Születési dilemmaként is szokták ezt emlegetni, és széles körben elfogadott az a hipotézis a The Atlantic cikke szerint, hogy a homo sapiens felegyenesedését a medence szűkülése kísérte, így egyfajta evolúciós kompromisszum született.
A probléma megoldása tulajdonképpen az, hogy a felegyenesedéssel a terhesség ideje rövidebb lett, így a kisbabák még azelőtt megszületnek, hogy túl nagyra nőne a fejük. Így viszont magatehetetlenül, valamint motorikus és kognitív szempontból látszólag fejletlenül látják meg a napvilágot más főemlősök utódaihoz képest.
Holly Dunsworth, a Rhode Island Egyetem antropológusa azt találta, hogy a csípő mérete és a nők mozgása között nincs ilyen szoros összefüggés. A szélesebb csípő nem jelenti azt, hogy valaki ne tudna rendesen járni.
Anna Warrener, a Harvard Egyetem professzora azt találta, hogy mind a nők, mind a férfiak ugyanolyan hatékonyak, ha gyaloglásról vagy futásról van szó, a vadászó-gyűjtögető társadalmakban a nők átlagosan 5,5 mérföldnyit tesznek meg egy nap, gyakran úgy, hogy a csecsemőjüket a karjukban tartják.
Új elmélet lehet a megoldás
Az anya testarányait rögzítve kiderült, hogy az ember hosszabb ideig hordozza méhében utódát, akik ráadásul a vártnál nagyobbra is nőnek. Habár születésükkor úgy tűnhet, de az ember utódai nem éretlenül jönnek világra. Az emlősök körében “az embereket is beleértve” a vemhesség időtartamát és az utódok méretét általában az anya testméreteiből lehet kikövetkeztetni. A test méretei ugyanis remekül mutatják az élőlény anyagcseréjét és testi működését – mondta Dunsworth.Az antropológus több más kutatótársával együtt egy új elméletet alkotott meg. Az EGG (energetika, szülés, növekedés) szerint a gyermek azért születik akkor, amikor, mert az anya nem képes több energiát fektetni a terhesség fenntartásába és a magzat fejlődésébe. Az anya energia-háztartása az elsődleges evolúciós kényszerítő erő, és nem a csípő mérete. Tehát ha a nő megközelíti a veszélyzónát, beindul a szülés.
Az étrend is szerepet játszik
Jonathan Wells, a londoni Great Ormond Street Gyermekegészségügyi Intézet antropológia és gyermekgyógyászat professzora szerint a hosszú távú ökológiai trendek valószínűleg szintén szerepet játszottak a kismedencei dimenziók és az utódok agyméretének változásában.Az egyik ilyen tendencia a mezőgazdaság 11,500 évvel ezelőtti változása volt, amikor a gabonafélék között egyre magasabb szénhidráttartalmú növények kezdtek elterjedni. Az étrendnek köszönhetően születéskor megnövekedett a gyermekek születési súlya és csökkent a kihordás időszaka is.
Szélsőségesek az arányok
Wells az alultápláltság és az elhízás tendenciáira is rámutatott hisz szerinte ezek is hozzájárulnak a témához. 1980 és 2013 között a túlsúlyos és elhízott nők aránya világszerte 29,8 százalékról 38 százalékra emelkedett. Ugyanakkor három emberből egy ember alultáplált egy vagy másik formában.Az alultápláltság és a gyermekkori fertőző betegségek a kisebb termetet eredményeznek, ami a felnőttkori kismedence méretére is hatással van. A túlsúlyos nőknél a legtöbb populációban nagyobb valószínűséggel alakul ki a terhességi cukorbetegség is és ennek, valamint az elhízás kombinációjának veszélye megduplázza a macrosomia (nagy méretű csecsemő) kockázatát.Kapcsolódó cikkek:
- Ezért születik olyan sok baba reggel 8-kor
- Attól még lehet egy gyerek alultáplált, hogy túlsúlyos
- Óriásbaba született Szentesen
- Minden hetedik kismama terhességi cukros
Kapcsolódó cikkek
