
Fotó: Getty Images
A tíz hét nyári szünet a gyerekeknek csodásan hangzik. Az ovisoknál ez ugyan kevesebb, a konkrét „bezárás” öt hét. De már előtte-utána kisebb létszámmal, összevont csoportokkal működnek az ovik. Nem kevés az az idő, amikor a szülőnek kell megoldania a gyerekfelügyeletet – és ha elfogy a szabadság, nincs nagyszülői segítség, sem home office lehetőség, a gyerek még kicsi a táborhoz, és esetleg túl nagy költség lenne, akkor bizony marad az óvodai ügyelet.
Vannak szülők, akik ezt természetesen kezelik és könnyen élnek a lehetőséggel, de olyanok is, akik számára ez nehézséget, lelkiismeret-furdalást okoz. Ahogy az ovis gyerekek között is akadnak olyanok, akiknek ez egy érdekes kaland, míg akik szorongóbbak, azoknak nehezebb lehet az idegen környezet.
Ovis ügyelet, mint lehetőség
Legjobb, ha aggódás vagy önmarcangolás helyett egy lehetőségként tekintünk erre a néhány hétre – szakértőink tanácsokat adnak abban, hogyan lehet könnyebb ez az időszak gyereknek-szülőnek egyaránt.
„Hosszú a nyár, és bizony a szülőknek komoly fejtörést okoz, hogyan is oldják meg a tíz hetet – ért egyet Agárdi Fruzsina pedagógiai szakpszichológus. – Természetesen az lenne a legjobb, ha a gyerekek ezt a tíz vagy legalább öt hetet a családdal, pihenéssel, gondtalan nyaralással töltenék. De az élet néha máshogy hozza, és bizony előfordul, hogy nincs más megoldás, mint az óvodai ügyelet. Én nap mint nap találkozom azzal, hogy emiatt lelkiismeret-furdalásuk van a szülőknek.
Ezért szeretném egy picit megnyugtatni őket: a legtöbb esetben a gyerekeknek az egy izgalmas időszak tud lenni, amikor egy vendégóvodába mennek. Új játékok, új élmények, új ingerek közé, tehát nagyon jól elsülhet ez a pár hét. Természetesen ez nem minden gyerekkel van így, de a többség számára ez nem rossz élmény, sőt. Az a tapasztalat, hogy amelyik gyerek alapvetően szeret a saját óvodájába járni, az várakozással, izgalommal és pozitív energiával tud részt venni ebben a néhány hétben.”

Agárdi Fruzsina pedagógiai szakpszichológus
Ezzel óvodapedagógus szakértőnk, Kalmár Zsuzsa is egyetért. „Valóban, vannak gyerekek, akik nagyon szeretik, akiket akár felvillanyoz, hogy új helyen, új játékok, új gyerekek és felnőttek között lehetnek néhány hétig. Természetesen vannak olyanok is, akik ezt nehezebben élik meg, ott nagyon sok múlik az óvó néniken. Akik azonban fel vannak erre készülve. Ők is azt szeretnék, hogy a gyerekek jól érezzék magukat abban az időszakban, amíg velük vannak, és ezért minden tőlük telhetőt meg is fognak tenni.
Általában a félénkebb gyerekeknek az első nap a legnehezebb, aztán amikor megismerték a gyerekek a környezetet, a velük foglalkozó felnőtteket, és szert tesznek egy kis biztonságérzetre, már könnyebben megy minden.”
Könnyítsük meg a gyereknek az ovicserét
A kicsik számára könnyebb lesz az új óvodában, ügyeletben töltött idő, ha előre felkészül, tudja, mi vár rá, és akár egy kicsit előre meg is ismerkedik a helyszínnel.
Zsuzsi óvó néni az alábbiakat ajánlja: „Jó, ha az ovistársak szüleivel össze lehet beszélni, és egyszerre küldeni a gyereket egy kis barátjával az ügyeletbe, az is ad neki egy biztonságot – és ezt el is mondani neki előre. Nem biztos, hogy megoldható, hogy egy csoportba kerüljenek,, de nálunk például az egy oviból érkező gyerekeket igyekszünk együtt tartani.
Jó ötlet az ügyeleti időszak előtt elsétálni az ovihoz, akár be is menni, vagy az ovi honlapját megnézegetni együtt.
