Terhesség

A terhesség alatt adott kortikoszteroid később problémát okozhat

Ha fennáll a koraszülés kockázata, az édesanyáknak gyakran kortikoszteroidos kezelést szoktak adni, amely felgyorsítja a magzat érését, különösen a tüdő sejtjeinek érését.
2020. Május 26.
Növelheti a viselkedési zavarok arányát az anyai kortikoszteroid kezelés? (Fotó: Getty Images)

A Helsinki Egyetem, az Oulu Egyetem és a THL Finn Egészségügyi és Jóléti Intézet szakértői által készített új tanulmány azonban azt mutatja, hogy az anyai kortikoszteroidos kezelésnek kitett gyermekeknél magasabb az érzelmi, viselkedési és pszichológiai fejlődési zavarok, rendellenességek aránya, mint azoknál a gyerekeknél, akiknél erre nem volt szükség.

A JAMA orvosi folyóiratban közzétett tanulmány szerint az ilyen típusú rendellenességek aránya különösen azoknál a gyerekeknél magasabb, akik a kezelést követően normál időben születtek. Az időben született babák közül, akik ki voltak téve az anyai kortikoszteroid kezelésnek, 8,9%-ukat diagnosztizálták érzelmi, viselkedési vagy fejlődési zavarral, rendellenességgel. Ez az arány azoknál az időben született gyerekeknél, akik édesanyja nem kapott hasonló kezelést, 6,3% volt.

A fejlett országokban a kortikoszteroidos kezelést már több mint 30 éve alkalmazzák rutinszerűen, az erre vonatkozó ajánlások és klinikai gondozási irányelvek különböznek az egyes országokban. Finnországban a kezelést jelenleg akkor ajánlják, ha a 34. héten vagy előtte magas a koraszülés kockázata. Egyes esetekben még később is javasolják. A kortikoszteroidok felgyorsítják a magzati érést, különösen a tüdő sejtjeinek érését, és növelik a koraszülött gyermek stresszel szembeni ellenálló képességét.

A kutatók több mint 670 000, 2006-2017 között született gyermek adatait vizsgálták, a THL Finn Egészségügyi és Jóléti Intézet statisztikái nyomán – az intézmény vezeti a finn szociális és egészségügyi adatokat. Ezek alapján a várandós édesanyák 2,2%-át kezelték kortikoszteroidokkal, ha nagy volt a koraszülés rizikója.

A kutatók hangsúlyozták azt is, hogy az anyai kortikoszteroid kezelés nagyon hatékony, és életmentő lehet a nagyon korán született csecsemők számára. Az utóbbi években azonban jelentős vita folyt arról, hogy a kezelést szükséges-e kiterjeszteni a 34. héten túlra is. Finnországban például a 36. hét végéig javasolják ezt a kezelést választott császármetszés esetén is.

Eero Kajantie, az Oulu Egyetem és a THL Finn Egészségügyi és Jóléti Intézet professzora ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy ez egy megfigyelő tanulmány, és az eredmények nem igazolják, hogy az anyai kortikoszteroidok okozzák a tapasztalt megnövekedett kockázatot. – Fontos azonban mérlegelni a hosszú távú károkat és előnyöket, különösen azért, hogy a kezelést érdemes-e kiterjeszteni a későbbi terhességi hetekre is. A kései terhességi hetekben született koraszülött babák kilátásai ugyanis nagyon jók a fejlett országokban. Azoknak az anyáknak, akik kortikoszteroidos kezelést kaptak, 45%-uk mégis időben szült. Ez azt jelenti, hogy a koraszülés előrejelzése gyakran nehéz – mondta a professzor.

A tanulmányban figyelembe vettek számos olyan tényezőt, amelyek növelik a koraszülés kockázatát, ideértve az anyai terhességi rendellenességeket, és a terhesség alatti dohányzást is. Összehasonlítottak olyan, időben született testvérpárokat is, akiknél az egyik testvér ki volt téve anyai kortikoszteroid kezelésnek, míg a másik nem. A kezelésnek kitett gyermekeknél magasabb volt az érzelmi, viselkedési és pszichológiai fejlődési zavarok, rendellenességek aránya, ami arra utal, hogy a genetikai vagy családi tényezők nem magyarázzák ezeket.

A koraszülöttek között viszont azoknál a gyerekeknél, akik édesanyja kapott kortikoszteroid kezelést, az enyhe szellemi fogyatékosság aránya alacsonyabb volt, mint azoknál, akik édesanyja nem kapott ilyen kezelést. Ez összhangban áll azzal a megállapítással, hogy segíti a gyermek fejlődését az anyai kortikoszteroid kezelés. – Ugyan az állatokon végzett vizsgálatok azt mutatták, hogy a terhesség alatti kortikoszteroidok káros hatással vannak az utódok idegfejlődésére, a miénkhez hasonló, népesség alapú vizsgálatokban viszont nem tudjuk ellenőrizni, hogy a kezeléseknek van-e káros hatása a gyermekek betegségeinek tekintetében, vagy valamilyen más tényezőnek van ezekben szerepe – mondta Katri Raikkonen, a Helsinki Egyetem professzora.

(VIA)