Egy kevésbé emlegetett képesség, ami segítheti a tanulást, az úgynevezett metakogníció, amit gyakran írnak le úgy, mint a „gondolkodásról való gondolkodást”. Ahogy a The Conversation írja, ez magában foglalja azt, hogy tudatában vagyunk annak, hogyan működik az elménk, ezt a tudatosságot pedig felhasználjuk a tanulási, problémamegoldási és döntéshozatali folyamataink fejlesztésére.

(Kép forrása: Getty Images)
A metakognitív tudás az, amit magunkról, mint tanulókról tudunk, a stratégiákról, amiket használunk a tanulásban, és arról, hogy egyes megközelítések miért működnek jobban számunkra. Mindez magában foglalja a tanulást segítő feltételek megértését, a különböző stratégiák alkalmazásának módját és azt, hogy mikor kell ezeket alkalmazni. Azokat a cselekvéseket jelenti, amelyeket ennek a tudásnak a felhasználására teszünk – ide tartozik a tervezés, a monitorozás és az értékelés.
A portál ezt egy példával is szemlélteti egy diákról, aki leül tanulni egy matematika dolgozatra. Ezt elkezdi a tervezéssel és kitűzi célként, hogy 20 perc alatt átismétli az egyik témát gyakorlókérdések segítségével. Eközben figyeli, hogyan halad a dologgal, és észreveszi, hogy újra és újra elolvasta ugyanazt a feladatot anélkül, hogy megértette volna, ezért kipróbál egy másik stratégiát. A tanulás után értékeli, hogy mennyire működött a megközelítés és rájön, hogy legközelebb rendszeresebben kell gyakorolnia.
Miért fontos a metakogníció?
Ha a gyerekek megértik, hogyan tanulnak, és használják is ezt a tudást, attól magabiztosabbá, szervezettebbé válhatnak, és jobban tudnak alkalmazkodni, amikor a dolgok bonyolultak lesznek. A metakogníció eszközöket adhat arra, hogy átvehessék az irányítást a tanulásuk felett, és segít alkalmazni a tudásukat.
A kutatások szerint amikor kifejezetten megtanítják a diákoknak, hogyan tervezzék meg, monitorozzák és értékeljék a tanulásukat, a tanulók eredményei és teljesítménye javul, írja a portál.
Mivel lehet segíteni a metakogníció fejlődését?
- Gondolkodj hangosan. Beszélj a saját gondolkodásodról a gyermeked előtt. Például, mondd el, hogy amikor megtervezed a napodat, készítesz egy listát mindenről, amit meg kell csinálnod, és a legfontosabb feladattal kezded.
- A hibák rendben vannak. Mutasd meg a gyermekednek, hogy a hibák a tanulás részét képezik – ezek gyakran csak azt jelentik, hogy más stratégiára van szükségünk. Például, ha elfelejtesz egy hozzávalót a bevásárláskor, mondhatod, hogy „Legközelebb írok egy listát a telefonomon, hogy emlékezzek”.
- Rutinok az önállóság fejlesztésére. Ez segíthet a tanulás megtervezésében és kezelésében. A mindennapi feladatok, mint például az iskolatáska bepakolása vagy a házi feladat megtervezése, segítenek a gyerekeknek gyakorolni az előre tervezést, ellenőrizni, hogy mire van szükségük, és alkalmazkodni, ha valami megváltozik.
- A tapasztalatok átgondolása. Segíts a gyereknek átgondolnia a tanulását és a tapasztalatait. Iskola után megkérdezheted például, hogy „Mit tanultál ma?” vagy „Mit találtál zavarosnak?”. Amikor a dolgok nem a tervek szerint alakultak – például elfelejtett valamit az iskolába –, kérdezd meg: „Legközelebb mit tehetnél másképp?”.