Edit (28 éves, második babáját várja): Otthon szeretnék szülni!
Edit (28 éves, második babáját várja): Otthon szeretnék szülni!
Már az első gyereknél is játszottam az otthonszülés gondolatával, mert világéletemben, de legfőképpen a mandulaműtétem óta irtóztam a kórháztól, a fém műszerek éles csattanásától, a fertőtlenítőszagtól, a kiszolgáltatottságtól, személytelenségtől. Csakhogy visszarettentett az, hogy végül is fogalmam sem volt, mi vár rám. Hogyan birkózom majd meg a fájdalommal? Mi lesz, ha nem bírom egyedül kinyomni a gyereket? Mi lesz, ha sürgős segítségre szorulunk? Az első szülésem aztán választ adott a kérdéseimre. Nem a fájdalommal volt gondom, elég könnyen ki tudtam nyomni fiamat, bár még sokkal könnyebb lett volna, ha nem fekve, felhúzott lábakkal kellett volna próbálkoznom. Az viszont a kórházundoromon kívül is zavart, hogy az orvos folyton utasítgatott, hogy mit tegyek, nyomta a hasamat, kézzel tágította a méhszájamat. Ezek kellemetlen és fájdalmas élmények voltak. Most már tudom, hogy képes vagyok szülni, és nincs szükségem ehhez kórházra, otthon lehetek, ahol minden ismerős, és olyan, amilyennek én szeretem. Az otthoni segítőimben megbízom: vagy ők, vagy én biztosan érezni fogjuk, ha mégis kórházba kell mennünk. Ők nem fognak sürgetni, nem fognak fájdalmat okozni, és ráérnek kivárni, amíg a gyerekem magától világra jön, a természet rendje szerint.
Katalin (35 éves, 16 éves nagyfia után most a másodikat fogja szülni.) A kórház a biztonságot jelenti!
Rám megnyugtatóan hat a technika, a vizsgálatok, az orvosok és szülésznők jelenléte. Megbízom a tudásukban, a tapasztalatukban, hiszen egész életükben kisbabákat segítenek világra, értik a dolgukat. A szülés most is eltölt egy kis szorongással, már a nagyfiamnál is úgy éreztem, nagyon nehéz volt megszülni őt. Sokáig vajúdtam, nem láttam a végét. Most jónak tartom, hogy kérhetek epidurális fájdalomcsillapítást, és ha bármi baj történne, ott a műtő kétlépésnyire. Szándékosan választottam olyan kórházat, ahol gyakorlottak ezekben a dolgokban, így nem számíthatok kellemetlen meglepetésekre. Ráadásul jólesik nekem néhány nap kényelem és kiszolgálás a kórházban, otthon úgyis jobbára nekem kell majd mindent elvégeznem. A gyerekem érdekét is szem előtt tartom, amikor fel sem merül bennem az otthon szülés gondolata. Mi lesz, ha azonnali segítségre szorul? Ha éleszteni kell? Ha sürgős műtétre van szükség? A kórházamban nem izgulok emiatt (annyira), mindig van gyerekorvos, nem adódhat váratlan helyzet.
Forrás: Kismama magazin
Kapcsolódó cikkek
