Megjelent dr. Ecsedi Gabriella: Szülés, császármetszés, VBAC – Elméleti és gyakorlati tudnivalók hüvelyi szülésre és császármetszésre készülő nőknek c. könyve.
A szülés különleges utazás a test és a lélek ismeretlen, csak ritkán látogatható vidékeire, és e kirándulásból a nők sohasem térnek vissza üres kézzel. Amit magukkal hoznak, egy életen át elkíséri őket, beleivódik testilelki-genetikai emlékezetükbe, újabb árnyalattal gazdagítja személyiségüket.
A szülés és a szülészeti ellátás kérdése kezd egyre inkább forrongó területté válni Magyarországon. Egyre több anya és az őket képviselő civil szerveződés emel szót a szülés és a szülő nők, születő gyermekek és családok méltóságáért és biztonságáért. Hogy miért?
Gyermeket világra hozni – akár hüvelyi úton, akár műtét által – csodálatos, felemelő, erőt adó élmény, s ehhez alapvetően nem kell más, mint hogy emberséges, támogató, empatikus szakemberek kísérjék az anyát. Mégis, manapság sokan úgy gondolják, illetve azt sugallják a várandósoknak, hogy a szülést elég túlélni, “a lényeg, hogy egészséges legyen a baba”, “a java úgyis azután jön”.
Nincs könnyű helyzetben az, aki többre vágyik annál, hogy csupán túlélje gyermeke világrahozatalát: aki szeretné a maga teljességében megélni az életadás folyamatának fájdalmas szépségét “biztonságban, ugyanakkor minél kevesebb beavatkozás mellett, felesleges zavarás, siettetés nélkül. Aki nem akarja a szerencsére bízni, hogy megadatik-e maga és gyermeke számára a szép, “egészséges” szülés esélye, érdekeik és jogaik érvényesülésének lehetősége, annak fel kell készülnie a nagy napra. A napra, amely meg fogja változtatni az életét, és hatással lesz gyermeke személyiségére, későbbi testi-lelki egészségére is. Ha a várandós szeretné elkerülni, hogy esetleg áldozatául essen a kórházi rutinnak, hogy egy legyen az aznapi “esetek” közül, akkor informálódnia és terveznie kell.
A felesleges beavatkozások egyik eklatáns példája maga a császármetszés: hazánkban a szülések kb. 40 %-a műtéttel végződik, azaz öt gyermek közül kettő ily módon jön világra – miközben az Egészségügyi Világszervezet (WHO) azt állítja, hogy a 10 %-nál magasabb császármetszési arány már nem eredményez csökkenést az anyai, illetve újszülöttkori halálozási mutatókban, sőt 15 % felett nő az anyai halálozás. Mára több szakember megfogalmazta1, hogy e műtéteknek akár a felére világszerte valós egészségbeli ok nélkül, vagyis szükségtelenül kerül sor! Ráadásul “az egyszer császár, mindig császár” szállóigével fémjelzett, orvosi körökben is máig élő tévhit következtében – császármetszést követően a legtöbb anya következő gyermeke szintén műtét útján fog születni. A szülész-nőgyógyász szakorvosok jelentős része számára még mindig nem evidencia, hogy a császármetszést követő hüvelyi szülés (VBAC: vaginal birth after caesarean; kiejtése: víbek) biztonságos, és alapvetően biztonságosabb választás, mint az ismételt, tervezett császármetszés.
A szülés “minőségének” kérdése nemcsak egyéni, de társadalmi szinten is jelentős, hiszen a szülés élménye nagy mértékben befolyásolja a nők gyermekvállalási kedvét. Sok második-harmadik-többedik gyermek az anya szülés közben átélt traumatikus élményei (szülészeti erőszak, akár feleslegesen elszenvedett császármetszés) miatt nem születik meg.
