Most olyan szárazság van, hogy nem lenne baj egy esőebb időszak (Forrás: Getty Images)
Ha Medárdkor esik – az egész nyár sorsa eldőlhet?
A magyar népi időjóslás egyik legismertebb regulája Medárd napjához, június 8-ához kapcsolódik. A mondás szerint ha ezen a napon esik az eső, akkor a következő negyven nap is csapadékos lesz. Ha viszont száraz marad az idő, hosszabb aszályos időszak következik.
Nem véletlen, hogy a gazdák évszázadokon át kiemelt figyelemmel kísérték ezt a napot. Június elején már jól látszik, milyen termés várható, a nyári csapadék pedig kulcsfontosságú a mezőgazdaság számára.
Ki volt valójában Medárd?
A névadó Szent Medárd a 6. században élt frank püspök volt, akit később a földművesek, a szőlőművesek és az aratók védőszentjeként tiszteltek. A legenda szerint egyszer egy sas védte meg az esőtől, amikor még kisfiú volt, ezért kapcsolódott alakjához az időjárás és az eső motívuma.
A Medárd név germán eredetű, jelentése nagyjából „erős”, „bátor” vagy „hatalmas”. Magyarországon ma is ritka, de ismert férfinév.
Előfordult már, hogy 40 napig esett?
A rövid válasz: nem.
A meteorológiai feljegyzések alapján nem ismert olyan eset Magyarországon, amikor Medárd napját követően szó szerint negyven napon át folyamatosan esett volna az eső. A mondás inkább arra utal, hogy a következő hetek az átlagosnál csapadékosabbak lehetnek, gyakoribbá válhatnak a záporok, zivatarok.
Miért éppen negyven nap? A negyvenes szám gyakran visszatér a néphagyományokban és a keresztény kultúrkörben is. Negyven napig tartott a vízözön, negyven napot böjtölt Jézus a pusztában, és számos népszokás kapcsolódik ehhez a mágikusnak tartott időtartamhoz.
A Medárd-napi jóslat mögött azonban nem pusztán babona áll. A meteorológusok szerint június elején valóban kialakulhatnak olyan légköri helyzetek, amelyek több hétre meghatározzák az időjárást. Régebben ezt a jelenséget „európai nyári monszunnak” is nevezték.
Mit mutatnak a statisztikák?
A népi megfigyelést tudományos módszerekkel is megvizsgálták: Kis Anna meteorológus az 1971 és 2022 közötti magyarországi csapadékadatok elemzése alapján arra jutott, hogy a Medárd-napi regula országos szinten az esetek kevesebb mint felében igazolódott be.
Vagyis nem lehet kijelenteni, hogy egy esős Medárd automatikusan csapadékos nyarat jelent. Sőt, a klímaváltozás miatt a népi megfigyelés beválási aránya az elmúlt évtizedekben tovább csökkent.
Miközben a néphagyomány évszázadokon át attól tartott, hogy Medárd után túl sok eső érkezik, az utóbbi években Magyarországon inkább az ellenkezője okoz problémát.
Az ország számos területén egyre gyakoribbak a hosszabb száraz időszakok, és a gazdák rendszeresen küzdenek aszállyal. Emiatt ma már sokan kifejezetten örülnének annak, ha a Medárd-napi jóslat legalább részben valóra válna.
A klímaváltozás hatására ugyanis nem feltétlenül a csapadék teljes mennyisége csökken, hanem egyre szélsőségesebben oszlik el: hosszú száraz időszakokat rövid, intenzív felhőszakadások szakítanak meg. Ez a mezőgazdaság számára gyakran éppen olyan kedvezőtlen, mint a tartós szárazság.
A Kiderül.hu nem jelez mára komoly esőt, de az ország nyugati felén egy-egy zápor eleredhet.
Kakasfürdetés és vízi szellemek: különös Medárd-napi babonák
A Medárd-naphoz egyébként számos érdekes népszokás is kapcsolódott. Egyes vidékeken úgy tartották, ha ilyenkor megfürdetnek egy kakast, az esőt hozhat. Más hagyományok szerint ezen a napon különösen aktívak a vízi szellemek, ezért nem tanácsos tavakban és folyókban fürödni.
Bár ezek a hiedelmek ma már inkább csak érdekességnek számítanak, jól mutatják, mennyire fontos szerepet játszott az időjárás az emberek életében.
Kapcsolódó cikkek
