Elsődleges kérdés, ha gyerekek digitális világáról és oktatásukról van szó: vajon helyes-e az iskolai mobilhasználat korlátozása? Az is nagy kérdés, hogy ha már használja a gyerek ezeket az eszközöket, akkor hogyan tegye, illetve mi, szülők és pedagógusok hogy tudjuk támogatni ebben.
A digitális eszközök segítik a tanulást?
A digitális eszközök mára természetes kellékei az oktatásnak, gondoljunk csak az okostáblákra, az online kvízekre/ játékokra vagy az interaktív, multimédiás prezentációkra. Sokszor azonban nemcsak az iskolai eszközökről van szó, hanem a gyerekek saját kütyüjei is kikerülnek az asztalokra, ami már összetettebbé teszi a jelenséget és annak hatásait.
Alapvetően az, hogy a digitális megoldások által a gyerekek aktív részeseivé válnak a tanóráknak, és nem csupán passzív befogadói a tananyagnak, nagyobb bevonódást és motivációt eredményez. Az elektronikus tartalmak személyre szabhatósága és akadálymentesíthetősége is mellettük szól, hiszen ezáltal minden diák a saját tempójában és a saját szükségleteinek megfelelően haladhat az önálló tanulás során.
Kép: Getty Images
Na de mi van a hatékonysággal? Egy 2023-as kutatás szerint nincs teljesítménybeli különbség attól függően, hogy a 3-5. osztályos tanulók digitális formában vagy papíralapon kapják-e meg a szövegértési és szövegírási feladatokat. A kutatók viszont azt is kimutatták, hogy a gyengébb tanulási képességekkel rendelkező gyerekek önmagukhoz képest jobban teljesítettek, ha digitális eszközön oldhatták meg a feladatokat. Egy 2022-es hazai kutatásban pedig azt vizsgálták szegedi kutatók, hogy a középiskolások szorongásszintje különbözik-e egy átlagos és egy kütyümentes napon, illetve jobban bevonódnak-e a tanórákba a diákok akkor, ha nincs náluk mobiltelefon. Az eredmény az lett, hogy a diákok jobban szorongtak a kütyümentes napokon, mint amikor nem kellett leadniuk a mobiltelefonjaikat. Ez párhuzamban van az Alfa Generáció Labor 2017-es kutatásának eredményével is – itt felnőttek esetében mutatták ki ugyancsak azt a hatást, hogy a mobiltelefonok elzárása szorongást okoz. A Szegedi Tudományegyetemen végzett vizsgálat szerint az órai bevonódásra azonban nem volt hatással az, ha nem volt a diákoknál a telefonjuk.
Tiltsuk vagy ne tiltsuk az iskolában a mobilhasználatot?
Elvenni vagy nem elvenni? Az Alfa Generáció Labor nemrégiben közzétett rövid felmérése betekintést nyújt abba, hogy mit gondolnak a pedagógusok, diákok és szüleik a 2024 őszén bevezetett mobilhasználat korlátozására vonatkozó kormányrendeletről és annak kezdeti hatásairól.
- Az online kérdőív válaszait összesítve kiderült, hogy az adatközlők több mint felének van valamilyen negatív tapasztalata, véleménye a helyzetről. Szerintük elavult az intézkedés, a mobiltelefonok beszedése, tárolása és adminisztrációja technikailag nehezíti a pedagógusok mindennapjait, és a tanítás is kevésbé interaktív az eszközök nélkül. Az okoseszközök hiánya több válaszadó szerint stresszesebbé tette a gyerekeket, és volt, aki arról számolt be, hogy az intézményi szereplők és a szülők között alakult ki konfliktus a szabályozás tisztázatlan keretei miatt. A szülők főként azt nehezményezték, hogy a gyermekükkel való kapcsolattartás bonyodalmasabb lett.
- A tapasztalatok és vélemények körülbelül 20%-a semleges volt, leginkább azért, mert vagy korábban is hasonlóan működtek az iskolák, és korlátozva volt a telefonok használata, vagy mert feleslegesnek tartották az intézkedéseket.
- A beszámolók kevesebb, mint 20%-a volt pozitív. Ezek a visszajelzések kiemelték, hogy a gyerekek minőségi időt töltenek együtt a szünetek alatt, és a diákok tanulására is jó hatással van a mobilok elzárása. További fontos érv, hogy a telefonos zaklatás (bullying) se tud így teret nyerni.
- A pedagógusok, diákok és szülők a felmérés végén több mint 50%-ban arra voksoltak, hogy részleges korlátozást kellene bevezetni a tiltás helyett – utóbbira a kitöltök csupán 8%-a szavazott.
- Kis százalékban, de kiemelték azt a szempontot is, hogy a gyerekeket edukálni kell a digitális eszközök használatára, és velük együtt felállítani a szabályokat, amiket ezáltal ők is szívesebben fognak betartani. Végül az is kiderül a véleményekből, hogy nagy szükségét látják a kitöltők a differenciálásnak, azaz hogy ne egy általánosan megfogalmazott szabályrendszer vonatkozzon minden iskolára és minden korosztályra.
