Az anyatej egy olyan különleges összetételű, csodálatos táplálék, amely elősegíti a baba optimális fejlődését, és egyúttal védelmet is nyújt számára a külvilág ártalmaival szemben.
Az anya tejének összetétele a kisbaba igényeinek megfelelő: a többi emlős tejével összehasonlítva viszonylag magasabb tejcukor (laktóz) tartalommal és alacsonyabb zsír-, és fehérjetartalommal rendelkezik. A magas laktóztartalom a baba agyának fejlődéséhez szükséges, ami az első életévben kiemelten fontos. Az alacsonyabb zsír- és fehérjetartalom pedig lehetővé teszi, hogy a baba könnyebben megemészthesse, és hamarabb kiürüljön a szervezetéből.
A relatíve alacsonyabb zsírtartalom feltételezi, hogy a baba gyakran kér szopni, és ez a normális, hiszen ez a túlélésének záloga. Az alacsonyabb fehérjetartalom pedig azért fontos, mert utal arra, hogy ebben az időszakban nem az izomépítés a legfőbb feladat.
Dr. Kungler-Gorácz Orsolya, kórházi-klinikai szakgyógyszerészt, laktációs szaktanácsadót (IBCLC) kérdeztük
Egy különleges táplálék
Az anyatejről még mindig meglehetősen keveset tudunk. Ráadásul sokszor hajlamosak vagyunk abba a hibába esni, hogy az anyatejre egyfajta állandó összetételű táplálékként tekintsünk, holott az anyatej a kisbaba folyton változó és speciális igényeihez alkalmazkodik. Ez azt jelenti, hogy az összetétele folyamatosan változik a napszaktól, a szoptatás hosszától, a baba egészségi állapotától vagy épp az anya táplálkozásától függően. Az anyatejképzés tehát elképesztő változásokra képes.
Ezért fontos a megfelelő táplálkozás
Az anyatej az újszülött csecsemő számára – optimális esetben – 6 hónapig az egyetlen tápanyagforrás, amelyben megtalálható minden olyan fontos vitamin és ásványi anyag, amely nélkülözhetetlen egy fejlődő szervezet számára.
De vajon miként befolyásolja táplálkozásunk az anyatej összetételét?
A kutatások szerint az anyai étrend a tej minőségét minimálisan befolyásolja. A minőség abban az esetben nem lesz megfelelő, ha az anya hosszú távon éhezik, minden egyéb esetben a baba számára optimális minőségben készül az anyatej. A kiegyensúlyozott és változatos étrend természetesen nagyon ajánlott, de nem a tej minősége, hanem elsősorban az anya egészsége miatt!
Együnk, igyunk többet?
A szoptatás idején meg kell emelni az étel- és tápanyagbevitelt, és ha nincs az anyának súlyproblémája, akkor nyugodtan lehet az éhségnek megfelelően táplálkozni. Jó tudni ugyanakkor, hogy a túlságosan alacsony kalóriabevitel csökkentheti a tej mennyiségét, ezért, ha diétáznunk kell, mindenképpen ügyeljünk arra, hogy diétánk ne legyen túl drasztikus!
A folyadék bevitelét a szomjúságnak megfelelően lehet alakítani. Ezen felül azonban a szoptatás nem igényel extra folyadékbevitelt, csak ha az anya kiszáradása áll fenn.
A hiedelmekkel ellentétben, a folyadékfogyasztás növelése nem eredményezi a tejmennyiség növekedését.
Elég jó neki a tejem?
Amennyiben a szoptató édesanya étrendje változatos és kiegyensúlyozott, akkor étrendje fedezni tudja a szükséges energiát, és a megfelelő tápanyagokat is mind saját szervezete, mind pedig babája számára.
És hogy mit szabad és mit nem? Törekedjünk arra, hogy friss, egészséges alapanyagokból készüljenek ételeink, és lehetőleg kerüljük a magas cukortartalmú ételeket, az alkoholt és a túlzott koffeinbevitelt (kávé-és teafogyasztást).
Makrotápanyagok az anyatejben
Az energiát adó, úgynevezett makrotápanyagok a fehérje, a zsír és a szénhidrát.
A szénhidrát (laktóz) az agy tápanyaga, elsősorban az agy fejlődését biztosítja, a fehérje (kazein) a szervezetben számos szerkezeti és funkcionális feladatot is ellátnak, a zsír pedig a kalóriát (energiát) biztosítja a baba számára, és ettől gyarapszik.
Az anyatej szénhidráttartalma nem változik. Érdekesség, hogy az édesanya táplálkozása az anyatej makrotápanyag tartalmának mennyiségét nem befolyásolja, viszont az összetételét már igen.
Gyakori tévhit például, hogy a táplálkozással befolyásolhatjuk tejünk zsírtartalmát, és hogy emiatt valakinek zsírosabb, míg másoknak vizesebb a teje. Valójában táplálkozásunkkal a benne található zsírsavak összetételét tudjuk csak befolyásolni.
