Egyre tudatosabbak vagyunk ugyan, de a cselekvésig nem mindig jutunk el: a magyar nők csupán 26 százaléka végez rendszeresen emlő-önvizsgálatot. Éppen ezért nem csak az októbernek és nem csupán kampányszerűen kellene a mellrákról szólnia, hangzott el az AstraZeneca által szervezett háttérbeszélgetésen.
Pácsonyi Daniella, a beszélgetés moderátora, Central Médiacsoport, Dr.Dank Magdolna, Országos Onkológiai Intézet főigazgatója, tanszékvezető egyetemi tanár, Győri Ágnes PhD, ELTE Társadalomtudományi Intézet, Tóth Krisztina, az Egészség Hídja, Összefogás a Mellrák Ellen Egyesület alelnöke és Czinki Adriána, az Egészség Hídja, Összefogás a Mellrák Ellen Egyesület aktivistája.
Fotó: Central Content
A magyar nők csupán 26%-a végez rendszeresen tapintásos önvizsgálatot
Bár sokszor halljuk, hogy a korai felismerés életet menthet, az AstraZeneca megbízásából készült felmérés szerint a magyar nők mindössze 26%-a végez rendszeresen tapintásos önvizsgálatot. A többség annak ellenére sem teszi ezt, hogy 86%-uk fontos szerepet tulajdonít a módszernek a betegség korai felismerésében.
A mellrák világszerte a nők leggyakoribb daganatos betegsége, amivel sokan tisztában vagyunk, ahogyan a felmérés eredményei is mutatják: a megkérdezettek közel fele jelölte meg a legtöbb nőt érintő daganatként, és alig kevesebben (43%) vallottak arról is, hogy közeli rokonságukban/ismeretségi körükben előfordult a megbetegedés.
Ennek tükrében nem meglepő, hogy a lakosság lényeges ismeretekkel rendelkezik a mellrákról: 78%-uk gondolja helyesen, hogy korán felismerve a betegség gyógyítható lehet.
Ismereteink ugyanakkor hiányosak: a megkérdezettek 18%-a gondolja, hogy áttétes állapotban is sokáig lehet vele együtt élni, és 57%-uk gondolja csak, hogy a betegség fiataloknál is előfordulhat, és hogy többféle típusa létezik.
Márpedig az emlőrák biológiailag rendkívül változatos lehet. Számos altípusa ismert, amelyek nagyban eltérő lefolyásúak lehetnek, különböző ellátást igényelnek, és eltérő gyógyulási esélyeket kínálnak. Éppen ezért nemcsak a korai felismerés, hanem a betegséghez való alkalmazkodás és az azzal való együttélés is tudatosságot igényel – és nem csak az érintettek részéről.
A felmérés adatai azt is mutatják, hogy széles körű az egyetértés abban, hogy a rendszeres, tapintásos mell-önvizsgálatnak fontos szerepe van a korai felismerésben. Dr.Dank Magdolna, az Országos Onkológiai Intézet főigazgatója ugyanakkor hangsúlyozta, hogy bár nagyon fontos a rendszeres önvizsgálat, az nem egyenlő a szűrővizsgálattal. A nők csupán 30 százaléka jár rendszeresen szűrővizsgálatra, az idősebbeknél figyelhető meg emelkedés. Ennek oka még mindig a stigmatizáció és a félelem, bár az utóbbinál tapasztalható némi elmozdulás az elmúlt 2-3 évben, a fiatalok ugyanis sokkal testtudatosabbak. Dr.Dank Magdolna arra is felhívta a figyelmet, hogy a mellráknak számtalan fajtája van, napjainkban a sokféle terápiának köszönhetően egyes típusai krónikus betegséggé szelídíthetőek. A betegek ma már sokszor hosszabb ideig, megtartott életminőségben élhetnek, természetesen nem áldozatok nélkül. Az előrehaladott emlőrák kevesebb figyelmet kap, noha az esetek egy részében a betegség eleve előrehaladott állapotban kerül felfedezésre, illetve nem elhanyagolható arányban, kb. 25-30%-ban a korai stádiumban diagnosztizált és kezelt emlőrákok is kiújulhatnak.
Tévhitek a mellrák kapcsán
Pácsonyi Daniella kérdésére Dr.Dank Magdolna elmondta a leggyakoribb tévhiteket az emlődaganattal kapcsolatban. Nem okoz mellrákot:
- a melltartó viselése;
- a dezodor használata;
- ha sérülés érte a mellet.
Ahogy nem játszik szerepet a kialakulásában a mell mérete sem. Korábban elterjedt állítás volt, de ma már nem az, hogy a hosszan tartó szoptatás, valamint a kihordott terhesség csökkenti a mellrák kialakulásának kockázatát. Elterjedt tévhit továbbá, hogy a mellrák csak nőket érint, ez sem igaz, férfiaknál is kialakulhat.
Kinek és hányszor kell szűrővizsgálatra járnia?
A 45 és 65 közötti nőket rendszeresen hívják ingyenes szűrővizsgálatra, ezzel mindenképp érdemes élni, a mammográfia ugyanis képes olyan elváltozásokat is kimutatni, amelyek még nem kitapinthatók.
A számok lefelé és felfelé is emelkedő tendenciát mutatnak, így a legbiztosabb, ha a 40 és 70 év közötti nők rendszeresen járjanak szűrővizsgálatokra. A 40 év alatt nők számára első körben az ultrahangvizsgálat javasolt, ha nem veszélyeztettettek, akkor kétévente, az ultrahang esetében nincs röntgensugár, így alkalmasabb a ciszták, lágy részek vizsgálatára.
A mammográfiát inkább 40 év felett alkalmazzák, mert a mellben található zsír az idő előrehaladtával felszaporodik az emlőkben, ez pedig szükséges a pontos vizsgálati eredményhez. A mammográfia az egészen apró elváltozásokat is képes kimutatni.
Így segíts, ha a környezetedben valakinek mellrákja van
Érdemes arról is beszélni, hogyan segítsünk, mit tegyünk, ha a családunkban, baráti körünkben valakit emlődaganattal diagnosztizálnak. Tóth Krisztina, az Egészség Hídja, Összefogás a Mellrák Ellen Egyesület alelnöke és Czinki Adriána, az egyesület aktivistája (akinél huszonéves korában diagnosztizáltak mellrákot) elmondták, hogy nagy teher tud lenni, amikor bár mindenki csak segíteni akar, de különféle gyógymódokkal bombázza a beteget a környezete. A segítség az, ha megkérdezzük, mire van szüksége a diagnosztizált rokonunknak, ismerősünknek, ha bízunk a gyógyulásában, pozitívan állunk hozzá mi is ahhoz az úthoz, amit ő választott, abban támogatjuk, ami számára a legjobb. A kétségbeeséssel vagy félelemmel pedig nem terheljük a szerettünket.
Ha nem tudod, hogyan kell megvizsgálni magad, ezen a linken a Semmelweis oktatóvideója részletesen bemutatja az önvizsgálat menetét.
Kapcsolódó cikkek
