Mit tekintünk magzatvédő vitaminnak?
Több kiváló vitamin és ásványi só kombináció kapható a hazai gyógyszertárakban, melyek rendkívül hasznosak lehetnek a baba egészsége szempontjából. Ezekben a folsav csak egy a komponensek között. Továbbiakban ezeket a terhesek részére tervezett multivitamin-ásványisó kombinációkat nevezzük magzatvédő vitaminnak.
Mitől kell a magzatot és az anyát védeni?
A magzat egyátalán nem tiszteli az anya szervezetének érdekeit. Egyszerűen elveszi mindazt, ami jár neki. Terhesség alatt inkább lappangó anyai vitaminhiánnyal kell számolnunk. Ez fáradtságot, gyengeséget, csökkent szellemi és fizikai teljesítőképességet, fertőzésekkel szemben fokozott érzékenységet vált ki. Közben az anyai vitamin- és ásványisó-raktárak kimerülnek.
Sokan javasolják, hogy a terhes fogyasszon inkább minél több zöldséget és gyümölcsöt, és ne szedjen vitaminokat. Ez az álláspont csak elvileg helyeselhető. Valójában, az intenzív mezőgazdasági termelésnek köszönhetően, táplálékaink vitaminkínálata sokkal szegényesebb, mint volt például negyven évvel ezelőtt. A Magyarországon szokványos vegyes táplálkozás mellett az anyai vitaminraktárak csak kb. napi 3200 kcal értékű táplálék elfogyasztása mellett lennének egyensúlyban a terhesség folyamán. Ez pedig törvényszerűen súlyos elhízáshoz vezet. Másfelől a zöldségek és gyümölcsök sem teljesen megbízhatóak, amint ez a “paprikabotrányból” ki is derült. Hacsak nem saját magunk állítjuk elő táplálékainkat, nem lehetünk biztosak benne, hogy a termelő megfelelő, egészségre nem ártalmas növényvédő és érlelő szerekkel kezelte-e a termékeit, megfelelően műtrágyázott-e. Azt sem tudhatjuk pontosan, hogy milyen környezetszennyeződés érte a termékeket szállítás és – mondjuk – utcán történő értékesítése során. Természetesen nem állíthatjuk, hogy a zöldségek és gyümölcsök nem tartoznak a legértékesebb táplálékaink közé, csupán azt mondjuk, hogy ma már pusztán általuk nem tudunk gondoskodni az anyai és magzati igényekről. Az anyai elhízás és minőségi éhezés közötti szakadékot hivatottak áthidalni a magzatvédő vitaminok.
Mik tehát az anya minőségi éhezésének következményei?
Ahogy említettük, a magzat méhen belül nem szenvedhet hiányt. A helyzet azonban a szülés után megfordul. A kirabolt anyai vitamin- és ásványisó-raktárakból nyert anyatej tápértéke ugyanis törvényszerűen alacsony lesz. Érzi ezt a csecsemő, is és az optimálisnál jóval korábban visszautasítja az emlőtáplálást. Pedig az anyatejnek kellene lennie az egyetlen folyadék- és tápanyagforrásnak minimum a csecsemő betöltött 4 hónapos koráig.
Miért fontos legalább négy hónapig az anyatejes táplálás?
Az anyatejben aktív immunológiai ellenanyagok és fehérvérsejtek vannak. Ezek a bélhám felületén hatnak, de bekerülnek a gyermek vérkeringésébe is. A nyiroksejtek (limfociták) a gyermek immunrendszerének információkat közvetítenek mindazon fertőzésekről, melyeken az anya életében máe átesett. Ez az információáramlás természetesen csak úgy jöhet létre, ha a bélhám kellően átjárható. Ilyen fokú átjárhatóság mellett kockázatos idegen fehérjét adni a csecsemőnek. Tudniillik az is bekerül a csecsemő szervezetébe és ott allergiás reakciókat vált ki.
Ezzel jól szinkronban van a csecsemő immunrendszere is. A méhlepényen keresztül kapott IgG típusú ellenanyagok szintje az élet 2. hónapjától meredeken zuhan. Ezzel egy időben a csecsemő immunrendszere megkezdi saját ellenanyagainak előállítását, ami 4 hónapos korra éri el a maximumot. Ekkorra a bélfal átjárhatósága megszűnik, és vele együtt megszűnik a táplálék eredetű allergia veszélye is. A szoptatás természetesen továbbra is fontos, hiszen a tejben igen fontos tápanyagok és felületi, IgA típusú ellenanyagok vannak. Az anyatej tápanyagkínálata viszont kezd elégtelenné válni.
Veszélyes lehet-e a hosszú ideig folytatott kizárólagos anyatejes táplálás?
Ha az anyatej kalóriatartalma egyébként kielégíti a csecsemő igényeit, egyetlen valós veszéllyel kell szembenéznünk: ez pedig a vashiány. Az anyatej vaskínálata egyébként is szegényes. Ez mindaddig nem probléma, amíg a magzat vasraktárai rendben vannak. A magzati lét idején a vörösvérsejtek száma mikroliterenként 8-10 millió. Születés után a sokkal oxigéndúsabb környezetben a vörösvérsejtek csaknem fele lebomlik, és a felszabaduló vas átmenetileg megfelelő készletet képez a vasraktárakban (csontvelő, máj, lép, vérsavó, stb.). Ez az állapot mintegy négy hónapig tart. Utána azonban gondoskodni kell a vas fokozottabb beviteléről, ami leghatékonyabban állati eredetű táplálékokkal (hús, máj, stb.) lehetséges. A vas ugyanis a vérfesték (hemoglobin) úgynevezett hem részéből szívódik fel optimális mértékben. Az egyébként magas vastartalmú zöldleveles növényekből (spenót, sóska) a vas sokkal nehezebben szívódik fel, mert annak hasznosulását a fitátok és oxalátok akadályozzák. Mindebből természetesen az is következik, hogy terhesség és szoptatás alatt, valamint gyermekkorban a vegetarizmus nem egészséges életmód.
A vashiánynak ugyanis súlyos következményei lehetnek. Azt csaknem mindenki tudja, hogy a vashiány hatására létrejövő vérszegénység fokozott fertőzésekkel szembeni érzékenységhez vezet. Azt már kevesebben tudják, hogy a vas létfontosságú szerepet játszik az agyi ingerületátvivő anyagok (“neurotranszmitterek”) szintézisében is. Ezért a csecsemőkorban elszenvedett vashiány utólagos vaspótlással nem korrigálható értelmi fogyatékosságot okozhat! Az várandós anya terhesség alatti vas, réz, B12-vitamin és folsav pótlása ennek megelőzését is szolgálja.
Forrás: HáziPatika.com
Kapcsolódó cikkek