A mesterséges intelligencia (MI vagy AI) elterjedése jelentős hatást gyakorolt az oktatási intézményekre, hiszen a diákok rögtön felfedezték e technológiák előnyeit, ami újabb kihívások elé állította a pedagógusokat, oktatókat.
Erre figyelj, ha az okoseszköz és az AI a gyermeked tanulótársa!
A mesterséges intelligencia-eszközök új lehetőségeket kínálnak a tanulás segítésére, azonban fontos figyelembe venni a lehetséges kockázatokat, és kialakítani a megfelelő irányelveket az etikus és felelősségteljes használat érdekében. Ezt tették egy amerikai, 2024-es kutatás során a szakemberek, akik kidolgoztak egy irányelv-rendszert.
A kutatás szerint az AI a következőképpen lehet előnyös a tanulás során:
- Személyre szabhatósága miatt képes elemezni a gyermek képességeit.
- Igényeihez igazítja a tanulási folyamatot.
- Élményszerűen segítheti a kognitív képességek és érzelmek fejlesztését.
- A sajátos nevelési igényű gyerekeknek hasznos társa lehet például egy hangfelismerő alkalmazás.
A mesterséges intelligencia kockázata először is abban rejlik, hogy a gyermek túlzásba viheti a használatát, és kizárólag rá hagyatkozhat az információszerzés során. Emiatt kialakulhat egyfajta függőség, ami akár a szociális kapcsolatok romlásához vezethet. Az AI helytelen használata a kritikai gondolkodás és a problémamegoldás kárára is válhat, de ha odafigyeléssel és mértékkel építik bele a tanulási folyamatokba, akkor hatékony, interaktív eszköz lehet.
A Common Sense Media amerikai nonprofit szervezet ajánlása alapján a következőket javasoljuk a szülőknek:
Beszélgessetek az AI-ról a gyerekekkel! Sok mindenre lehet használni a technológiát (mindennapi feladatok megtervezése, tanulás segítése, családi programok szervezése), kérdezzétek meg a gyermekeiteket, hogy milyen céllal ismerkednének az eszközzel, és segítsetek megtalálni az erre alkalmasat. Fontos nekik elmondani, hogy ne osszanak meg magukról személyes információt, és mindig emlékeztessük őket arra, hogy a chatbotok nem igazi emberek. Könnyen megeshet, hogy kellemetlen érzést kelt bennük egy olyan interakció, amit chatbottal folytattak, ezért érdeklődjünk, hogy érzik magukat az eszközhasználat közben.
Próbáljátok ki közösen! Nem minden AI eszköz gyerekbarát, ezért érdemes a gyerekekkel együtt utánajárni, hogy melyik platformon nem futnak bele olyan tartalomba, ami nem nekik való. A különböző eszközöket egy objektív szemüvegen keresztül értékeli a Common Sense angol nyelvű oldala is, ami jó kiindulópont lehet a mérlegeléshez.
Vegyétek át az etikai vonatkozásokat is! Az AI által generált szöveg felhasználása csalásnak, plágiumnak minősülhet. Magyarázzuk el nekik, hogy ezek az eszközök segíthetik a tanulást, de nem helyettesíthetik az önálló gondolkodást. A mesterséges intelligencia továbbá olyan adatokra támaszkodhat, amelyek társadalmi előítéleteket tükröznek vagy egyszerűen csak tévesek. Tanítsuk meg a gyerekeket arra, hogy mindig járjanak utána, hogy milyen adatokból származik az az információ, amit az AI adott nekik (például kérdezzék meg magát az AI-t, hogy honnan származik az információ, majd keressék fel azt az oldalt és ellenőrizzék).
A mesterséges intelligencia és a digitális eszközök nem szoríthatják ki a hagyományos tanítási és tanulási módszereket, ezeket egymással ötvözve érdemes alkalmazni. Fontos, hogy az iskolák kialakítsák a saját szabályrendszerüket, és lehetőleg vonják be a folyamatba a diákokat is. A gyerekeket pedig meg kell tanítani arra, hogy hogyan használják felelősségteljesen és hatékonyan a technológiát. A siker kulcsa mindenképpen az egyensúly megtalálása, amely azt biztosítja, hogy a digitális eszközhasználat támogassa, ne pedig akadályozza a tanulást.
Cikkünk az Eötvös Loránd Tudományegyetemen működő Alfa Generáció Labor szakembereinek együttműködésével készült. Szerző: Mezőlaki Regina.
Az ELTE Alfa Generáció Labornál pszichológusok, biológusok, informatikusok és más kreatív szakemberek foglalkoznak azzal az alapkérdéssel, hogy a digitális eszközök használata hogyan befolyásolja a gyerekek fejlődését. Közérthető kutatási eredményeiket és egyéb hasznos ajánlásaikat honlapjukon és közösségi oldalaikon is elérhetővé teszik a szülők és további érdeklődők számára, hogy ezzel is támogatást nyújtsanak a tudatos nevelés útján. Emellett Alfi néven egy gyerekbarát, tudományos alapokon nyugvó applikációcsomagot is fejlesztettek.
Kapcsolódó cikkek