Ez alapján el lehet mondani a gyereknek, hogy »ez az ovi kicsit más, mint a tiéd, de látod, milyen klassz lesz ott, milyen érdekes játékok vannak, amiket majd ki tudsz próbálni.« Ha az óvoda mellett van egy fagyizó vagy játszótér, lehet tervezgetni, hogy oda majd együtt elmegyünk ovi után – keressünk valamit, amibe bele lehet kapaszkodni, amivel motiválni lehet a gyereket.”
„Valóban érdemes előzetesen ellátogatni az ovihoz, a környékre – teszi hozzá a pszichológus. – Ez egyfajta érzelmi felkészülés a szülő és a gyerek számára is. És jó úgy tálalni mindezt a kicsinek, hogy ez egy vendégség, egy átmeneti időszak, egyfajta »nyaralás« a másik oviban.”

(Kép forrása: Getty Images)
A szülő is készüljön fel
Ez az előzetes ovilátogatás egyébként a szülők számára is fontos és hasznos. „Jó, ha a szülők előre kipróbálják, lejárják azt az útvonalat, ahogy az oviba-munkába közlekedni fog, hogy ne az első napon érje meglepetés – javasolja Kalmár Zsuzsa. – Hiszen az új helyszín miatt át kell strukturálni a napot, és sokat segít a tervezésben, ha látja a gyakorlatban, mennyit kell sétálni, milyen gyorsa tudja a gyalogos távokat megtenni a gyerek, mennyi idő alatt fog ő beérni a munkába.”
Tudja, mi történik vele
A gyerekek számára a bizonytalan helyzetben sokat jelentenek a biztos pontok. Agárdi Fruzsina pedagógiai szakpszichológus szerint ilyen például az, ha tudja, ki megy érte délután, alvás előtt vagy után, hány napig ebbe az oviba.
Fontos, hogy a gyerekek tisztában legyenek azzal, ki jön értük aznap, meddig lesznek ott az óvodában. Időérzékük a kisebbeknek még nincs, ezért érdemes az étkezésekhez vagy a pihenőidőhöz kötni, azt, mikor megy értük a szülő.
Az a tapasztalatom nap mint nap az óvodában, hogy amelyik gyerek nem tudja, mikor jönnek érte, ott alszik-e vagy akár ügyeletbe kell-e mennie, az nagyon sokat morfondírozik ezen, akár órák hosszat. És nem tudja elengedni magát, nem tud belehelyezkedni a játékba felszabadultan. Tehát ebben az időszakban érdemes még inkább ezeket tisztázni szóban is. És ha kell, akár kis fényképet kirakni, hogy most apa jön, anya jön – akár kis heti rendben, mint az iskolásoknak az órarend, be lehet jelölni, hogy akkor ez most alvós nap, vagy nem alvós nap. Tehát legyen egy bejósolható, biztonságosabb képe a kisgyereknek arról a pár napról, pár hétről, amiről szó van. És persze az otthonról hozott alvóka, vagy valamilyen kis kedves játék is segíthet, hogy az idegen közegben biztonságérzetet adjon a kicsinek.”
Szülők, ne aggódjatok!
Zsuzsi óvó néni szerint a legfontosabb, hogy a szülő bízzon a pedagógusokban, hogy ők azért vannak ott, hogy megkönnyítsék a gyerekek számára ezt az időszakot. „Ők alaposan felkészülnek erre, van benne rutinjuk, és higgyék el a szülők, hogy minden kisgyerek felé szeretettel fognak fordulni. Mi a szülőknek elmondjuk, hogy biztonságban lesznek a kicsik, odafigyelünk rájuk. Megmutatjuk nekik, hogy melyik lesz a csoportjuk, a szekrényük, elmeséljük, melyik kisgyerek »adta nekik azt kölcsön« azt erre az időre. Ha látják a szülők, hogy az óvónők segítik a gyerekeket már a beérkezés pillanatától, talán jobban le tudják vetkőzni az aggódást.”
Ezt pszichológus szakértőnk is megerősíti: „Az az ovi, amelyik ezt az összevont vagy ügyeletes óvodai státuszt vállalja, nagyon alaposan és pontosan készül erre. A pedagógusok tisztában vannak azzal, hogy lesznek olyan gyerekek, akik szorongóbbak, akik bátortalanabbak, akiket többet kell istápolni, babusgatni.”