A zsírtartalom növelésére a mechanikai módszerek (pl. a mell kompressziója a szoptatás alatt, mellmasszázs, hosszabb és gyakoribb szoptatás) hatékonyabban növelik a tej zsírtartalmát, mint az anyai étrend változása.
A tej zsírtartalmát a szoptatás során elsősorban az befolyásolja, hogy mely részéhez jut hozzá a baba. Az úgynevezett hátsó tej ugyanis valóban sokkal zsírosabb, mint az első tej; ezért minél jobban ki van ürítve a mell, annál zsírosabb tej termelődik.
Vitaminok az anyatejben
Az anyatej vitamintartalmát befolyásolhatja az anyai vitaminbevitel. A vízben oldódó vitaminok elégtelen bevitele esetén az anyatejben ezeknek a vitaminoknak szintje csökken.
Az anyai bevitel növelésével a legtöbb vitamin szintje nő, de csak egy bizonyos küszöbértékig, ami fölé akkor sem megy, ha az anya további vitaminadagot visz be. Nem árt tudni, hogy a zsírban oldódó vitaminok felhalmozódhatnak az anyatejben, ezért ezek nagy mennyiségű fogyasztása kerülendő.
Ásványi anyagok a tejben
A tejben található ásványi anyagok koncentrációját (pl. kalcium, vas, foszfor, magnézium, cink, fluor) nem befolyásolja különösebben az anyai étrend. Érdekesség, hogy bár ezek az ásványi anyagok alacsonyabb koncentrációban találhatóak meg az anyatejben, mint például a tápszerekben, de az összetételük jobban alkalmazkodik a baba táplálkozási igényeihez.
Nyomelemek az anyatejben
A nyomelemek szintén nem túl magas koncentrációban találhatóak meg a tejben, ugyanakkor nagyon hatékonyan szívódnak fel a kisbaba szervezetében.
A réz, cink, króm, kalcium, magnézium szintje a tejben állandó, még anyai hiányállapot esetén is (ez a folsavra is igaz, ami B-vitamin), a vas esetében súlyos vérszegénység esetén indokolt a vaspótlás, mert ekkor alacsonyabb lehet a tej vas szintje. A jód elégtelen bevitele esetén az anyatejben csökken a jód szintje.
Nincs olyan, hogy rossz tej!
Sajnos manapság is gyakran hallani, hogy azzal ijesztgetik az anyukákat, hogy rossz lesz a tejük minősége, ha nem esznek eleget. Valójában immár vizsgálatok is igazolják, hogy alultáplált édesanyának is megfelelő tápanyagösszetételű lehet a teje, azonban a bevitt kalória hirtelen csökkenése a tejmennyiség csökkenését eredményezheti (pl. akár egy betegség idején).
Ha az édesanya táplálkozása valamiben hiányt szenved (pl. valamilyen diéta vagy fogyókúra miatt), az elsősorban az anya egészségére van negatív hatással. Ilyenkor saját raktározott készleteit kell mozgósítania és felhasználnia.
Ha a napi kalóriabevitel 1500 kcal alatti, akkor megvan rá az esély, hogy a zsírszövetben felhalmozódott szennyező és toxikus anyagok a vérbe, ezáltal az anyatejbe is bekerülnek.
Mely tápanyagok bevitelére érdemes odafigyelni a szoptatás során?
A kizárólagos anyatejes táplálás időszakában mi magunk vagyunk a kisbaba egyetlen tápanyagforrása. Emiatt a szoptatás alatt néhány vitaminból és ásványi anyagból akár 30-100 százalékkal többre lehet szükségünk.
Fehérje: A fehérjebevitelt 0-6 hónapos babát szoptató anyáknak napi 15 grammal, 6-12 hónapost szoptatóknál 12 grammal ajánlott növelni. Fehérjéhez a tojás, hüvelyesek, olajos magvak, húsfélék (csirke, hal, pulyka) és tejtermékek fogyasztásával juttathatjuk szervezetünket.
Omega 3: Elsősorban természetes forrásból célszerű bevinni a szervezetünkbe. Legnagyobb mennyiségben a tengeri halak zsírjában találhatóak meg, kiemelkedő forrása a makréla, a szardínia, a hering és a lazac, a magyarországi halak közül pedig a busa. Ha nem kedveljük a halakat, akkor fogyasszunk lenmagot, chia magot, diót és tökmagot, hiszen ezek is bővelkednek omega-3 zsírsavakban.
B-vitaminok: Fontos, hogy étrendünk bőségesen tartalmazzon B-vitaminforrásokat, hiszen szervezetünk csak korlátozottan képes a B-vitaminokat raktározni. A leveles zöldséges, tojás, hüvelyesek, a halak, szárnyasok, a teljes kiőrlésű gabonakészítmények. A vegetáriánus táplálkozást folytató kismamák számára különösen fontos a megfelelő B-vitaminbevitel biztosítása.
