. Jóval több tinédzser szült 2016-ban, mint 2011-ben, kialakult a 30-31 éves kori csúcspont mellett egy másik, új pólus is, 19 éves kornál. A demográfus szerzők szerint a nemzetközi szakirodalomban ismert ez a jelenség: jellemzően olyan országokban figyelhető meg, ahol nagyok a társadalmi egyenlőtlenségek, és/vagy valamilyen okból kifolyólag egy korai és egy kései gyermekvállalási mintával jellemezhető rezsim él párhuzamosan egymás mellett.
A diplomás nők 4 százalékkal több gyereket vállaltak 2016-ban, mint 2011-ben, bár a csoport létszáma jelentősen nőtt ugyanebben az időszakban. Az alacsony iskolai végzettségűeknél nőtt a gyermekvállalási kedv, minél alacsonyabb az iskolai végzettség annál nagyobb a növekedés a korspecifikus termékenységi arányszámokban.
A nyolc osztályt vagy még azt sem végzettek körében mintegy tizedével nőtt a vállalt gyerekek száma. Az alacsony iskolai végzettségűek esetében a gyermekvállalás teljesen más mintát mutat, mint a magasabb iskolai végzettségű csoportoknál. Azok, akik legfeljebb nyolc osztályt jártak ki, azoknak a többsége 22 éves korára már anya, míg az érettségizettek esetében ez 29-30 év.
A tanulmány kitér a gyermektelenségre is: egyértelmű a növekedés: az ezredforduló óta 8-ról 16 százalékra nőtt a gyermektelen nők aránya. A kétgyermekesek aránya csökkent, 78-ról 67 százalékra. Ebből egyenesen következik, hogy nő az egygyermekesek aránya.
A kétgyermekesek ugyanakkor nagyobb eséllyel válnak nagycsaládossá, azaz akik a második után harmadik gyereket is vállalnak.
A teljes népesség 2001-ben a gyerekvállalás ideális életkorát a nők esetében 24,8 évre, a férfiak esetében 27,8 évre tette, ami 2016-ra a nők esetén 1,4 évvel, a férfiak körében 0,9 évvel nőtt. Másfél évtized alatt tehát egyértelműen növekedett a szülővé válás ideális életkorának átlaga, ám a kitolódás sokkal kisebb volt, mint a gyermekvállalási életkor tényleges kitolódása.
Az ideálisnak tartott gyermekszám a nőknél és a férfiaknál is 2,2. A tervezett gyermekszám viszont minden korcsoportban kisebb ennél. A tervezettnél pedig kevesebb gyermek születik meg ténylegesen, és a valóság és a tervek közötti különbség még nőtt is az utóbbi másfél évtizedben. A demográfusok szerint egyre több tervezett gyermek nem születik meg.
Kapcsolódó cikkeink:
- Sokkal nagyobb változás kell, mint a családi adókedvezmény
- Kiderült: nem azok szülnek, akiktől a kormány reméli
- Kevesebben szülnek több gyereket
Kapcsolódó cikkek
