Miniszteri rendelet alapján július 1-től jelentősen megváltozik a hazai várandósgondozás. Az egyik alapvető és legfontosabb módosítás, hogy az alacsony kockázatú várandósokat szülésznő is gondozhatja. Azt, hogy ki számít alacsony vagy magas kockázatúnak, szakmai irányelv alapján szülész-nőgyógyász szakorvos dönti el. A védőnő szerepe azért is jelentős, mert ő követi végig a várandósgondozás ideje alatt, hogy a kismama részesül-e szülész orvos/szülésznői gondozásban, részt vesz-e a kötelező szűrővizsgálatokon, és ezek eredményei bekerülnek-e a várandós anya gondozási könyvébe. A kötelező vizsgálatok köréből kikerül ugyanakkor az AFP vizsgálat.
A rendelet újdonsága, hogy a háziorvos is kiemelt figyelmet fordíthat a kismamára: beutalja a szükséges vizsgálatokra, laborba. Ez eddig nem volt gyakorlat.
A rendelet ugyanakkor a szülésznőt alternatív lehetőségként beemeli a szülész orvos mellé a várandós ellátásba. Az alapellátásban a védőnő koordinálja a kismama gondozását, a szakellátásban a jövendőbeli anyuka dönthet úgy, hogy szülész orvos helyett szülésznőt választ, abban az esetben, ha alacsony rizikójúnak minősítette a szülész orvos a terhességét.
A védőnő tájékoztatja a kismamát a vizsgálatokról, valamint a várandósság alatti egészséges életmód jelentőségéről. Közben maga is tájékozódik a kismama szociális körülményeiről, felkészíti a kisbaba érkezésére, segítséget nyújt a sikeres szoptatáshoz. A gyermek megszületését követően a védőnő adja ki az igazolást arról, hogy a várandós részt vett a várandós gondozásban, ami az szociális ellátás igénybevételéhez szükséges.
“A mai kutatások bizonyítják, hogy már a kismama várandósság alatti életmódja, táplálkozása is nagy szerepet játszik a születendő gyermeke egészségében, csakúgy, ahogy az élet első 1000 napja is. Épp ez az időszak, amelyre a védőnők is hatással tudnak lenni, így szerepünk és jelentőségünk kiemelkedő a felnövekvő generációk egészségében is” – mondta Csordás Ágnes, a Magyar Védőnők Egyesületének (MAVE) elnöke.
Kapcsolódó cikkek