Vas: A szoptatás idején már csökken a vasszükségletünk, ám ha a szoptatás időszaka és menstruáció időszaka ismét egybeesik, akkor már többletigény jelentkezik. A vörös húsok, zöld leveles zöldségek, a máj kiváló vasforrások.
A vas pótlása csak a vérvétellel igazolt vérszegénység esetén indokolt! Jó tudni azt is, hogy ha az édesanya plusz vas bevitelével a saját vasháztartását rendezheti, ám csak egy bizonyos küszöbértékig emelhető a szintje a tejben.
C-vitamin: A C-vitaminigény kissé nő szoptatás alatt. Fontos, hogy napi 1000 mg feletti mennyiség nem ajánlott, mert az arra hajlamos anyáknál fokozhatja a tejkőképződés esélyét. Nagy mennyiségben juthatunk hozzá a citrusok (kivi, narancs, citrom), paradicsom, paprika, csipkebogyó és homoktövis fogyasztásával.
Folsav: A folsav bevitelére a szülés után is fontos ügyelni. A folsavból a nem terhes, nem szoptató nők (18 év felett) igénye 400 mikrogramm, ez a szoptatás időszakában 100 mikrogrammal lesz több. A fekete bab, leveles zöldségek és gabonák, a spárga és az avokádó kiváló folsavforrások.
Jód: A szoptatás idején kiemelt jelentőséggel bír, hiszen a baba a jódszükségletéhez az anyatejen keresztül tud csak hozzájutni. A szoptatás alatt tehát még a terhesség alatti jódbevitelnél is magasabb jódszükséglettel kell számolnia a kismamáknak (a jódigény közel duplája a nem terhes, nem szoptató nőkhöz képest). A tejtermékek és tengeri ételek valamint a jódozott asztali só kiváló jódforrások.
Cink: A terhesség alatt a méhlepény raktározta el a cinket. Mikor megkezdődik a szoptatás időszaka, igen drasztikusan lecsökkenhet az anya szervezetében ennek mennyisége, ezért a pótlása nagyon fontos. Ugyanakkor az anyai cinkbevitel nem növeli az anyatej cink szintjét. Kiváló cinkforrás a borjúmáj, a spenót, a marha- és bárányhús, a pulykahús, a tökmag, a spárga, a mángold, a zöldborsó és a joghurt.
Vitaminkészítmények
A folyamatos és kiegyensúlyozott vitaminbevitel a baba születését követő időszakban sokszor gondot okozhat a táplálkozásunkban. A szoptató anyukáknak készült multivitamin készítmények ebben nyújthatnak segítséget. A kifejezetten a szoptatás időszakára kifejlesztett vitaminok segítenek az édesanyáknak is, hogy egészségi állapotuk megfelelő legyen.
Ízek, illatok, aromák az anyatejben?
Sok táplálkozási tanács óva inti az anyukákat bizonyos ételektől, mondván, hogy ezek puffadást, görcsöket okozhatnak a babánál. Ide tartoznak a klasszikusan csak K-betűsöknek nevezett zöldségek (pl. káposzta, kelbimbó, karalábé, karfiol). Valójában nincs semmiféle tudományos alapja annak, hogy ezek az ételek puffadást okozhatnak a babáknál. Az anyatejbe ugyanis nem választódnak ki sem a rostok, sem pedig a rostok emésztése során keletkezett gáz.
Az édesanyák azonban sokszor mégis arról panaszkodnak, hogy bizonyos ételek (pl. zöldségek vagy gyümölcsök) fogyasztása után a babák nyűgösebbek lehetnek. Ilyenkor érdemes elhagyni az adott ételt, és megfigyelni, hogy történik-e javulás a babánál.
Mindenképpen meg kell ugyanakkor említeni, hogy az édesanya változatos étrendjének köszönhetően újabb és újabb tapasztalásokat szerezhet a szoptatott csecsemő, amelyek megkönnyíthetik később a hozzátáplálást.
Mi a helyzet a gyógyszerszedéssel?
A szoptatás alatt is szüksége lehet bizonyos gyógyszerekre az édesanyáknak. Ilyenkor valamennyiünkben felmerül a kérdés, hogy árthatunk-e ezzel a szoptatott babának, hiszen az anya által szedett gyógyszerek megjelenhetnek az anyatejben. Jó tudni, hogy a legtöbb gyógyszer alacsony vagy minimális kockázattal alkalmazható szoptatás alatt. Természetesen, célszerű minden gyógyszer bevételét megelőzően kikérni a kezelőorvosunk előzetes véleményét ezzel kapcsolatosan, de jó tudni, hogy mi magunk is tájékozódhatunk ebben a kérdésben az angol nyelvű E-lactancia oldalon, ahol rákereshetünk gyógyszerünk hatóanyagára.
Kapcsolódó cikkeink:
Kapcsolódó cikkek
