Kevesen tudják értékelni a védőoltás lehetőségét és jelentőségét, miután nincsenek tisztában azzal, hogy felnőttkorban elkapva általában több gondot, súlyos szövődményeket okozhat.
Minél később, annál rosszabb
Dr. Mészner Zsófia, gyermekinfektológus, a Szent László Kórház I. sz. Gyermekosztályának osztályvezető főorvosa más szemmel nézi a bárányhimlőt, miután munkahelyén hat embert – köztük két felnőttet – veszítettek el e betegség következtében. Elmondható, hogy serdülőkortól kezdve súlyosabb lehet a betegség, valamint szövődményei is gyakrabban fordulnak elő. Fokozott veszélynek vannak kitéve a várandós édesanyák, bizonyos krónikus betegségekben szenvedők és az immunhiányos emberek. Nem felnőttek ugyan, de szintén fokozott veszélynek vannak kitéve az újszülöttek.
Szövődmények
Súlyos szövődmény a vírus okozta tüdőgyulladás, előfordulhat szívgyulladás, melyet szívzörej kísér, illetve fájdalommal járó ízületi gyulladás. A máj szintén begyulladhat, de ennek általában nincsenek tünetei. Néha a szövetekben bevérzések léphetnek fel. A bőrsebek baktériumokkal felülfertőződhetnek, és ez a szövődmény orbáncot, piodermát vagy hólyagos ótvart okoz.
Az agyvelőgyulladás, amely a betegség vége felé vagy 1-2 héttel később fordulhat elő, átlagosan 1000 betegből kevesebb, mint egyet érint. Az agyvelőgyulladás fejfájást, hányást, bizonytalan járást, zavartságot és görcsöket okozhat, s bár lehet halálos, a teljes felépülés esélye általában jó. A Reye-szindróma ritka, de nagyon súlyos szövődmény, miatta agyvelőgyulladás és a máj heveny elzsírosodása alakul ki. Csaknem mindig 18 éven aluliakban lép fel és 3-8 nappal a kiütések megjelenése után kezdődik. Oka nem pontosan ismert, de vírusos fertőzések szövődménye lehet, melynek rizikóját az aszpirin, illetve szalicilát-származékok növelik.
Babavárás és bárányhimlő
A rubeoláról vagy rózsahimlőről az ellene készült kötelező oltásban még nem részesült korosztály jól tudja, hogy a terhesség alatti fertőzés a magzatot károsíthatja. A bárányhimlő terhességi kockázatait – jóllehet kevésbé veszélyesek – alig ismeri az átlag ember. Azok a gyermekek, akik méhen belül vészelték át az anyai bárányhimlőt, bizonyos mértékben védettnek tekinthetők.
Ám ezeknek a gyermekeknek nagy valószínűséggel övsömörük alakul ki csecsemőkorban vagy kisgyermekkorban. A megfigyelések szerint ezek lefolyása enyhe, antivirális kezelés nem szükséges, és a védettség a későbbiekben már tartós.
A bárányhimlő magzatkárosító kockázata a terhesség első három hónapjában jelentős, ilyenkor – a baba szervfejlődésének időszakában – ugyanis komplex, az idegrendszert, a látást, a hallást, a szívet, a végtagokat érintő, gyógyíthatatlan fejlődési rendellenesség alakulhat ki.
A harmadik hónaptól átvészelt anyai bárányhimlő magzati kockázata már csekély.
A születés körüli időszak jelent ismét nagy kockázatot a születendő gyermekre akkor, ha a kismama a szülés előtt öt napon belül vagy két nappal utána betegszik meg bárányhimlőben.
Ilyen esetben ugyanis nagy vírusmennyiség juthat a magzatba, aki világra jön, még mielőtt az anya termelte ellenanyagokhoz hozzájutna. Ezeknek az újszülötteknek az esetében súlyos lefolyású fertőzésre lehet számítani 10-12 napos korban, mely megfelelő ellátás nélkül az esetek 30%-ában halállal végződik.
Az anyatej véd
Nem ritka eset, amikor az újszülött a testvérétől kapja el élete első heteiben a bárányhimlőt. Ilyenkor a várható varicella mindenképpen kisebb kockázatú, mint a méhen belül szerzett. Lefolyását nagymértékben befolyásolja az, hogy az édesanya volt-e már bárányhimlős, és tud-e szoptatni. Ha védett és szoptat, akkor minden esély megvan arra, hogy az újszülött fertőzése enyhe lefolyású legyen, ha nem, akkor szükség lehet antivirális kezelésre.
Megelőzés oltással
A bárányhimlő elleni vakcina kimondottan ajánlott terhesség előtt álló, terhességet vállaló, és a betegségen még át nem esett nőknek, hiszen a várandósság első három hónapjában bekövetkező fertőzésnek magzatkárosító hatása van.
Kérdés, tudja-e magáról a kismama, hogy volt-e bárányhimlős. A felnőttek egy része erre a kérdésre nem tud biztosan válaszolni. Azok, akik határozott igennel válaszolnak, szinte mindig valóban átestek a betegségen, de a bizonytalankodók nagyobbik része is védett a betegséggel szemben.
Ha védett embernek adják be az oltást, akkor ebből semmilyen hátránya nem származik, csak a meglévő immunitása fog – várhatóan – erősödni.
Magyarországon 1998-ban törzskönyvezték a vakcinát. Japánban és Koreában 1986 óta rutinszerűen oltják a lakosságot. Az USA-ban 1995-ben tették kötelezővé a bárányhimlő elleni védőoltást. Nálunk egyelőre lehetőség felnőttnek, gyereknek egyaránt.
További információ:www.baranyhimlo.hu
Kapcsolódó cikkeink:
Forrás: HáziPatika.com
Kapcsolódó cikkek
