Kép: Getty Images
Növényvédő és rovarölő szerek a magyar almákban is
A Pesticide Action Network Europe és a Magyar Természetvédők Szövetsége összesen 59 almamintát elemzett 13 európai országban, köztük Magyarországon is. A vizsgálatok azt mutatták, hogy a hagyományos termesztésből származó almákban szinte kivétel nélkül kimutathatók különböző növényvédő és rovarölő szerek maradványai – írta meg a Telex. A minták döntő többsége többféle hatóanyagot is tartalmazott, miközben az uniós szabályozás jelenleg nem veszi figyelembe a szerek együttes hatásából fakadó kockázatokat.
Az alma Európa egyik legnépszerűbb gyümölcse, termesztése pedig az elmúlt évtizedekben egyre intenzívebbé vált. A jelentés szerint a hagyományos almatermesztés során évente átlagosan mintegy 30 alkalommal alkalmaznak növényvédő szereket, ami jelentősen növeli a szermaradványok megjelenésének esélyét a végtermékben.
A kutatás alapján a vizsgált magyar almák mindegyikében legalább egy PFAS-típusú, úgynevezett „örök vegyi anyag” volt kimutatható. Egy mintában egy neurotoxikus és hormonrendszert károsító rovarölő szer mennyisége a megengedett határértéket is meghaladta. A magyar almák 60 százalékában idegrendszerre káros hatású peszticideket találtak. A szervezetek arra hívták fel a figyelmet, hogy ezek a termékek bébiételként feldolgozva nem felelnének meg a vonatkozó előírásoknak. A jelentés készítői ezért azt tanácsolják a szülőknek, hogy lehetőség szerint bioalmát válasszanak, a hagyományos almát pedig hámozzák meg fogyasztás előtt.
Húsz év alatt sem lett szabályozás
A vizsgálat összesített adatai szerint az almák 85 százalékában egyszerre többféle növényvédőszer-maradvány volt jelen.
„Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóságot (EFSA) már 20 évvel ezelőtt azzal bízták meg, hogy dolgozzon ki módszertant a peszticid-koktélhatások szabályozására, de a mai napig nem tesz eleget ennek a jogi kötelezettségének” – hangsúlyozta a lapnak Simon Gergely, a Pesticide Action Network Europe vegyianyag-szakértője.
A vonatkozó uniós rendelet előírja, hogy az EFSA-nak módszertant kellene kidolgoznia a többszörös kitettség kockázatának értékelésére, azonban ez két évtized elteltével sem valósult meg.
„Egyre több tudományos bizonyíték utal arra, hogy az élelmiszereken keresztüli peszticid-kitettség összefüggésbe hozható a meddőséggel, és feltehetően egyes daganatos megbetegedésekkel is. Az emberek folyamatos kitettségét a különböző mérgező anyagok keverékeinek – legyen szó élelmiszerről, levegőről vagy porról – jelenleg nem veszik figyelembe; ezzel a kulcsfontosságú kérdéssel a szabályozó hatóságoknak foglalkozniuk kell” – tette hozzá Simon Gergely.
Peszticidek az almákban
Az almaminták 71 százalékában – beleértve az összes magyar mintát – legalább egy, az EU által a legtoxikusabbnak minősített peszticidek közé sorolt hatóanyag maradványa volt jelen. A minták közel kétharmadában PFAS-alapú peszticidet mutattak ki, míg több mint egyharmadukban idegrendszerre káros hatású szerek nyomait találták.
Kiemelt problémát jelent a fludioxonil jelenléte, amely a minták közel 40 százalékában volt kimutatható. Ez a gombaölő szer PFAS-anyagnak minősül, és 2024-ben hormonrendszert károsító anyagként sorolták be az EU-ban. Ennek ellenére a tényleges betiltás mindeddig elmaradt. A hatóanyag az emberi szervezetben máj- és vesekárosító hatású lehet, valamint súlyos ökológiai károkat okozhat a vizes élőhelyeken.
A három év alatti gyermekek esetében az uniós szabályozás szigorúbb határértékeket alkalmaz a feldolgozott élelmiszerekre. A szakértők szerint azonban sok szülő nincs tisztában azzal, hogy a friss, hagyományos termesztésből származó gyümölcsök fogyasztása jelentősen növelheti a peszticideknek való kitettséget.
A gyerekek idegrendszerére, hormonrendszerére is negatívan hat
„A fiatal szülők többsége azonban nincs tisztában azzal, hogy gyermekeik friss, hagyományos termesztésből származó gyümölcsökkel vagy zöldségekkel való etetése jelentősen növeli a növényvédő szerekkel szembeni kitettséget – egyes esetekben akár 600-szorosára. A hatóságoknak tájékoztatniuk kellene a szülőket erről a kockázatról, és elsődlegesen a biotermékek fogyasztását kellene ösztönözniük” – mondta Simon Gergely.
A jelentés szerint a magyar helyzet kiemelkedően kedvezőtlen: mind az öt vizsgált hazai minta tartalmazott a kimutatási küszöb feletti mennyiségű peszticidet, átlagosan 4,2 különböző hatóanyagot almánként, ami az egyik legmagasabb arány Európában.
Az egyik magyar mintában a pyriproxyfen nevű rovarölő szer mennyisége meghaladta a megengedett szintet. Ez a hatóanyag neurotoxikus és hormonrendszert károsító hatású, valamint a fejlődő hormonrendszerre is hatással lehet.
„A vizsgált almák egyike sem volt alkalmas csecsemők, kisgyermekek számára fogyasztásra. Az 5 magyar mintát (Golden, Red Chief, Gála fajták) három szupermarketben vásároltuk” – emelte ki Fidrich Róbert, a Magyar Természetvédők Szövetségének programvezetője.
A magyar almák többségében neurotoxikus peszticidek is jelen voltak, és minden mintában kimutattak PFAS-alapú szereket. Különösen aggasztónak tartják az acetamiprid és a fludioxonil előfordulását, mivel ezek az idegrendszeri fejlődésre, illetve a hormonrendszer működésére is kedvezőtlen hatással lehetnek, miközben a beporzó rovarokra is veszélyt jelentenek.
„Ha az uniós és a nemzeti szabályozó hatóságok megfelelően alkalmaznák a hatályos jogszabályokat, az almákban kimutatott növényvédő szerek közül többet már rég be kellett volna tiltani. Ilyen például az acetamiprid, amely a fejlődő magzati agyra mérgező hatású, vagy a difenokonazol, amely károsítja az endokrin rendszert és neurotoxikus. Ezzel szemben az EU az élelmiszerekre és takarmányokra vonatkozó salátatörvény-javaslatával éppen az egészségvédelem gyengítését kezdeményezi. Jelentésünk egyértelműen rámutat: nem kevesebb, hanem szigorúbb szabályozásra van szükség” – emelte ki Martin Dermine, a PAN Europe ügyvezető igazgatója.
Az Európai Bizottság 2025 decemberében olyan javaslatot tett, amely lazítaná a peszticidek engedélyezésének szabályait. Ez lehetővé tenné a hatóanyagok határozatlan idejű engedélyezését, és csökkentené a rendszeres újraértékelés kötelezettségét. A PAN Europe és tagszervezetei szerint ez gyengítené az egészség- és környezetvédelmet, ezért a jelenlegi szabályok szigorúbb alkalmazását és az állampolgárok fokozott védelmét sürgetik.
Kapcsolódó cikkek