Megnyugtató gondolat lehet még a szülők számára a pszichológustól, hogy az alapvető ovis rutin állandósága a vendégoviban is megvan, ami kapaszkodó lesz a gyerekeknek. „Az összevont óvodáknak is hasonló a napi rutinja, mint amivel a gyerekek találkoztak korábban. Ami a különbség, hogy nincsenek foglalkozások, egész nap gyakorlatilag szabad játék van. Tehát nem olyan gyors a tempó, nincs olyan sok alkalmazkodási tényező, így a játékban jobban ki tudnak bontakozni, de az ismerősség-érzés mégis megvan.”
Fontos, hogy ha végigzongoráztunk minden lehetőséget, és csak az összevont ügyeletes óvoda marad, tehát ha a család meghozta ezt a döntést, akkor innentől ne aggodalmaskodjunk rajta tovább.
Egy pici aggódás, szorongás természetes, ez minden szülőben benne van, aki szeretné biztonságban tudni a gyerekét. De a gyerekek is akkor fogják igazán felszabadultan élvezni az oviban töltött időt, ha a szülő felől is bizalmat érzékelnek az óvoda és a helyzet felé. Amennyire lehet, próbálja a szülő azt közvetíteni a gyerek felé, hogy ez egy kaland, ami néhány hétig tart.”
Profitál is belőle a gyerek
Bár nem ez a célja az ügyeletes óvodában töltött időnek, de pozitív hozadéka lehet a helyzetnek, hogy fejlődik a gyerekek önállósága. „Ilyenkor például az egy nagyon szerencsés dolog, hogy a különböző korosztályok jobban tudnak együtt játszani, így a gyerekek szociális készségei nagyot fejlődhetnek – mondja pedagógiai szakpszichológus szakértőnk. – Mivel nincs ott, aki a számukra nehezebb helyzetekben önkéntelenül segít, például a dadus néni, aki mindig rájuk adja a szandált, megigazítja a nadrágot, kénytelenek kicsit önállóbbak lenni. Meg kell tanulniuk például az új helyzetekben jobban kérdezni, ügyesebben kifejezni, ha valami zavarja őket. Tehát pozitív hozadéka is lehet ennek a kényszerhelyzetnek.”

Fotó: Getty Images
Akinek nem való
Amellett, hogy a gyerekek többsége számára semmilyen vagy csak kis nehézséget okoz az összevont óvodai ügyelet, vannak olyan gyerekek is, akiknek ez bizony jóval nehezebb. „Nem véletlen, amikor az óvónők jelzik, hogy nem jó ötlet az összevont ügyelet, mert például a gyerek nagyon szorongó, vagy az ő idegrendszere nagyon érzékeny – figyelmeztet Agárdi Fruzsina. – Ezt a gyerek érdekében teszik, és érdemes komolyan venni. Ha mégsem megoldható másképp, akkor őszintén kell erről beszélni, a saját oviban, és a »vendégóvodában« is.”
„Már az ügyeleti jelentkezésnél ki kell tölteni egy adatlapot a gyerekről a legfontosabb egészségügyi és egyéb információkkal. Ez jó fórum arra, hogy a szülő szerint fontos tudnivalókat is átadják – teszi hozzá Kalmár Zsuzsanna. – De az első napokban jó beszélni azzal az óvónővel, aki a gyerekkel lesz az adott héten, és elmondani neki, ha van olyasmi, amiről a szülő szerint fontos, hogy tudjon.”
Csak pár hét legyen
Az óvodai zárás öt hét – óvónő szakértőnk szerint fontos lenne, ha a szülő a szabadságát illetve a családi és egyéb segítségeket úgy tudná ütemezni, hogy ebből legalább két hetet ne kelljen igénybe venniük. „Mi pedagógusként azért szoktuk jelezni, hogy ha nem is tudják megoldani az ügyelet nélküli nyarat a szülők, legalább ne mind az öt hétre vegyék azt igénybe. A kisgyereknek nagy szüksége van a pihenésre, mindenképpen kell valamennyi szüneteket tartani. Persze az új játékok, új helyszínek inspirálhatják, motiválhatják őket, és élvezetesebbé tehetik számukra az új oviban töltött napokat, de valamennyi »szabadságra« nekik is szükségük van.”