A könyv szerzője jogász és népegészségügyi szakember, háromgyermekes – császáros és VBAC – édesanya. “Már anyaként vetettem bele magam nőtársaim tapasztalatainak, véleményeinek olvasásába, majd a szülésről és születésről szóló magyar és nemzetközi szakirodalom, valamint a hazai kórházi gyakorlat megismerésébe. Eleinte csak saját ismereteim bővítése volt a cél: első gyermekem császármetszéssel jött világra, ezt követően kellőképpen fel akartam készülni második, majd harmadik gyermekem hüvelyi úton való megszülésére. Ahogy azonban mind mélyebbre ástam magam a témába, egyre inkább megdöbbenve tapasztaltam, hogy az emberek – nők és férfiak, szülők és gyermektelenek – milyen kevés pontos és hiteles információval rendelkeznek a szülésről, s hogy sok szakember téves szakmai nézeteket (is) képvisel.
Hitetlenkedve láttam, mennyi elavult, kifejezetten káros, mégis nap mint nap rutinszerűen alkalmazott orvosi beavatkozás történik egy átlagos szülés során, hogy a vajúdó nő – akár orvosi ok híján is – hamar a műtőasztalon találhatja magát. Hogy milyen küzdelmes út vár arra, aki császármetszés után szeretne szülni, s hogy milyen sokszor élnek át a nők és babáik traumatikus élményeket
életük e sorsformáló eseménye kapcsán. […]
Szakmáimból kifolyólag véremben van az elemző-rendszerező, adatokat és tényeket alapul vevő gondolkodásmód, ugyanakkor fogékony vagyok “a lélek dolgai” iránt is, így igyekeztem sokoldalú és lehetőség szerint teljeskörű kutatómunkát végezni. Ezt a közel három év alatt összegyűjtött tudást szeretném most megosztani másokkal is. Azt szeretném, hogy minél több várandós előtt váljon kristálytisztává: egyáltalán nem mindegy, hogyan szülünk és hogyan születünk. A szülés a nőé (nem az orvosé), egész későbbi életére kiható élmény, s a világrajövetel formálja a megszülető kis ember személyiségét, jövőbeli testi-lelki egészségét. Azért írtam ezt a könyvet, hogy minél többször hangozzon el: -De jó, hogy ezt tudtam előre!«”
- Kapcsolódó: “A legkisebb kockázat esetén is vágnak”
A könyv több mint hagyományos szülésfelkészítő könyv, szokatlanul széles körű elméleti áttekintést és a gyakorlatban is használható ismereteket kínál mind első, mind többedik szülésükre készülő, mind császármetszés előtt álló várandósoknak. A császármetszést követő hüvelyi szülés témakörében pedig egyenesen hiánypótló mű.
A könyv a természetes szülés, a császármetszés és a VBAC részletes bemutatásának során külön foglalkozik olyan kérdésekkel, mint pl. a várandósság és a szülés során felmerülő esetleges problémák, a szülési fájdalom és csillapítása, a szüléstől való félelem, a gátmetszés-gátrepedés, az oxitocin hormon, a szülészeti erőszak, a magas császármetszési arány okai, a szükségtelen császármetszések számának csökkentése, a szülészeti ellátás bábai és orvosi modellje, választási lehetőségek terminus-túllépés esetén, a kórházi szülés során előforduló rutin beavatkozások, kórházi protokollok, rooming-in, aranyóra, a VBAC és az ismételt császármetszés biztonságosságának összehasonlítása, szülési terv, a szülő nő jogai, az otthoni vajúdás során használható praktikus tudnivalók. A könyvet számtalan idézet (anyáktól, dúláktól, bábáktól, orvosoktól) és 15 szüléstörténet teszi élővé.
A könyvet Dr. Bödecs Péter szülész-nőgyógyász szakorvos, a Magyar Pre- és Perinatális Pszichológiai és Orvostudományi Társaság elnöke lektorálta szakmailag.
Kapcsolódó cikkek
