A düsseldorfi IUF-Leibniz Környezet-egészségtani Kutatóintézet friss tanulmányából az derült ki, hogy a rossz levegő az élet első életévében olyan egészségkárosító hatással bír, hogy az ilyen területen élő gyerekek 6 és 15 éves koruk között kisebb tüdőkapacitással rendelkeznek, így a felnőttkori tüdőkapacitásuk sem tudja elérni az egészséges értéket – írja a Qubit.hu.
“Az eredmények nagyon aggasztók, mert azt sejtetik, hogy az az első életév alatt ért tüdőkárosodás egy egész életre befolyásolhatja a légzőrendszer egészségét” – mondta a Guardiannek Csi Csao, a kutatóintézet munkatársa.
A kutatás során két német régió 915 gyerekének légzési képességeit vizsgálták, 6, 10 és 15 éves korukban. Az adatokat összevetették a szülőhelyük légszennyezettségi adataival. Arra a következtetésre jutottak, hogy minél rosszabb levegőn élt egy gyerek élete első évében, annál rosszabb tüdőfunkciókkal rendelkezik kamaszkorára. Egy másik tanulmány arra világított rá, hogy a rossz, szennyezett levegőn felnövő gyerekek később nagyobb eséllyel lettek asztmások.
Az Európai Tüdőgyógyász Társaság elnöke, Thierry Troosters így nyilatkozott: “Ezek a tanulmányok azért aggasztók, mert arra engednek következtetni, hogy a jelenlegi szabályozások, például az EU légszennyezettségi határértékei nem elég biztonságosak. Azt is kimutatták, hogy 67 ezer gyerekkori asztmát lehetne elkerülni évente, ha az európai országok betartanák a WHO határértékeit, amik az EU szabályainál is megengedőbbek.”
A PM2.5 azaz a levegőben szálló finompor határértéke az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint éves átlagban 10 µg/m3, az Európai Unió szabályai szerint 25 µg/m3, míg a nitrogén-dioxid határértékét mindkettő 40 µg/m3-ben állapítja meg.
Forrás: Qubit.hu
Kapcsolódó cikkek
