A Társaság a Szabadságjogokért konferenciát rendezett a következő nemzeti konzultáció témájáról, a gyermekvállalás ösztönzéséről. A konferenciára meghívták Novák Katalin családügyi államtitkárt, de ő nem ment el.
“Nem igaz, hogy ha több pénzt rakunk a családpolitikába, akkor több gyerek jön ki a másik oldalon. Ha ez igaz lenne, 2010 után megugrott volna a születésszám, de nem történt meg” – idézi a hvg.hu a konferencia egyik legfontosabb mondatát Szikra Dorottya, az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpontjának főmunkatársától.
A legfrissebb statisztikai adatok szerint hiába tesz bele a rendszerbe a kormány több pénzt, nem születik több gyerek. A kormány most azt tervezi, hogy nemzeti konzultáció keretében kérdezi meg arról az embereket, hogy mitől vállalnának több gyereket.
A szakértők szerint több gyerek akkor születik, ha
- elősegítik a nők munkahelyi előremenetelét, elhelyezkedését
- elérhetők a bölcsődék
- a kapcsolatok (házasság, párkapcsolat) egyben maradnak, ezt segíti a kormányzat
- elérhetők a szociális és családsegítő szolgálatok
- az apák szerepvállalása erősödik.
Szikra Dorottya arról is beszélt, hogy a kormány még mindig a nagycsaládosokat támogatja, nem az egy és kétgyerekeseket, nem az egyedülálló szülőket. Szerinte a CSOK nem bír befolyásoló tényezővel, és nem a harmadik vagy negyedik gyerekek meg(nem)születése a probléma, hanem az első és második gyerekek nem születnek meg.
Jelenleg a társadalmi struktúra alján és tetején születik a legtöbb gyerek, ez a tény pedig nem arról árulkodik, hogy ha több a pénz a rendszerben, akkor több gyerek születik.
Vajda Róza szociológus, az MTA munkatársa a foglalkoztatás oldaláról közelítette meg a problémát. Szerinte a nők azért nem vállalnak gyereket, mert megélhetési gondjaik vannak, rosszak a munkakörülményeik, egyenlőtlen az otthoni munkamegosztás, nem lehet jól egyensúlyozni az anyaság és a munkavállalás között (nemzetközi adatokból tudható, hogy ahol egyenlőbb a női-férfi szerepvállalás és serkentik a nők munkavállalását, ott több gyerek születik)
Vajda szerint a nők nagy része nem választhat a család és a munka között, nincs megfelelő képzettsége, ha otthon marad, mint menekülő útvonal, akkor kiesik a munkaerőpiacról.
“Szakítani kell azzal, hogy a demográfiai problémát úgy akarjuk megoldani, hogy növeljük a születésszámot. Azzal is foglalkozni kell, a gyerekek milyen körülmények között és meddig élnek” – mondta Szél Dávid szakpszichológus, család és párkapcsolati tanácsadó, az Apapara blog szerzője.
Szél Dávid arról is beszélt, hogy hiába akar egy férfi otthon maradni a gyerekkel, szembetalálja magát szinte minden területen: társadalmi berendezkedésben, a kormányzat elképzeléseiben egyaránt.
“A szülők nem ismerik meg egymást szülőként. A terhességben az apa nem tud részt venni, az 5 nap apaszabadság semmire nem elég, a párok nem tudják szülőként megismerni egymást. Este mindenki fáradt a munkától – ideértve a gyerekkel otthon lévő anyát -, nem tudnak mit kezdeni egymással. A mélyszegénységben, illetve a felső középosztályban élők hajtják a több munkát és több pénzt, így a gyerekekkel sincsenek eleget” – mondta Szél.
Kiért arra is, hogy bár vannak már olyan társadalmi csoportok, ahol a házimunka megosztása evidens, de még ezekben a csoportokban sem ismert fogalom az érzelmi házimunka kifejezés, azaz a család koordinálása, a különórák fejben tartása, a szülinapok, ajándékok intézése.
Szél szerint, a köznevelésbe be kell építeni a genderkérdést, a test- és szexuális tudatosságot. “Ha elkezdenének ezen változtatni, a férfinak is több köze lenne a gyerekvállalási kedvhez. A cél, hogy a család egy közösen alkotott dolog legyen, még ha a szülők nincsenek is együtt.”
Kapcsolódó cikkeink gyermekvállalási kedv témában:
- Megvan, mivel szeretnék növelni a gyermekvállalási kedvet
- Extra pénzek a családoknak 2018-ban – Újabb részletek
- Hiába a több támogatás, nem születik több gyerek
Forrás: HVG.hu