Ősi ösztönök
“Egy kialvatlan nő soha nem fog sárgarépa után vágyakozni. Sokkal inkább fog édességek, sós rágcsálnivalók és keményítőkben gazdag ételek után sóvárogni” – mondja a viselkedéskutató Erin Hanlon. A Chicago Egyetem tanára szerint az alváshiány olyan ősi ösztönöket vált ki, amelyek miatt a kifejezetten a nehéz, édes, zsíros ételeket kívánjuk.
“Evolúciós szempontból fontos volt a magas szénhidrát- és zsírtartalmú étkezés, mert ezek nem voltak mindig adottak, a létfenntartáshoz azonban szükségesek voltak” – mondja a kutató, aki arra is felhívta a figyelmet, hogy még egy évszázaddal ezelőtt is csak az ünnepélyes alkalmakhoz kötődtek ezek a gazdag fogások, ha nem volt éppen élelmiszerhiány, vagy éhezés. Csak az elmúlt évtizedekben alakult úgy, hogy bárhol és bármikor elérhetőek lettek a telített zsírokban és szénhidrátokban bővelkedő ételek, amelyek azonban már más minőséget képviselnek.
A hormonok és az endokannabinoid rendszer hatásai
Két olyan hormon van, amely szabályozza az étkezési vágyunkat: a leptin és a ghrelin. A leptin elnyomja az étvágyat, így hozzájárul a fogyáshoz. A ghrelin növeli az éhségérzetet, ezáltal súlygyarapodást idéz elő. Kutatások szerint alváshiány esetén a ghrelin szintje emelkedik, míg a leptiné csökken a szervezetünkben, ennek eredménye az éhségérzet növekedése.
De ez még nem magyarázza meg azt, hogy miért nem a répát kívánjuk a csoki helyett. Ennek megválaszolásához a test egy másik, élettani folyamatokért felelős rendszerét kell megismerni: az endokannabinoid rendszert (EKR), aminek feladata, hogy testünket egyensúlyban tartsa, így rengeteg mindent szabályoz az alvástól az étvágyon át a fájdalomig.
A tudomány csak 1988-ban fedezte fel az első kannabinoid receptort egy patkány agyában. Néhány éven belül aztán találtak két receptort, a CB1-t és a CB2-t, és felfedezték, hogy minden gerincesben – emlősökben, madarakban, hüllőkben, halakban – és néhány gerinctelen állatban is jelen van. Ma már tudjuk, hogy ez egy rendkívül ősi rendszer, amit az is bizonyít, hogy a már 600 millió évvel ezelőtt is létezett tengeri kagyló a legelterjedtebb állat, amelyről ismert, hogy kannabinoid receptorai vannak.
De mi köze van ennek a rendszernek az étkezéshez? Az endokannabinoidok ugyanazokhoz a receptorokhoz kötődnek, mint a marihuána hatóanyaga, ami gyakran vált ki erős éhségérzetet, falási ösztönt. Állatoknál is megfigyelték, hogy endokannabinoidok hatására másként táplálkoznak: ízletesebb, gazdagabb ételeket keresnek. Például a szacharózt választják a szacharin helyett, habár mindkettő hasonlóan édes ízű, előbbi több szénhidrátot tartalmaz, így jobban eltelít.
A kutatók jelenlegi nézetei alapján tehát az endokannabinoid rendszer válthatja ki hedonista vágyainkat a telített zsírokban, keményítőben, cukorban gazdag ételek iránt, és csakúgy, mint a leptin és a ghrelin hormonok esetében, a kialvatlanság az endokannabinoid rendszerünkre is hatással van.
Egy 2016-ban közzétett tanulmányban Erin Hanlon összehasonlította az egyik leggyakoribb endokannabinoid, a 2-AG szintjét azoknál az embereknél, akik négy éjszakán át normálisan aludtak (több mint nyolc órát), olyanokéval, akik csak 4-4,5 óra alváshoz jutottak. A kialvatlan embereknek az éhségérzete és az étvágya is nagyobb volt, és szervezetükben kimutatható volt a magasabb 2-AG szint. Ezek az emberek egyáltalán nem tudták, vagy csak nehezen kontrollálták a magas szénhidráttartalmú, magas kalóriatartalmú ételek iránti vágyódásukat.
Erin Hanlon kifejtette, hogy habár egyre több tudásunk van róla, az endokannabinoid rendszerrel kapcsolatban még sok vizsgálatot kell végezni, hogy pontosan lássuk az összefüggéseket. A jelenlegi kutatás alapján azonban biztosan elmondható, hogy lehetőség szerint érdemes odafigyelni az alvás megfelelő mennyiségére egészségünk érdekében.
(via)
Kapcsolódó cikkek
