A beágyazódott embrió és a méh fala között alakul ki a méhlepény, amely az anyai vérből szállítja a tápanyagot és az oxigént a magzathoz. Ha lepény megtapadása nem jó helyen történik, az komplikációkhoz vezethet.
Hüvelyi illetve hasi ultrahang segítségével megállapítható, hogy hol tapad a méhlepény, a terhesség 18-20. hetében már kiderül, ha a lepény nem a megfelelő helyen tapad.
A méhlepény megtapadása lehet a méh mellős vagy hátsó falán illetve a fundusban, vagyis a méh tetején. Kevésbé szerencsés, ha a méhlepény a méhszájhoz közel tapad meg, ilyenkor gyakoribb a vérzés a terhesség alatt. Ennél is kevésbé szerencsésebb, ha a méhlepény a méhszájon tapad meg, részben vagy egészben fedve azt. Ez a placenta praevia vagy más néven elölfekvő méhlepény.
Az elölfekvő méhlepény esetében gyakoribb a hirtelen, erős vérzés kialakulása, a kórházi bennfekvés szükségessége és császármetszésre kell számítani. Ugyanakkor azt is tudni kell, hogy a terhesség előrehaladtával, a méh tágulásával a méhlepény távolabb kerülhet a méhszájtól.
Hogyan befolyásolja az elülső méhlepény a terhességet?
Mivel fennáll a vérzés lehetősége, ezért a kismamának kímélnie kell magát, sok esetben pihenést, ágynyugalmat is előírhatnak, óvakodniuk kell a stressztől, cipekedéstől, fizikai munkától. Elölfekvő méhlepénynél a házasélet nem javasolt a terhesség alatt.
Elölfekvő méhlepény esetében a magzat mozgását később érzékelik a kismamák, a 18-20. hét helyett inkább a 20-22. héten.
Az elölfekvő méhlepény lehetséges szövődményei:
- koraszülés
- méhlepény leválása
- súlyos anyai vérzés
- magzat lassabb növekedése.
Az elölfekvő méhlepény okait nem tudjuk, így megelőzni sem lehet, de jól és időben diagnosztizálható. Szoros felügyelet mellett, illetve ha a kismama pihen, fekszik és minél stresszmentesebben tudja tölteni a terhességét, nem jelentkezik vérzés, akkor nagy valószínűséggel végig vihető a várandósság.
Kép: Getty Images
Forrás: thebump.com
Kapcsolódó cikkek
